Hivatalosan is lemondott a svéd miniszterelnök. Mi jön most?

​Túlél-e a remek tárgyaló hírében álló Stefan Löfven? Vagy szélsőjobbos támogatással jön a jobboldali kormány? Egyáltalán szélsőjobbosok-e még a svéd szélsőjobbosok? És mi a baj a svéd kormánybuktatást is előidéző albérletpiaccal? Kérdések és válaszok a svéd kormányválság közepén.

Nem jött össze új kormánytöbbsége egy hét alatt a múlt heti albérletbotrányban megbukott svéd miniszterelnöknek, ezért a szociáldemokrata Stefan Löfven hétfőn benyújtotta lemondását a svéd parlament alsóházában.

Mint arról az Azonnalin múlt héten már beszámoltunk, a svéd baloldali kisebbségi kormány bukását az okozta, hogy

Míg az őt háttérből támogató Liberálisok és a Centrumpárt is az albérletpiac liberalizációját várta a kormány támogatásáért cserébe a szocdemektől, addig a radikális baloldali Baloldal – amely ügyek mentén szintén együtt szavaz a kormánnyal, így biztosítva a kormánytöbbséget – mindenféle szabadpiaci reformot elutasított. Mutatjuk a legfontosabb kérdéseket és válaszokat arról, hogy mi történhet Löfven bukása után Svédországban!

Miért fontos a miniszterelnök lemondása?

Mert a nagyon gyenge kisebbségi kormány bukása után most a megosztott svéd parlamentnél pattog a labda. A házelnök négyszer adhat ki kormányalakítási megbízást a pártoknak, mielőtt előrehozott választást kéne kiírnia.

A baloldalnak a szélsőbal, valamint a hagyományosan a jobbközép tömbhöz sorolható Centrumpárt nélkül nincs többsége, őket viszont nehéz lesz kibékíteni. A polgári jobbközépnek sem jönne össze a kormányzás, hacsak nem támogatnák őket a háttérből a radikális jobboldali Svéddemokraták. Kérdés, hogy az eddig a kormányrúd közelébe még nem engedett párt beérné-e ennyivel, és hogy az ő részvételük nem riasztaná-e el a jobboldal centrista részét.

Végleg megbukott-e a szocdem miniszterelnök?

Nem, egyelőre csupán lemondott. Stefan Löfven szerint nem lenne felelős magatartás egy világjárvány közepén előrehozott választást tartani, és a jelenlegi parlamentből szeretne egy új kormánytöbbséget összebűvészkedni.

A szociáldemokrata Löfven tehát még visszatérhet, ehhez viszont újból kormánytöbbséget kell összegereblyéznie.

Miben bízhat a baloldal?

Az előrehozott választás már csak azért sem lenne jó ötlet a Szociáldemokratáknak, mert a közvélemény-kutatásokban 25 százalék körül teljesítenek 2018-as, 28 százalékos eredményükhöz képest, és kisebbik koalíciós partnerük, a zöld párt is a bejutási küszöbön egyensúlyozik.

Löfven reménye abban lehet, hogy a korábbi, vörös-zöld koalíció tud újraalakulni a Centrumpárt és a radikális Baloldal háttértámogatásával. A Baloldallal viszont a kormány megbuktatása óta megromlott a szocdemek viszonya. Löfven hétfőn őket okolta a politikai válságért mondván, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal a Baloldal szövetséget kötött a jobboldali pártokkal. A Baloldal erre azzal reagált, hogy ők egyedül az albérlőkkel kötöttek szövetséget – utalva a kormányválságot kirobbantó ingatlanpiaci törvénytervezetre.

Emellett Löfvennek még a hagyományosan a jobboldali koalíciós tömbhöz tartozó Centrumpárt és a Baloldal némileg konfliktusos viszonyát is helyre kéne tennie.

Mit akar a jobboldal?

Míg a baloldali pártok egymásnak üzengetéseitől hangos a sajtó, jobbra körvonalazódni kezd egy lehetséges koalíciós alternatíva. Itt a jobbközép Mérsékeltek és a Kereszténydemokraták kisebbségi kormánya mögé állhatnának be a Liberálisok és a Svéddemokraták – ezzel a jobboldal egy széknyire lenne a kormánytöbbségtől, vagyis még egy képviselő megnyerése már elég lenne egy jobbközép kormány megalakulásához.

Ha új választásokra kerül a sor, a jobboldalon a már küszöb alatt mért Liberálisokon kívül nem lenne nagy idegeskedés: a jobbközép Mérsékeltek és a Svéddemokraták is erősödni tudtak a felmérésekben. Főleg utóbbi bízhat nagyon a választásokban, a radikális jobboldali alakulatra már a svédek ötöde szavazna.

Befogadta a jobbközép a svéd szélsőjobbot?

Igen, az évtizedekig politikai karanténba zárt Svéddemokratákkal mára már a Liberálisoktól kezdve a Kereszténydemokratákig az összes jobboldali párt képes lenne együtt dolgozni egy „nem szocialista kormány” érdekében. Még pár éve sem volt ez így: a 2018-as kampányban a jobbközép Mérsékeltek elnöke még bármilyen együttműködést kizárt az iszlám- és bevándorlásellenes, gazdaságpolitikailag protekcionista párttal.

Igaz, a Svéddemokraták sokat közeledtek a politikai centrum felé – a 90-es években még bőven voltak kapcsolódási pontok a svéd neonáci körök és a párt között.

inkább egy modern, nacionalista, de élesen bevándorlás- és iszlámellenes párttá fazonírozva azt. Åkesson azóta is pártelnök, a Svéddemokratákról pedig 2018 után kiderült: a jobbközép pártok a parlamentben is jól együtt tudnak velük dolgozni. Legutóbb például egy szigorúbb bevándorlásellenes törvényjavaslatot dolgozott ki a jobboldali ellenzék együtt.

Ki lenne a jobboldal miniszterelnöke?

Minden bizonnyal a Mérsékelteket vezető Ulf Kristersson. A most 57 éves Kristersson igazi karrierpolitikus, már fiatalon is a jobboldal ifiszervezetében politizált, volt önkormányzati és parlamenti képviselő, valamint korábban szociális miniszter is. 2017 óta vezeti a 2006 és 2014 között Svédországot kormánykoalícióban vezető Mérsékelteket.

Mi a baj a svéd lakáshelyzettel?

A svéd albérletválság felelős közvetetten a kormány bukásáért is. A svéd lakáspiacon jelenleg az albérleteket úgynevezett kollektív szerződéssel határozza meg az albérlők érdekvédelmi szervezete az ingatlantulajdonosokkal és befektetőkkel folytatott tárgyalások során. A szabályozott lakáspiac a svéd jóléti modell egyik alappillére – a kollektív tárgyalások miatt az albérlők előnyösebb árakat tudnak kiharcolni, így a lakhatási költségek sem olyan magasak, mint Nyugat-Európa más, fejlett nagyvárosaiban.

Egyrészt, Svédországon belül is megjelent a belső migráció, ahol a kisvárosokból és a falvakból akartak sokan a déli nagyvárosokba költözni. Másrészt, a bevándorlók elhelyezését is meg kell oldani – Svédországba ugyanis évente több, mint százezer ember érkezik átlagosan, így az ország népessége is rohamosan növekszik. Ezzel nem tud lépést tartani az ingatlanpiac – a kvázi-árszabályozás miatt sok ingatlanbefektetőnek nem éri meg új építésű lakásokat emelnie, a nagyvárosokban pedig sokszor évtizedes várólisták alakulnak ki az albérletekre.

Hogyan vezetett mindez a kormány bukásához?

Míg a piacpárti jobbközép már évek óta követeli az albérletpiac liberalizálását (értsd: a piaci árazás és az egyéni tárgyalás bevezetését), a radikális baloldal a lakhatási költségek elszabadulásától tartva a védelmébe veszi a rendszert. A két tűz közé a kormányzó Szociáldemokraták szorultak – ők kompromisszumos megoldásként azt javasolták, hogy a 2022 júliusa után épült ingatlanokra vonatkozzon csak piaci árazás.

A javaslat a piacpárti jobboldalnak kevés volt, a protekcionista, radikális jobboldali Svéddemokratáknak, valamint a radikális Baloldalnak pedig sok. A Svéddemokraták be is terjesztettek egy bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, amit különösebb gond nélkül szavazott meg a svéd parlament többsége, ebből alakult ki a fent is ecsetelt koalíciós válság.

Mikor lesz vége a kormányválságnak?

A házelnök kedden tárgyal az összes parlamenti párt frakciójával, ezután dönti el, hogy kinek ad kormányalakítási megbízást.

Ha sikerül is a jelenlegi parlamentben új – akár jobb, akár baloldali – miniszterelnököt választani, akkor is éles politikai viták várhatók olyan kényes politikai kérdéseknél, mint mondjuk a költségvetés elfogadása vagy az albérletpiac kérdése.

BORÍTÓKÉP: Stefan Löfven (balra) a balközép, Ulf Kristersson (jobbra) a jobboldal vezetője. Montázs: Illés Gergő / Azonnali