Miért nincs olyan koronavírus elleni oltás, ami örökre védettséget nyújt?

Jelenlegi tudásaink szerint a koronavírus ellen évente kell beoltatni magunkat, mivel az eddig kifejlesztett vakcinák valahol 6 és 12 hónap között nyújtanak védelmet. De miért nem elég, ha csak egyszer oltanak be bennünket? Akkor most rosszak a vakcinák? Van-e rá esély, hogy lesz olyan vakcina, ami örökre védelmet nyújt? Utánajártunk a téma szakértőivel.

Jelenlegi tudásunk szerint a Janssennek is nevezett amerikai Johnson&Johnson vakcináján kívül mindegyik oltásból minimum két dózis kell ahhoz, hogy kialakuljon a kínai koronavírus elleni immunitás: a védettség valahol 6 és 12 hónap közötti tartalomra szól.

Az Európai Unió, illetve a világ többi országai is ezért már a következő évekre is beraktároztak a vakcinákból, hogy legyen elegendő oltóanyag, ha ismét be kellene oltani az embereket kampányszerűen. Az Európai Bizottság nemrégiben arról állapodott meg az amerikai Pfizerrel, hogy a gyártó 900 millió adag vakcinát fog leszállítani 2022-ben és 2023-ban összesen, de a felek ezenkívül további 900 millió adag vakcinára szóló opciót is beleírtak a szerződésbe. Így ha az ismétlőoltásból is esetleg két adag kellene, akkor csak a Pfizer-BioNTech készítményeiből kétszer is be lehetne oltani a 447 milliós lélekszámú Európai Uniót.

De miért kellhet egyáltalán ismétlőoltás? Miért nem elég, ha csak egyszer oltanak be bennünket? Van-e esély arra, hogy lesz olyan vakcina, ami életünk végéig képes védelmet nyújtani? Rusvai Miklós virológussal, illetve Letoha Tamás kutatóorvossal jártunk utána.

Az immunitás szempontjából a tüskefehérje a legfontosabb

A legtöbb covidvakcinát úgy fejlesztették ki, hogy az immunrendszerünk a koronavírus tüskefehérjéje ellen lépjen fel. (Ebben a januári cikkünkben a Reszkessetek betörőkből vett közérthető példákkal mutattuk be a különböző elveken működő koronavírus elleni vakcinákat.) A tüskefehérje ugyanis az a része a vírusnak, amellyel az behatol a sejtjeinkbe, majd megfertőzve a sejtet – azaz az örökítőanyagát oda bejuttatva – sokszorosítja magát.

Azért, hogy a koronavírus ne is tudja a sejtet megfertőzni, a vakcinák hatóanyaga a tüskefehérje ellen készíti fel a szervezetünket. Az oltással a tüskefehérje információit juttatják be a szervezetünkbe, amit aztán a szervezetünk először kontrollált körülmények között sokszorosít, majd legyőzi őket – így ha a valódi koronavírus jut be a szervezetünkbe, akkor az immunrendszerünk már le tudja bontani a koronavírus tüskefehérjéjét.

„Elsődlegesen azt kell megakadályozni, hogy a vírus dokkolódni tudjon a sejt felszínére, hiszen ezzel a tüskefehérjével kapcsolódik a vírus a fogékony sejthez, és ezután tud bejutni és szaporodni. Az ellene termelődő ellenanyagok akadályozzák meg a kapcsolódást, ezért ez a fehérje nem megkerülhető az immunitás kialakításakor, döntő mértékben ez játszik szerepet” – fogalmazott az Azonnali megkeresésére Rusvai Miklós virológus.

Mint arra Letoha Tamás kutatóorvos felhívta a figyelmünket: jelenlegi ismeretek szerint az immunrendszer közel 90 százalékban a koronavírus tüskefehérjéjére koncentrál, ezért a vakcináknak ebben kell segítenie az emberi szervezetet.

De miért kell megismételni az oltást?

Rusvai szerint valószínűtlen, hogy az elkövetkezendő években kifejlesztenének egy olyan vakcinát, ami életünk végéig nyújt védelmet.

„Ez nem kizárólag a vakcina típusán, hanem a kórokozónak az immunogén hatásán is múlik. Például a herpeszvírus egy évben többször is megjelenhet az emberen, és soha nem lesz életre szóló immunitása, akkor sem, ha naponta oltanánk be ellene. De ugyanúgy a kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás – szerk.) ellen se lehet örök életre szóló védettséget kialakítani. Ez utóbbi esetében maximum három év védelem, amit a vakcina garantál” – fejtette ki a virulógus az Azonnalinak, aki emellett azt is elmondta, hogy a jelenlegi vakcinák így is adnak egy alapimmunitást, azonban a későbbiekben szükséges lehet egy ismétlőoltás, hogy a szervezetben található ellenanyagok pótlódjanak, illetve az oltás felfrissítse a szervezet immunemlékezetét.

Letoha Tamás bizakodó. Szerinte van rá esély, hogy a széles spektrumú védőoltások, amik nemcsak a tüskefehérjét tartalmazzák, hosszabbtávú védelmet nyújthatnak, de szerinte ha a tüskefehérje nem változik meg drasztikusan, az mRNS-vakcinák is hosszabb ideig nyújthatnak védelmet, mint a sajtóban keringő hat hónapos védettségi idő: „Elképzelhető, hogy a tüskefehérjének úgy megváltozik a szerkezete, hogy ki tud bújni a tüskefehérje által kiváltott immunitás alól, de még akkor sincs minden veszve, hiszen ekkor frissítik az mRNS-vakcinában lévő mRNS szekvenciáját. De ezenkívül olyan védőoltások is fejlesztés alatt állnak, amik a mutánsok ellen is jók.”

Mikor lesz így vége a járványnak?

Rusvai azzal számol, hogyha a legtöbb embert beoltják, akkor visszaszorul annyira a vírus, hogy az már ne okozzon újabb pandémiát. Szerinte a jövőben

de ez már nem lesz olyan agresszív, mint az elmúlt egy évben, az első járványhullámok idején. A pandémia után ún. endémiás vírus válik belőle, azaz a koronavírus egy adott népesség körében rendszeresen elő fog fordulni, azonban már nem lesz olyan komoly hatása, mint az elmúlt egy évben volt. „Folyamatosan itt lesz köztünk, időnként kevesebb, időnként több emberben okoz majd fertőzést, de vélhetően nem fog többszáz embert lélegeztetőgépre küldeni” – véli a virológus.

Letoha is úgy látja, hogy a koronavírus nem fog soha eltűnni, igaz szerinte a vakcinák fejlesztésénél soha nem is ez volt a szempont:

Ez sokkal fontosabb, mint hogy teljesen eradikáljuk a vírust – mondta a kutatóorvos.

Mit hozhat a jövő?

Rusvai szerint a vírus lassan „hozzánk fog szelídülni”, de mint elmondta: ez több évtizedes folyamat. „Az első influenzajárvány óta is száz év telt el, míg megszelídült, ez majd a koronavírus esetén is lezajlik. Elképzelhető, hogy a koronavírus esetén csak 20 vagy 50 év kell, de biztos, hogy a későbbiekben ez meg fog történni.” A virológus éppen ezért úgy látja, hogy a következő évtizedekben még a vakcina lesz a meghatározó védekezési eszköz, mivel a vírusfertőzéseknél a gyógyszerkezeléseknek korlátozottak a lehetőségei.

 NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali