+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 16. szerda, 10:57
A svédek bemutatták, hogy egy valódi demokráciában néha elég nehéz dolog kormányt alakítani: az új, szociáldemokrata-zöld- és centrumpárti kormányalakításba beleremeg az egész svéd pártrendszer, a politikai tömbök hagyományos felállásába ugyanis belerondítottak a szélsőjobboldali Svéddemokraták. A bal- és a jobboldal így kénytelen lesz egymással szövetkezni.

Ezt a cikket az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói már reggel hétkor megkapták postafiókjukba. Kérj hírlevelet te is!

 

Magyarországról nézve már-már vicces, mennyi időt el tudnak bíbelődni különböző kormányalakításokkal a világ demokrácia iránt elkötelezett népei.

 

Hihetetlen, de vannak még országok, ahol a 49 százalék nem kétharmadot jelent, de még egyszerű többséget sem, hanem pontosan 49 százalékot. Ezt hívjuk arányos választási rendszernek.

 

Erre az elavult, a hanyatló nyugat hanyatló népei által használt kacagnivaló módszerre mi, magyarok már rég nemet mondtunk, 2011-ben pedig a fideszes parlamenti kétharmad még inkább tökélyre fejlesztette a jobb, igazságosabb és stabilabb vegyes választási rendszert.

 

Így történt például, hogy a Fidesz a 2014-es országgyűlési választásokon a szavazatok 44,9 százalékát bezsebelve, magabiztos kétharmados felhatalmazással kezdhetett neki az újabb kormányzati ciklusnak, hogy aztán 2018-ban – ezúttal már 49,3 százalékkal – újra kétharmadot szerezzen. 

 

Ugye milyen egyszerű így az élet? Nincs koalíciókényszer, nincs több hónapos, kormány nélküli töketlenkedés, nincsenek elvtelen háttéralkuk, és az ellenzék is leginkább csak dísznek csücsül benn a parlamentben. Van viszont magabiztos kormányzás, érdemi konzultáció és vita nélküli törvényhozatal, és boldog és elégedett magyar emberek!

 

Vége az unalmas kiszámíthatóságnak Svédországban

 

Tavaly nem csak Magyarország választott új parlamentet magának, hanem a svédek is, akik történetesen a magyar többségi formula helyett arányos rendszerben voksolhatnak. Az eredmény:

 

a tavaly szeptemberi választás óta Svédországban még mindig nincs új kormány, és a jobboldali-populista Svéddemokraták előretörése patthelyzetet alakított ki az eddig kiszámíthatóan unalmas svéd politikában.

 

Ugyanis az országban 1914 óta folyamatosan a baloldali Szociáldemokraták voltak a legerősebb politikai erő.

 

Az 1917 óta megszervezett harmincegy parlamenti választásból csak hét esetben nem született szociáldemokrata vezetésű kormány: ilyenkor többnyire egy liberális-jobbos többpárti koalíció tudta néha-néha megszakítani a szocdemek uralmát. A pártok pedig a jelek szerint éltek, és nem visszaéltek a hatalmukkal: nem fogadtak el új választási rendszert, ami radikálisan nekik kedvezett volna.

 

Aztán tavaly minden megváltozott: felborultak a tömbök

 

Tavaly azonban felborult a Szociáldemokraták, a Zöldek és a radikális Baloldal; valamint a jobbos Mérsékeltek, a Centrumpárt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok közti érzékeny egyensúly. 17,5 százalékos eredménnyel a bevándorlásellenes Svédddemokraták váltak a parlament (Riksdag) harmadik legerősebb pártjává, akik jobbról zúzták szét a kétosztatú rendszert: mind a Szociáldemokraták, mind a Mérsékeltek szavazóinak egy részét megnyerték maguknak.

 

A szocdemek által vezetett blokk 144, a Mérsékeltek fémjelezte szövetség pedig 143 mandátumot szerzett, a többséghez viszont 175 mandátum kellene. Ott voltak viszont a minden más párt által páriaként kezelt Svédddemokraták, akik 62 mandátumukkal lehetetlenné tették, hogy a két tömb felbomlása nélkül valamely szövetség is többséget szerezzen.

 

Négy hónapnyi kemény tárgyalás után nyilvánvalóvá vált: a két hagyományos blokknak közelednie kell egymáshoz, sőt, egyeseknek szövetséget is kell váltaniuk a kormányalakítás érdekében.

 

A jeget végül a Liberálisok és a kvázi-parasztpárt Centrum törték meg (róluk már írtunk is elemzést az Azonnalin): ők hajlandóak koalícióra lépni a szocdemekkel és a zöldekkel, akiknek viszont komoly árat kell fizetniük az értékes mandátumokért, például fel kell hagyniuk az elmúlt éveket jellemző adóemeléssel.

 

Ahogy a Centrumpárt vezetője, Annie Lööf (képünkön balra) fogalmazott, a Stefan Löfven (képünkön jobbra) által vezetett szocdemek „nem kapnak zöld utat a baloldali irányelvekhez”, csökkenteniük kell a munkáltatókra és vállalkozásokra nehezedő adóterheket, a környezetvédelmi adót pedig emelniük kell.

 

Még így sem biztos a kormányalakítás

 

Nagy változás ez Lööf részéről, aki a kampányban még azt mondta, inkább megenné az egyik cipőjét, minthogy asszisztáljon még egy, Stefan Löfven által vezetett kormányhoz. A tömbök felborulásán persze a kormányzás lehetőségétől eleső Mérsékeltek és Kereszténydemokraták nagyon kiakadtak, előbbiek elnöke, Ulf Kristersson „nagyon rossz döntésnek” titulálta a koalíciókötést, utóbbiak közül volt olyan politikus, aki „árulóknak” és „quislingeknek” nevezte a dezertőröket. (A skandináv országokban a nácikkal kollaboráló kormány vezetőjéhez hasonlítani valakit, főleg a centrista Annie Lööf-öt, egészen durva sértésnek számít.)

 

A csetepaténak leginkább ketten örülhetnek: Stefan Löfven, aki a Szociáldemokraták botladozása ellenére miniszterelnök maradhat, valamint Jimmie Åkesson, a Svédddemokraták elnöke,

 

akinek nagyon nem is kell csinálnia semmit, hogy a két tömbből kiábrándult szavazókat magához édesgesse.

 

Persze még ezzel sem biztos a kormányalakítás: az új koalíció 167 mandátummal rendelkezik, így annak megalakításához a kormányt kívülről támogató radikális Baloldal voksaira is szükség lesz. Először éppen szerdán szavaz minderről a svéd parlament, ha pedig szerdán nem sikerül megállapodni, január 23-án lehet A Mindent Eldöntő Szavazás, ahol, ha elbukik a megállapodás, új választásokat kell kiírni. Mi persze mindenről tudósítunk az Azonnalin!

 

Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Betett nekik is a koronavírus-járvány: az őszi lesz a Pécsi Borozó utolsó print kiadása. Tizenhárom év és ötven lapszám után húzza le a rolót Győrffy Zoltán, a magazin alapítója.

A belarusz elnök szerint a Minszkben letartóztatott 33 orosz zsoldos egyáltalán nem késte le az isztambuli gépét, nagyon is nyilvánvaló okokból utaztak ők Belaruszba.

„Olyan, mint egy sci-fi show” – összegezte benyomásait egy nizzai turista a városi szigorról.

Egy kutatás szerint csaknem másfél millió olasz kaphatta el a vírust: ez a teljes népesség 2,5 százaléka. Jó harmaduk viszont tünetmentesen vészelte át a megbetegedést.

Visszadobta a Közbeszerzési Hatóság a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési kiírást, a Fidesz szerint Karácsony Gergelyék szerencsétlenkednek, Karácsony Gergely szerint viszont a hatóság kér tőlük olyat, ami szűkíti a versenyt.

Normális, többségi kormánya az országnak már 593 napja nincsen. És nem úgy látszik, hogy ez a közeljövőben változna.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a koronavírus-járvány minden idők legnagyobb fennakadását idézte elő az oktatásban, és ha a kormányok nem cselekszenek megfelelően, hosszú évtizedekig érezhetőek lesznek ennek hatásai.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás