+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. április 11. vasárnap, 08:36
Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be, jobb, ha nem vagy elhízott, de akár még más vakcinák hatékonyságát is csökkenthetik a plusz kilók.

Egy, a Lancet légzési gyógyászattal foglalkozó szekciójában megjelent, a dublini University College orvos-kutatói által jegyzett friss tanulmány erős kapcsolatot talált a koronavírus elleni védekezésben hatékony egyes sejtek alacsonyabb száma és az elhízás között. A tanulmány kimutatta:

 

jelentősen megnehezíti a szervezet koronavírus elleni védekezését, ha valaki túlsúlyos.

 

De pontosan miért is rossz, ha valaki sok plusz kilóval lesz koronás?

 

A dolgozat kiemelte, egy korábbi tanulmány megállapítása szerint a túlsúllyal küzdők koronavírussal való megfertőződés esetén 86,7 százalékos valószínűséggel kerülnek kórházba. Ennek okai összetettek, de részben a vírus elleni küzdelemben fontos, a nyálkahártyában túlsúlyosság esetén viszont nem túl hatékonyan termelődő sejtekhez köthetők, miközben az elhízott szervezetben felültermelődnek olyan citokinok, amelyek a SARS-CoV-19 vírus fertőzésének szétterjedésében is fontos szerepet játszanak.

 

Az ír orvoskutatók legújabb cikke egyértelmű kapcsolatot talált ezeknek a nyálkahártyához kötődő, invariáns T-sejtek (angol rövidítéssel MAIT-sejtek) rendszertelen, elégtelen működése és a túlsúlyosság között, miközben számos, mostanában publikált kutatást idézve rámutat arra is: a MAIT-sejteknek nem csupán a természetes immunrendszerben van nagyon fontos szerepe a koronavírus leküzdésében, hanem egyes, adenovírusokba épülő vektor-alapú vakcinák (ilyen az orosz Szputnyik-V és a svéd-brit AstraZeneca) elsődleges segítője is, tehát az eleve létező és a szerzett immunitás közötti legfontosabb kapcsolatot is éppen ugyanezek a T-sejtek jelentik.

 

Az orvosi vizsgálatok ugyanis a túlsúlyos covid-betegeknél szinte minden esetben az MAIT-sejtek nem megfelelő működését figyelték meg a nyálkahártyában, míg a tüdőben túlzottan felhalmozódtak. Mindez arra utal, hogy noha a vírus ellen a szervezet immunrendszere főként ezeknek a T-sejteknek a segítségével veszi fel a küzdelmet, a túlsúly és különösen az ennél egy fokkal rosszabb elhízás miatt nem termelnek megfelelő mértékben interferonokat, amik pedig a koronavírus ellen rendkívül hatásosak.

 

Ha tehát – mint azt már korábban bizonyították – az elhízott szervezetben ezek működése rendellenes, akkor bizony ez az egyik legfontosab tényező, ami eldöntheti, milyen súlyosságú lesz a koronavírus-fertőzés lefolyása.

 

Ki számít elhízottnak?

 

A Magyarországon is elfogadott nemzetközi sztenderdek szerint, ha a testtömeg-indexünk (BMI) értéke 25 és 29 közé esik, akkor bizony már túlsúlyosak vagyunk, 30-as BMI felett pedig az elhízottak közé tartozunk. A testtömegindexet magasságunk és testsúlyunk alapján itt tudjuk kiszámolni.

 

A Lancetben megjelent cikk az egyik első olyan tanulmány, amely részletesen magyarázza is a túlsúly és a súlyos koronavírus-fertőzés közötti összefüggést, amelynek azonban még számos, más tényezője is ismert, például az elhízottaknak egyértelműen alacsonyabb a véroxigénszintjük is, ami a vírussal való küzdelmet ugyancsak megnehezítheti.

 

Letoha Tamás kutatórvos az Azonnalinak a cikkel kapcsolatban hangsúlyozta, a tanulmány elsősorban azért fontos, mert

 

a túlsúly és az elhízás coviddal kapcsolatos kockázatait nem csupán makroszkopikus, jól látható, hanem molekuláris szinten, tehát nagyon erősen és ellenőrzött körülmények között is bizonyítja.

 

Különösen aggasztó az, tette hozzá Letoha Tamás, hogy a T-sejtek ezen típusa nem termel elég interferont, ez pedig magyarázza azt az egyébként gyakori tapasztalatot is, hogy a túlsúlyos és elhízott betegekben még a koronavírus-védőoltások is kevésbé hatékonyak, mint az átlagos testsúlyúak esetén. Ebből az összefüggésből az idézett Lancet-tanulmány csak az úgynevezett adenovírusos-vektorvakcinákat (AstraZeneca és Szputnyik-V) említi, mint amelyeknél az összefügg a hatékonyság és a túlsúly. Letoha szerint a hatás minden típusú, forgalomban lévő oltóanyagnál felléphet, de még csupán ezt a típus vizsgálták meg ilyen szempontból is.

 

Letoha szerint a T-sejtek rendellenes működése ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy

 

a teljes légzőszervi rendszert borító nyálkahártyán a koronavírus sokkal könnyebben jut át, mint nem túlsúlyos emberek esetében, így nagyobb arányban okoz súlyos megbetegedést is

 

– a Letoha forrásai által elmondott kórházi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a súlyos covid-kezeltek között is feltűnően sok a túlsúllyal, elhízással küzdő ember.

 

Maga a Lancetben megjelent írás is idézi azt a WHO által 2020 decemberében közzétett összesítő felmérést, amely kimutatta,

 

a koronavírus-járvány számos más ok mellett azért is pusztíthatott Amerikában és Európában is óriási mértékben, mert az itteni országokban az elhízás egyre több helyen népbetegség,

 

vagy úgynevezett „civilizációs betegség.” Adataik szerint ugyanis a világon 2016-ban hozzávetőleg 1,9 milliárd 18 éven felüli ember volt túlsúlyos, és 650 millió elhízott. A túlsúlyosság és elhízás ráadásul 2019-ben már 38 millió 5 éven aluli gyermeket érintett világszerte, míg az 5-19 évesek közül 340 millióan voltak érintettek.

 

Különösen látványos, hogy azokban az országokban, ahol az elhízás jelentős, és az egészségügyi rendszer rendkívül sérülékeny vagy alulfinanszírozott, ott a koronavírus-járvány is súlyos halálozási rátát okozott. Ilyen országnak számít az Egyesült Államok (a felnőtt túlsúlyosak és elhízottak aránya 40 százalék, koronavírusban elhunytak száma eddig 561 ezer), Mexikó (a  felnőtt túlsúlyosak és elhízottak aránya 73 százalék, koronavírusban elhunytak száma eddig 207 ezer). És sajnos ilyen ország Magyarország is, 2019-re Európában ebben az első helyre kerültünk:

 

nálunk a lakosság 50 százaléka legalább túlsúlyos, és 20 százaléka elhízott is, koronavírus-halálozási adataink pedig éppen a harmadik hullámban lőhettek ki,

 

részben emiatt is eléggé több mint 22 900 áldozattal.

 

 

NYITÓKÉP: Az amerikai haditengerészet orvosai covid-beteget kezelnek a USS Confront kórházhajó fedélzetén, New York City partjainál. Navy Medicine / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás