Hiába élte túl a kormány bukását, lemond a svéd miniszterelnök

Stefan Löfven hét évig irányította Svédországot miniszterelnökként. Novemberben választhatják meg utódját.

Vasárnap jelentette be a svéd miniszterelnök, egyben a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke,

Stefan Löfven, hogy novemberben lemond minden betöltött posztjáról, így a miniszterelnöki posztja mellett a pártelnöki funkciójától is búcsúzik a szocdem politikus. 

„A következő év választási kampányában a Szociáldemokrata Pártot már más fogja vezetni, nem én. Erről tájékoztattam a párt végrehajtó bizottságát és a jelölőbizottság elnökét, hogy a novemberi pártkongresszuson el akarom hagyni pártelnöki tisztségemet, majd azt is kérem, hogy bocsássanak el miniszterelnökként”

– fogalmazott a svéd miniszterelnök, majd továbbfűzve gondoltát elmondta,

korábban még úgy tervezte, hogy a következő ciklusban is még folytatná, de „már jó ideje érlelődött” a lemondásról szóló döntése. 

„Ez nem könnyű, de ez a helyes, és ez a legfontosabb dolog” – árulta el Löfven, aki mielőtt a politikába lépett volna, szakszervezeti elnök volt.

Löfven még 2012-ben lett a szociáldemokraták vezetője, majd 2014-ben és 2018-ban is választási győzelemhez segítette a pártot – mindkét alkalommal a szavazatok nagyjából 31 százalékát szerezte meg, azonban míg 2014-ben ez 113 mandátumra volt elég, 2018-ban már csak 100-ra a 349 fős svéd törvényhozásban, a Riksdagban.

„Hamarosan tíz éve vagyok pártelnök, hét éve miniszterelnök. Fantasztikus évek voltak. Arra koncentráltam, hogy a legjobbat tegyem Svédországért és mindenkiért, aki a fantasztikus hazánkban él” – mondja Löfven, viszont hozzátette:

minden egyszer véget ér, „az utódomnak pedig a lehető legjobb feltételeket akarok hagyni”

– magyarázza meg döntését Löfven. 

Utóbbi viszont egyáltalán nem biztos, hogy így van. Mint arról korábban beszámoltunk, Löfven még júniusban volt kénytelen lemondani, miután a már megalakulásakor is recsegő lábakon álló kormánykoalíciója megbukott: svéd szélsőjobb kihasználva a radikális Baloldal elégedetlenségét Löfvennel szemben, bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, amit végül a szélsőbaloldali párttal közösen meg is szavaztak a Riksdagban.

Ugyan ezt még túlélte Löfven, hiszen lemondása után júliusban sikerült változatlan formában ismét összeállnia Löfven vörös-zöld kormányának, azonban mint ahogy akkor is írtuk:

a túlélőművészként és jó tárgyalóként is ismert Löfven elég nehéz szituációba került, hiszen a kisebbségi kormánya miatt a szélsőbal és a jobbközép között kellett volna lavíroznia.

Beszédében mindezekre nem tért ki a korábbi szakszervezeti vezető, de elképzelhető, hogy mindez közrejátszott. Ugyanakkor a 2018-as választások után Löfven érdeme, hogy végül megalakulhatott második kormánya, ugyanis a svéd szélsőjobb előretörésével felborult a korábbi két tömbös pártrendszer Svédországban: a szociáldemokratáknak a zöldekkel és a szélsőballal együtt sem volt többsége, ahogy a klasszikus jobbközép tömb sem tudott többséget felmutatni, azonban hogy a hatalomtól távol tartsák a szélsőjobboldali Svéddemokratákat, a klasszikus jobbközép Centrumpárt és a Liberálisok is kívülről támogatta Löfven szocdem-zöld kisebbségi kormányát a szélsőbaloldali Baloldal háttértámogatásával együtt.

Beszéde után Facebook-posztjában arról írt, hogy a szocdemek most lehetőséget kaptak, hogy egy olyan elnököt és miniszterelnök-jelöltet válasszanak, aki lendületet adhat a munkásmozgalomnak, lemondásáig pedig továbbra is az egyenlőség, a szolidaritás és a biztonság érdekében fog dolgozni.

A Svéd Szociáldemokrata Párt kongresszusát november 3-a és 7-e között fogják megrendezni, ahol megválasztják Löfven utódját.

NYITÓKÉP: Stefan Löfven / Facebook