+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 19. szombat, 08:59
Csak a képviselők egyharmada szavazott bizalmat Svédország eddigi leggyengébb kormányának, de a radikális jobboldalt sikerült kiszorítani.

A tavaly szeptemberi svéd parlamenti választások után tizennyolc héttel, pénteken kisebbségi kormányt alakított Svédországban a szociáldemokrata Stefan Löfven, aki ezzel megkezdheti második ciklusát az ország miniszterelnökeként – adta közre a Politico.

 

A képviselők harmadát támogatja őket, mégis kormányt alakíthatnak

 

Kormánykoalíciója ugyanakkor igencsak gyenge lábakon áll: a Szociáldemokrata-Zöld együttműködés csupán 117 képviselővel rendelkezik a Riksdagban (svéd parlament alsóháza), ahol az egyszerű parlamenti többséghez is 175 mandátumra lenne szükség.

 

Az új kormány elutasítottsága tehát rendkívül nagy a parlamenti pártok körében:

 

mellette csupán 115-en, ellene pedig 153-an szavaztak, a maradék 77 képviselő ugyanakkor tartózkodott a kormányalakításról szóló szavazáson.

 

A svéd szabályok viszont lehetővé teszik, hogy az új kabinet a parlamenti többség igenlő szavazata nélkül is felálljon: elég az igeneket és a tartózkodásokat számolni, ha azzal megvan a 175 fős többség, akkor megalakulhat a kormány.

 

Stefan Löfven miniszterelnök a szavazás után elmondta, „épp itt az ideje, hogy a parlament végre normálisan dolgozhasson”, a reformintézkedések pedig „tempósan fognak haladni”.

 

De miért is csak négy hónap után tudott felállni az új kormány, és az végül miért lett ennyire gyenge? A tavaly szeptemberi választások után felborultak a svéd politikát már régóta jellemző tömbök: a jobbközép pártok szövetségének 143, a szocdemek a szélsőballal és a zöldekkel kiegészült koalíciójának 144 mandátuma volt. 62 mandátumukkal viszont a politikai spektrum jobb szélén állnak a bevándorlásellenes Svéddemokraták, akikkel egy másik parlamenti párt sem hajlandó szövetkezni. Az elutasítás és a tömbök szerint szerveződő politizálás ugyanakkor lehetetlenné tette a kormányalakítást, ahogy ezt a parlamenti szavazás előtt írt elemzésünkben is említettük.

 

Nincsenek szélsőjobbosok a kormányban, de milyen áron?

 

Végül a megoldás a vörös-zöld kisebbségi kormány lett, akiket a Liberálisok, a Centrumpárt és a radikális Baloldal kormányon kívül – így a kormányalakítási szavazáson például tartózkodással – támogat.

 

Ezzel végül sikerült kizárni a folyamatból a Svéddemokratákat, ugyanakkor Henrik Ekengren Oscarsson, a Göteborgi Egyetem politikatudósa úgy véli, az új kormány kénytelen lesz sokkal inkább jobboldali irányvonalat képviselni, mint a választások előtt. Kérdés marad ugyanakkor, hogy a korábbi jobbközép szövetség felborulásával születik-e új polgári koalíció a kormányon kívül maradt pártok részvételével, vagy a már létrejött tömbök a mostani nézeteltérések ellenére is fennmaradhatnak.

 

A Centrumpárt vezetője, Annie Lööf – akiről már az Azonnali is sokat írt – a kormányalakítás után úgy nyilatkozott, bár pártja nem erre az eredményre vágyott, de „még mindig ez lehető legjobb felállás”.

 

„Sikerült olyan megoldást találni, ahol nem döntő a Svéddemokraták befolyása” – nyilatkozta a riportereknek.

 

Mások – így a jobbközép koalíció kormányon kívül maradt vezető ereje, a Mérsékeltek – nem örülnek ennyire. A párt elnöke, Ulf Kristersson szerint ugyanis a Centrumpártot és a Liberálisokat hamis ígéretekkel csábították el a Szociáldemokraták. „A kormány összetétele abszurd” – mondta a szavazás után.

 

Az valóban kérdéses, hogy a svéd kormány mennyire tudja majd érvényesíteni akaratát a törvényhozásban, miután a szigorúan vett kormánykoalíciónak csupán 117 mandátuma van. Így szinte minden egyes törvény elfogadásához szükségük lesz a kormányt kívülről támogató pártok szavazataira is.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Úgy tűnik, a Vatikán azért nem ölt bele túl sok energiát az eddigi legmodernebb termékének fejlesztésébe.

Michael Gove szerint Boris Johnson halasztási kérelme semmit nem jelent, és a kormány tervei változatlanok.

Miután Salvini 2018 tavaszán elárulta a többi olasz jobboldali pártot az Öt Csillag Mozgalommal való kormányzás kedvéért, most, hogy kitaktikázta magát a hatalomból, azok békejobbot nyújtottak neki.

Egyelőre az élettani hatásait tesztelték az eddigi leghosszabb repülőútnak, ráadásul rakomány és csomagok nélkül indult a gép.

A KDNP-s Aradszki András szerint ha az új ellenzéki polgármester, Csőzik László bocsánatot kér, akkor azzal bizonyítja jó szándékát.

Kína hivatalosan még csak nem is jelezte, miért halasztják el a Volt egyszer egy Hollywood című film premierjét.

Ha jogerős lesz az illetékes területi választási bizottság döntése, november 10-én kell ismét szavazniuk a jászberényieknek.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás