Akkora megaláztatás még egy svéd miniszterelnököt sem ért, mint Stefan Löfvent hétfő reggel: a stockholmi parlamentben a jobboldal a szélsőballal összefogva a svéd demokrácia történetében először buktatott bizalmatlansági indítvánnyal kormányt. Igaz, egy olyan kormányt, ami már megalakulásakor sem állt erős lábakon. Mutatjuk, min kaptak össze a svéd képviselők, és ki lehet a nyertes: a szélsőjobb, a szélsőbal vagy a politikai centrum.
Szimbolikus, és megalázó vereséget mért Stefan Löfven svéd szociáldemokrata miniszterelnökre hétfőn a stockholmi parlament,
Löfven vörös-zöld kisebbségi kormánya ellen 181 képviselő szavazott a 349 fős Riksdagban, a bukáshoz pedig már 175 fős többség is elegendő volt – eközben a kormány maradását csupán 109 képviselő támogatta.
Az ingatlanpiaci liberalizáción kaptak össze
A kormánybuktatás kulcsát a radikális Baloldalnál kell keresni. A párt eddig ügyek mentén, kívülről támogatta a kisebbségi kormányt azért, hogy ezzel megakadályozzon egy esetleges jobboldali kormányt a szélsőjobbos Svéddemokraták háttértámogatásával. Azonban egy új, a lakáspiac liberalizálásával kapcsolatos törvényjavaslat már nekik is sok volt – annyira, hogy előre jelezték, hogy emiatt bizalmatlansági indítványt is hajlandóak megszavazni a kormány ellen.
A javaslat az ingatlantulajdonosok számára azt tette volna lehetővé, hogy az újonnan épített társasházakban piaci áron adhassák ki a lakásokat. A svéd lakáspiac ugyanis rendkívül szabályozott. Igaz, hogy az albérletárak az ingatlanpiaci szabályozások miatt rendkívül megfizethetőek, de emiatt
A liberalizáció támogatói azzal érvelnek, hogy a túlszabályozottság miatt az ingatlanfejlesztőknek egyszerűen nem éri meg építkezni, ezért a városokban a lakások „várólistái” csak hosszabbodni fognak (a svéd ingatlanpiac problémáiról itt írt részletesebben a Politico).
Az ellenzők viszont úgy látják, a javaslat az albérlők lehetőségeit csorbítja majd az ingatlantulajdonosokkal szemben – igaz, hogy a törvény a jelenlegi formájában még csak az új építésű (2022 júliusa után épült) lakásokra vonatkozna. Az Albérlők Szövetsége viszont úgy véli, hogy ez megállíthatatlan spirált indíthat a teljes lakáspiac liberalizációja felé, ahol előbb-utóbb a jelenleg üresen álló albérleteket, majd pedig a jelenleg is szerződéssel kiadott lakásokat helyezik majd piaci alapokra.
A szélsőbalnak nagyon érzékeny kérdés volt tehát az ingatlanpiaci liberalizáció, és ezt tudták a bizalmatlansági indítvánnyal kihasználni a svéd politikai paletta jobbszélén található Svéddemokraták. Utóbbi párt terjesztette be ugyanis a bizalmatlansági indítványt Löfven kormánya ellen, amelyet aztán éppúgy örömmel megszavazott szinte a teljes liberális- és jobboldal, mint a szélsőbal.
Miért bukott meg? Mert bukásra volt ítélve
A szociáldemokrata Löfven második kormányával kapcsolatban a nagy kérdés nem is az volt, hogy megbukik-e, hanem az, hogy mikor – ilyen töredezett parlamentje ugyanis már rég volt Svédországnak.
Stockholmban 1914 óta megszakítás nélkül a Szociáldemokratáké a legnagyobb politikai erő a parlamentben, az 1917 óta tartott harmincegy parlamenti választás közül pedig csak hét esetben nem született szocdem vezetésű kormány. A hatalomhoz igencsak hozzászokott szocdemek egyeduralmát ugyanis csak liberális-jobbos többpárti mindentbele-koalíciók tudták rövid időre meg-megszakítani, hogy aztán a Szociáldemokraták ellenzékből csak megerősödve térhessenek vissza.
A 2018-as parlamenti választáskor – mint azt az Azonnalin is kielemeztük – felborultak a politikai tömbök. Ezelőtt a hagyományos baloldali koalíciós erők – a szocdemek mellett a radikális balosok és a zöldek –, vagy a jobbközép szövetség – a Mérsékeltek, a Centrumpárt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok részvételével – rendelkezett a kormányalakításhoz szükséges 175 fős parlamenti többséggel.
Három éve azonban a képletben már a harmadik legnagyobb parlamenti erőként tűntek fel a szélsőjobbos Svéddemokraták, akikkel egyik tömb sem akart közösködni. Így született meg hosszas vajúdás után két és fél éve Löfven kényszerkoalíciója: a szocdemek és a zöldek kisebbségben együtt kormányoznak, a hiányzó parlamenti többséget ügyek mentén pedig a radikális baloldal, valamint a hagyományosan a jobbos tömbhöz tartozó agrárius Centrumpárt és a piacpárti Liberálisok pótolták ki nekik.
Miután a kormánynak a 175 fős többség helyett csupán 116 képviselője volt,
Ebből lett elege mostanra a Baloldalnak, illetve a Svéddemokratáknak, akiknek a hatalmi tömbökön kívülről nem is volt sok veszítenivalójuk.
Sértett szocdemek, ünneplő szélsőjobb
Az egész politikai botrány legnagyobb nyertesei a Svéddemokraták. A három éve még ijesztő szélsőjobbosként elkönyvelt, minden más svéd párt által politikai karanténba zárt bevándorlásellenes párt betagozódni látszik a svéd politikai struktúrába, és
Így például a jobbközép Mérsékelteknek és a Kereszténydemokratáknak sem kínos már annyira a svéd szélsőjobb. A Mérsékeltek és a jobboldali Liberálisok vezetője is egy új, „polgári kormány” felállítása mellett kardoskodott, noha a Svéddemokraták közvetlen kormányzati részvétele még mindig irreálisnak látszik. Nem csoda, hogy a Svéddemokraták vezetője, Jimmie Åkesson pártelnök örült is a döntésnek, szerinte ugyanis Löfven kormánya „nemcsak ártalmas, tisztán politikai alapú, hanem gyenge is volt, és képtelen a problémák megoldására”.
A radikális Baloldal is a kormányválság nyertesének tűnhet – sikerült az albérlők jogainak élharcosaként fellépniük, miközben nemet mondtak a szocdemek által folytatott, jobboldallal való kompromisszumok politikájára is.
Az eddig a kormányt a háttérből támogató Centrumpárt például kijelentette, hogy csak úgy tudna továbbra is egy szocdem kormányt támogatni, ha a Baloldal abban semmilyen szerepet nem vállalna. Bár most velük együtt szavaztak, a jobboldalra viszont minden formában nemet mond a Baloldal, vezetőjük azt nyilatkozta, hogy „soha nem engednének egy jobboldali-nacionalista kormányt” a hatalomba.
frakcióvezetőjük szerint a radikális Baloldal lökte Svédországot egy világjárvány közepén a jelenlegi helyzetbe, pedig a szocdemek hajlandóak is lettek volna velük a kompromisszumra. Szerinte a svéddemokraták indítványának megszavazásával a Baloldal lepaktált a jobboldallal.
Löfvennek most egy hete van benyújtania a lemondását, és a svéd házelnököt egy új kormánytöbbség összekovácsolásával megbízni. Amennyiben ez sikerül, úgy egy új kormány vagy egy ideiglenes ügyvivő kormány veszi át a hatalmat a jövő szeptemberi választásokig. A másik lehetőség, hogy előrehozott parlamenti választásokat írnak ki az országban, ahol a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a Svéddemokratákkal kiegészült jobboldalnak komoly esélye lehet magához ragadni a kormányrudat.
BORÍTÓKÉP: Stefan Löfven / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.