+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 16. szerda, 10:57
A svédek bemutatták, hogy egy valódi demokráciában néha elég nehéz dolog kormányt alakítani: az új, szociáldemokrata-zöld- és centrumpárti kormányalakításba beleremeg az egész svéd pártrendszer, a politikai tömbök hagyományos felállásába ugyanis belerondítottak a szélsőjobboldali Svéddemokraták. A bal- és a jobboldal így kénytelen lesz egymással szövetkezni.

Ezt a cikket az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói már reggel hétkor megkapták postafiókjukba. Kérj hírlevelet te is!

 

Magyarországról nézve már-már vicces, mennyi időt el tudnak bíbelődni különböző kormányalakításokkal a világ demokrácia iránt elkötelezett népei.

 

Hihetetlen, de vannak még országok, ahol a 49 százalék nem kétharmadot jelent, de még egyszerű többséget sem, hanem pontosan 49 százalékot. Ezt hívjuk arányos választási rendszernek.

 

Erre az elavult, a hanyatló nyugat hanyatló népei által használt kacagnivaló módszerre mi, magyarok már rég nemet mondtunk, 2011-ben pedig a fideszes parlamenti kétharmad még inkább tökélyre fejlesztette a jobb, igazságosabb és stabilabb vegyes választási rendszert.

 

Így történt például, hogy a Fidesz a 2014-es országgyűlési választásokon a szavazatok 44,9 százalékát bezsebelve, magabiztos kétharmados felhatalmazással kezdhetett neki az újabb kormányzati ciklusnak, hogy aztán 2018-ban – ezúttal már 49,3 százalékkal – újra kétharmadot szerezzen. 

 

Ugye milyen egyszerű így az élet? Nincs koalíciókényszer, nincs több hónapos, kormány nélküli töketlenkedés, nincsenek elvtelen háttéralkuk, és az ellenzék is leginkább csak dísznek csücsül benn a parlamentben. Van viszont magabiztos kormányzás, érdemi konzultáció és vita nélküli törvényhozatal, és boldog és elégedett magyar emberek!

 

Vége az unalmas kiszámíthatóságnak Svédországban

 

Tavaly nem csak Magyarország választott új parlamentet magának, hanem a svédek is, akik történetesen a magyar többségi formula helyett arányos rendszerben voksolhatnak. Az eredmény:

 

a tavaly szeptemberi választás óta Svédországban még mindig nincs új kormány, és a jobboldali-populista Svéddemokraták előretörése patthelyzetet alakított ki az eddig kiszámíthatóan unalmas svéd politikában.

 

Ugyanis az országban 1914 óta folyamatosan a baloldali Szociáldemokraták voltak a legerősebb politikai erő.

 

Az 1917 óta megszervezett harmincegy parlamenti választásból csak hét esetben nem született szociáldemokrata vezetésű kormány: ilyenkor többnyire egy liberális-jobbos többpárti koalíció tudta néha-néha megszakítani a szocdemek uralmát. A pártok pedig a jelek szerint éltek, és nem visszaéltek a hatalmukkal: nem fogadtak el új választási rendszert, ami radikálisan nekik kedvezett volna.

 

Aztán tavaly minden megváltozott: felborultak a tömbök

 

Tavaly azonban felborult a Szociáldemokraták, a Zöldek és a radikális Baloldal; valamint a jobbos Mérsékeltek, a Centrumpárt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok közti érzékeny egyensúly. 17,5 százalékos eredménnyel a bevándorlásellenes Svédddemokraták váltak a parlament (Riksdag) harmadik legerősebb pártjává, akik jobbról zúzták szét a kétosztatú rendszert: mind a Szociáldemokraták, mind a Mérsékeltek szavazóinak egy részét megnyerték maguknak.

 

A szocdemek által vezetett blokk 144, a Mérsékeltek fémjelezte szövetség pedig 143 mandátumot szerzett, a többséghez viszont 175 mandátum kellene. Ott voltak viszont a minden más párt által páriaként kezelt Svédddemokraták, akik 62 mandátumukkal lehetetlenné tették, hogy a két tömb felbomlása nélkül valamely szövetség is többséget szerezzen.

 

Négy hónapnyi kemény tárgyalás után nyilvánvalóvá vált: a két hagyományos blokknak közelednie kell egymáshoz, sőt, egyeseknek szövetséget is kell váltaniuk a kormányalakítás érdekében.

 

A jeget végül a Liberálisok és a kvázi-parasztpárt Centrum törték meg (róluk már írtunk is elemzést az Azonnalin): ők hajlandóak koalícióra lépni a szocdemekkel és a zöldekkel, akiknek viszont komoly árat kell fizetniük az értékes mandátumokért, például fel kell hagyniuk az elmúlt éveket jellemző adóemeléssel.

 

Ahogy a Centrumpárt vezetője, Annie Lööf (képünkön balra) fogalmazott, a Stefan Löfven (képünkön jobbra) által vezetett szocdemek „nem kapnak zöld utat a baloldali irányelvekhez”, csökkenteniük kell a munkáltatókra és vállalkozásokra nehezedő adóterheket, a környezetvédelmi adót pedig emelniük kell.

 

Még így sem biztos a kormányalakítás

 

Nagy változás ez Lööf részéről, aki a kampányban még azt mondta, inkább megenné az egyik cipőjét, minthogy asszisztáljon még egy, Stefan Löfven által vezetett kormányhoz. A tömbök felborulásán persze a kormányzás lehetőségétől eleső Mérsékeltek és Kereszténydemokraták nagyon kiakadtak, előbbiek elnöke, Ulf Kristersson „nagyon rossz döntésnek” titulálta a koalíciókötést, utóbbiak közül volt olyan politikus, aki „árulóknak” és „quislingeknek” nevezte a dezertőröket. (A skandináv országokban a nácikkal kollaboráló kormány vezetőjéhez hasonlítani valakit, főleg a centrista Annie Lööf-öt, egészen durva sértésnek számít.)

 

A csetepaténak leginkább ketten örülhetnek: Stefan Löfven, aki a Szociáldemokraták botladozása ellenére miniszterelnök maradhat, valamint Jimmie Åkesson, a Svédddemokraták elnöke,

 

akinek nagyon nem is kell csinálnia semmit, hogy a két tömbből kiábrándult szavazókat magához édesgesse.

 

Persze még ezzel sem biztos a kormányalakítás: az új koalíció 167 mandátummal rendelkezik, így annak megalakításához a kormányt kívülről támogató radikális Baloldal voksaira is szükség lesz. Először éppen szerdán szavaz minderről a svéd parlament, ha pedig szerdán nem sikerül megállapodni, január 23-án lehet A Mindent Eldöntő Szavazás, ahol, ha elbukik a megállapodás, új választásokat kell kiírni. Mi persze mindenről tudósítunk az Azonnalin!

 

Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

Az amerikai újság szerint a Fehér Házban többen is kézzel-lábbal tiltakoztak az Orbán-Trump találkozó ellen, és épp az történt, amitől féltek.

Jean Nouvel, a komplexum tervezéséért felelős építésztől több, mint ötvenmilliárd forintot követel a Filharmónia menedzsmentje.

Művésznevén Rico Racks öt évig nem rappelhet a drogozásról.

Orosz kémek kibertámadásokat hajtottak végre cseh célpontok és a környező országok ellen, lekapcsolták őket.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás