Terjedhet-e a koronavírus az oltottak között is, vagy van 100 százalékos vakcina?

Egy, az Angol Közegészségügyi Hatóság adatai alapján készült számítás szerint az oltatlanok 2 százalékának lehetnek koronavírus-tünetei. A magyar protokoll azonban annyira szigorú, hogy minden elhunytat covid miatti halottnak tekint, akinek pozitív a labortóriumi tesztje, így nálunk ennél jóval nagyobb arány jön ki. Ahogyan egyre nagyobb az átoltottság, statisztikailag egyre több a már beoltott fertőzött, a százszázalékos megoldást pedig egy orron át alkalmazható spray jelentheti.

Ha Angliában az ötven felettiek átoltottsága 92 százalék helyett csak 70 százalék lenne, akkor a fertőzésveszély aránya szerint 110 helyett csak 84 ember került volna kórházba oltás után, miután az egyre nagyobb átoltottság mellett statisztikailag egyre többen lesznek azok, akik két oltás után is ellátásra szorulnak, mivel egyik jelenlegi oltás sem ad százszázalékos védelmet. Ám ebben az esetben egymillióból nem 160, hanem 600 oltatlan ember szorult volna kórházi kezelésre koronavírus-fertőzés miatt – írja az Angol Közegészségügyi Hatóság (Public Health England, röviden PHE) adatai, illetve egy modellezett alternatív oltási állapot alapján cikkében a Financial Times.

A leggyakrabban használt koronavírus elleni védőoltás ugyanis 90 százalék körüli hatékonyságot mutatott a teszteken, azaz 10 százalék az esélye, hogy valaki a két oltás után is megfertőződik. Ezt a vírusvariánsok borították fel némileg, így a gyakorlatban ez a lap cikke szerint 60 és 90 százalék között mozog jelenleg az Egyesült Királyság, Izrael és Kanada adatai alapján, ez persze függ attól is, ki milyen vakcinát kapott, illetve az egyéni kockázati faktoroktól és attól is, ki mennyi emberrel érintkezik. A PHE közlése szerint a védőoltással szemben ellenállóbb, indiai eredetű delta variánssal a július 19-e előtti négy hétben megfertőződött 105 598 beteg 17 százaléka volt már legalább két hete mindkét dózissal beoltva, de a szakemberek szerint ezek az arányok statisztikailag nőnek, ahogy egyre nagyobb a lakosság átoltottsága.

Az FT-cikkben azzal számolnak, hogy

az oltatlanok 2 százalékának lesznek koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos tünetei és nekik a 10 százalékuk – tehát 0,2 százalék – szorul ezek miatt kórházi ellátásra.

„A jelenleg Angliában keringő variánsok százból két oltatlannál okoznak tüneteket és minden tünetes fertőzöttnél tíz százalék az esélye, hogy szükség lesz kórházi ellátásra. Jelenleg a variánst és az eredeti koronavírust is tartalmazó kevert populációval fertőzöttek 0,2 százaléknyi eséllyel kerülnek oltatlanul kórházba. Ezt az Angliában használt vakcinák átlagos 80 százalékos hatékonyságával számolva a 2 százalékos fertőzési rátát 80 százalékkal csökkentik az oltások, illetve a hospitalizációt, a súlyos esetek számát is 70 százalékkal” – magyarázza az Azonnalinak Letoha Tamás kutatóorvos.

Hozzátette: ezzel az angol szakemberek azt demonstrálták, hogy ha valaki oltott, még megfertőződhet és akár kórházi kezelésre is szorulhat, bár ennek esélye jóval az oltatlanok alatt marad.

Szigorú a magyar protokoll

Ez az arány azonban feltűnően alacsonyabb, mint a magyarországi fertőzöttek, de akár a pandémia miatt elhunytként nyilvántartottak lakosságarányos száma.

Persze a 2% az átlag, tehát értelemszerűen az idősebb, krónikus betegséggel küzdőknél ez jóval magasabb. (Az FT-cikk például úgy számol, hogy egy oltatlan 50 évesnek és egy oltott 80 évesnek nagyjából hasonlók a pandémia miatti halálozási kockázatai.) Ugyanakkor így is szembeötlő, hogy ha a 2%-os arányt levetítjük egy kerekített tízmilliós lakosságra, 200 ezer tünetekkel rendelkező fertőzött jön ki akkor, ha senki nincs beoltva.

Bár ez is egy nagyon jelentős szám, jóval alulmarad például a hivatalos tájékoztató oldalon szereplő, jóval 740 ezer feletti gyógyult-számhoz viszonyítva, amely ennek több, mint a háromszorosa. Ennek oka az lehet, hogy nálunk nagyon szigorú a protokoll, ezért lényegében mindenkit fertőzöttnek tekintenek, akinek pozitív lett a PCR-tesztje, ha nincsenek is tünetei. Azokat a haláleseteteket pedig mind koronavírus által okozottnak tekintik, ahol az illetőnek az orr- vagy a garat nyálkahártyájából származó mintában kimutatható volt a vírus RNS-jelenléte.

„Magyarország anno egy rendkívül szigorú protokollt vezetett be. Ez még a járványkezelés kezdetén eldőlt, a vírus ismeretlen eredete miatt dönthettek így. A magyar operatív törzs protokollja szerint ha valakinél a PCR- vagy az ellenanyagteszt pozitívnak bizonyult, akkor az a személy koronavírus-fertőzöttnek számított, ez pedig az illető halálozása esetén felülírta a valódi halálokot. Aki koronavírus-laboratóriumi tesztekben PCR- vagy antitest pozitivitást produkált, ha bármilyen halálokkal elhunyt, akkor covidhalottnak tekintették”

– fejti ki Letoha.

Szerinte ez orvostudományi szempontból bár megkérdőjelezhető, de a magyar protokollnak is van igazsága, hiszen a koronavírus-fertőzésnek nem csak a tüdőgyulladással járó „klasszikus” légúti tünetek lehetnek a következményei, hanem például a szövődmények miatt a kis artériákban meginduló vérrögképződés is. Ugyanakkor szerinte a protokoll így is túlzottan szigorú, mert amikor megalkották, nem gondoltak arra, hogy a koronavírus terjedését a legszigorúbb lezárások sem képesek megállítani, mert ez egy könnyen fertőző vírus:

„Ha karanténba zárjuk a lakosságot, akkor is kontaktálnak az emberek egymással. Egy ilyen fertőzőképes vírus esetén kizárólag a célzott molekuláris eljárások tudják a fertőzés következményeit megállítani. Ez vagy az oltás, vagy a célzott gyógyszeres beavatkozás.” 

Több okból kaotikusak az adatok

A koronavírus-fertőzés ellen pedig célszerű komplex gyógyszeres kezelést alkalmazni, hiszen egyrészt a vírus több ponton is befolyásolja a szervezet normál működését. A fentebb említett trombózis mellett bár kevésbé közismert, de a koronavírus-fertőzést követő légúti sejtpusztulást maga a fertőzött immunrendszere okozza, amely igyekszik elpusztítani a fertőzött sejteket.

A vérrögképződés mint gyakori tünet viszont megfelelően ellátható, erre a heparinszármazékok használatára elég kiterjedt tapasztalata van már az orvostudománynak, így a tünetek felléptekor megkezdett antikoagulációs terápia később akár életmentő lehet.

A koronavírussal való megfertőződést egyébként sok esetben súlyosbítja egyéb légúti gomba- vagy bakteriális felülfertőződés. Ez is mutatja, hogy a koronavírus-fertőzést komplex jelenségként kell kezelni, nem várható, hogy egy adott hatóanyag minden esetben beválik – teszi hozzá Letoha. Szerinte ezért volt valóságalapja a szerinte azért így is túl szigorú magyar protokollnak.

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan csinálták mindezt más országokban, a kutatóorvos azt feleli, hogy voltak olyan országok, ahol a pozitív laboratóriumi tesztet követő 28 napon belüli halálozást tekintették a vírus által okozott halálozásnak, míg máshol a a covid-19 megbetegedés tünetei (láz vagy hidegrázás, köhögés, nehézlégzés, izom- vagy testfájdalmak, íz- vagy szagvesztés, torokfájás, orrfolyás, hányinger vagy hányás) vagy a tüdőérintettség alapján sorolták a halottakat a covid-19-halottak közé:

„Jobb lett volna ténylegesen a covid-19 megbetegedés tüneteit mutató embereket fertőzöttként kezelni vagy a laboratóriumi diagnózist követően határidőt bevezetni és erre utólag átállni, mint például az angolok. Senki nem gondolta, hogy egy relatíve könnyen fertőző, légutakon terjedő vírus ilyen nagyságrendben fog keringeni egy társadalomban. Ráadásul a tesztelések minősége is hagyott kivetnivalót maga után.”

Emellett az emberek általános egészségi állapota sem túl jó Magyarországon, sok a krónikus beteg és elmondása szerint azzal nem számoltak, hogy ilyen viszonyok között ez a protokoll elég kaotikus halálozási adatokat tud produkálni. Azzal kapcsolatosan, hogy mennyire gyakori a tünetmentes fertőzés, Letoha visszautal a britek jelenlegi adataira, mely szerint két százalékban várható tünettel járó megbetegedés az oltatlanoknál.

Egy spray lehet a százszázalékos megoldás? 

„A százszázalékos hatékonyságú ún. steril immunitást biztosító eljárást vélhetően nem az izomba beadott vakcina, hanem az orrnyálkahártyán keresztül bejuttatott antigén-spray formájában tudják majd kifejleszteni. Mivel a koronavírus egy felsőlégúti betegség, itt a nyálkahártyán keresztül kialakuló immunválasz kardinális a vírusfertőzés megállításában. Ha valakit hagyományos módon beoltanak, attól a felső légutak nyálkahártyájához kapcsolódó immunitás nem alakul ki. Ahhoz pedig, hogy a nyálkahártyához kapcsolódó immunválaszt erősítsük, az orrnyálkahártyán keresztül kell a vírus-antigéneket bejuttatni a szervezetbe”

– magyarázza Letoha Tamás egy, elmondása szerint már tesztelési folyamatban lévő, hatékonyabb koronavírus elleni szerről.

Hozzáteszi: így a nyálkahártyán kialakul az immunmemória és ezzel lehet a legjobban megállítani a koronavírus-fertőzést. Erre már többfajta próbálkozás van, köztük vektorvakcinával, amelyet az AstraZeneca, Janssen és a Szputnyik esetén is alkalmaznak. Itt a felső légúti hurutot okozó adenovírusokba csomagolják a tüskefehérje-gént és azt spriccelik be az ember orrnyálkahártyájára, de gyengített vírussal is szép immunválaszokat váltanak ki.

Ezek a kísérletek jelenleg most folynak, több klinikai vizsgálat ezek vezető szerepét mutatja a fertőzés elleni immunizálásban.

Kérdésünkre, hogy mikor várhatók ezek a spray-k, Letoha azt feleli, hogy a mostani klinikai vizsgálatok az 1-es és 2-es fázisban tartanak, reményei szerint az orron át adagolható vakcinák jövő évre már elérhetők lesznek.

CÍMLAPKÉP: Vitárius Bence / Azonnali