+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 19. szombat, 08:59
Csak a képviselők egyharmada szavazott bizalmat Svédország eddigi leggyengébb kormányának, de a radikális jobboldalt sikerült kiszorítani.

A tavaly szeptemberi svéd parlamenti választások után tizennyolc héttel, pénteken kisebbségi kormányt alakított Svédországban a szociáldemokrata Stefan Löfven, aki ezzel megkezdheti második ciklusát az ország miniszterelnökeként – adta közre a Politico.

 

A képviselők harmadát támogatja őket, mégis kormányt alakíthatnak

 

Kormánykoalíciója ugyanakkor igencsak gyenge lábakon áll: a Szociáldemokrata-Zöld együttműködés csupán 117 képviselővel rendelkezik a Riksdagban (svéd parlament alsóháza), ahol az egyszerű parlamenti többséghez is 175 mandátumra lenne szükség.

 

Az új kormány elutasítottsága tehát rendkívül nagy a parlamenti pártok körében:

 

mellette csupán 115-en, ellene pedig 153-an szavaztak, a maradék 77 képviselő ugyanakkor tartózkodott a kormányalakításról szóló szavazáson.

 

A svéd szabályok viszont lehetővé teszik, hogy az új kabinet a parlamenti többség igenlő szavazata nélkül is felálljon: elég az igeneket és a tartózkodásokat számolni, ha azzal megvan a 175 fős többség, akkor megalakulhat a kormány.

 

Stefan Löfven miniszterelnök a szavazás után elmondta, „épp itt az ideje, hogy a parlament végre normálisan dolgozhasson”, a reformintézkedések pedig „tempósan fognak haladni”.

 

De miért is csak négy hónap után tudott felállni az új kormány, és az végül miért lett ennyire gyenge? A tavaly szeptemberi választások után felborultak a svéd politikát már régóta jellemző tömbök: a jobbközép pártok szövetségének 143, a szocdemek a szélsőballal és a zöldekkel kiegészült koalíciójának 144 mandátuma volt. 62 mandátumukkal viszont a politikai spektrum jobb szélén állnak a bevándorlásellenes Svéddemokraták, akikkel egy másik parlamenti párt sem hajlandó szövetkezni. Az elutasítás és a tömbök szerint szerveződő politizálás ugyanakkor lehetetlenné tette a kormányalakítást, ahogy ezt a parlamenti szavazás előtt írt elemzésünkben is említettük.

 

Nincsenek szélsőjobbosok a kormányban, de milyen áron?

 

Végül a megoldás a vörös-zöld kisebbségi kormány lett, akiket a Liberálisok, a Centrumpárt és a radikális Baloldal kormányon kívül – így a kormányalakítási szavazáson például tartózkodással – támogat.

 

Ezzel végül sikerült kizárni a folyamatból a Svéddemokratákat, ugyanakkor Henrik Ekengren Oscarsson, a Göteborgi Egyetem politikatudósa úgy véli, az új kormány kénytelen lesz sokkal inkább jobboldali irányvonalat képviselni, mint a választások előtt. Kérdés marad ugyanakkor, hogy a korábbi jobbközép szövetség felborulásával születik-e új polgári koalíció a kormányon kívül maradt pártok részvételével, vagy a már létrejött tömbök a mostani nézeteltérések ellenére is fennmaradhatnak.

 

A Centrumpárt vezetője, Annie Lööf – akiről már az Azonnali is sokat írt – a kormányalakítás után úgy nyilatkozott, bár pártja nem erre az eredményre vágyott, de „még mindig ez lehető legjobb felállás”.

 

„Sikerült olyan megoldást találni, ahol nem döntő a Svéddemokraták befolyása” – nyilatkozta a riportereknek.

 

Mások – így a jobbközép koalíció kormányon kívül maradt vezető ereje, a Mérsékeltek – nem örülnek ennyire. A párt elnöke, Ulf Kristersson szerint ugyanis a Centrumpártot és a Liberálisokat hamis ígéretekkel csábították el a Szociáldemokraták. „A kormány összetétele abszurd” – mondta a szavazás után.

 

Az valóban kérdéses, hogy a svéd kormány mennyire tudja majd érvényesíteni akaratát a törvényhozásban, miután a szigorúan vett kormánykoalíciónak csupán 117 mandátuma van. Így szinte minden egyes törvény elfogadásához szükségük lesz a kormányt kívülről támogató pártok szavazataira is.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Páran összeáltak egy Facebook-csoportban, hogy önkéntesen pajzsokat gyártsanak kórházaknak a 3D-s nyomtatóikkal. Azóta több cég, iskola és egyetem is beszállt a védőfelszerelések gyártásába.

Kérdés, hogy mekkora sikerrel: a különösen befolyásos, német, spanyol, francia vagy olasz néppárti tagpártok továbbra is hallgatnak a Fideszről.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Mekkora tartalékkal rendelkeznek a kórházak védőfelszerelések tekintetében, és van-e valamiből hiány? Mit csináljon az a házi karanténra ítélt ember, akit baleset ér?

Az elmúlt 24 órában 950-en haltak bele a fertőzésbe. A terjedés viszont lassul, a kormány is bizakodó.

A Stacy's Mom című alterrock himnusz szerzője, Adam Schlesinger 52 éves volt.

Hatvannal vannak többen, mint tegnap. Egy hetvenéves férfi belehalt a fertőzésbe, a felgyógyultak száma pedig 42-re emelkedett.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás