Az elhízás nemcsak a koronavírus-fertőzést súlyosbítja, de az oltások hatékonyságát is csökkenti

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be, jobb, ha nem vagy elhízott, de akár még más vakcinák hatékonyságát is csökkenthetik a plusz kilók.

Egy, a Lancet légzési gyógyászattal foglalkozó szekciójában megjelent, a dublini University College orvos-kutatói által jegyzett friss tanulmány erős kapcsolatot talált a koronavírus elleni védekezésben hatékony egyes sejtek alacsonyabb száma és az elhízás között. A tanulmány kimutatta:

De pontosan miért is rossz, ha valaki sok plusz kilóval lesz koronás?

A dolgozat kiemelte, egy korábbi tanulmány megállapítása szerint a túlsúllyal küzdők koronavírussal való megfertőződés esetén 86,7 százalékos valószínűséggel kerülnek kórházba. Ennek okai összetettek, de részben a vírus elleni küzdelemben fontos, a nyálkahártyában túlsúlyosság esetén viszont nem túl hatékonyan termelődő sejtekhez köthetők, miközben az elhízott szervezetben felültermelődnek olyan citokinok, amelyek a SARS-CoV-19 vírus fertőzésének szétterjedésében is fontos szerepet játszanak.

Az ír orvoskutatók legújabb cikke egyértelmű kapcsolatot talált ezeknek a nyálkahártyához kötődő, invariáns T-sejtek (angol rövidítéssel MAIT-sejtek) rendszertelen, elégtelen működése és a túlsúlyosság között, miközben számos, mostanában publikált kutatást idézve rámutat arra is: a MAIT-sejteknek nem csupán a természetes immunrendszerben van nagyon fontos szerepe a koronavírus leküzdésében, hanem egyes, adenovírusokba épülő vektor-alapú vakcinák (ilyen az orosz Szputnyik-V és a svéd-brit AstraZeneca) elsődleges segítője is, tehát az eleve létező és a szerzett immunitás közötti legfontosabb kapcsolatot is éppen ugyanezek a T-sejtek jelentik.

Az orvosi vizsgálatok ugyanis a túlsúlyos covid-betegeknél szinte minden esetben az MAIT-sejtek nem megfelelő működését figyelték meg a nyálkahártyában, míg a tüdőben túlzottan felhalmozódtak. Mindez arra utal, hogy noha a vírus ellen a szervezet immunrendszere főként ezeknek a T-sejteknek a segítségével veszi fel a küzdelmet, a túlsúly és különösen az ennél egy fokkal rosszabb elhízás miatt nem termelnek megfelelő mértékben interferonokat, amik pedig a koronavírus ellen rendkívül hatásosak.

Ki számít elhízottnak?

A Magyarországon is elfogadott nemzetközi sztenderdek szerint, ha a testtömeg-indexünk (BMI) értéke 25 és 29 közé esik, akkor bizony már túlsúlyosak vagyunk, 30-as BMI felett pedig az elhízottak közé tartozunk. A testtömegindexet magasságunk és testsúlyunk alapján itt tudjuk kiszámolni.

A Lancetben megjelent cikk az egyik első olyan tanulmány, amely részletesen magyarázza is a túlsúly és a súlyos koronavírus-fertőzés közötti összefüggést, amelynek azonban még számos, más tényezője is ismert, például az elhízottaknak egyértelműen alacsonyabb a véroxigénszintjük is, ami a vírussal való küzdelmet ugyancsak megnehezítheti.

Letoha Tamás kutatórvos az Azonnalinak a cikkel kapcsolatban hangsúlyozta, a tanulmány elsősorban azért fontos, mert

Különösen aggasztó az, tette hozzá Letoha Tamás, hogy a T-sejtek ezen típusa nem termel elég interferont, ez pedig magyarázza azt az egyébként gyakori tapasztalatot is, hogy a túlsúlyos és elhízott betegekben még a koronavírus-védőoltások is kevésbé hatékonyak, mint az átlagos testsúlyúak esetén. Ebből az összefüggésből az idézett Lancet-tanulmány csak az úgynevezett adenovírusos-vektorvakcinákat (AstraZeneca és Szputnyik-V) említi, mint amelyeknél az összefügg a hatékonyság és a túlsúly. Letoha szerint a hatás minden típusú, forgalomban lévő oltóanyagnál felléphet, de még csupán ezt a típus vizsgálták meg ilyen szempontból is.

Letoha szerint a T-sejtek rendellenes működése ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy

– a Letoha forrásai által elmondott kórházi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a súlyos covid-kezeltek között is feltűnően sok a túlsúllyal, elhízással küzdő ember.

Maga a Lancetben megjelent írás is idézi azt a WHO által 2020 decemberében közzétett összesítő felmérést, amely kimutatta,

vagy úgynevezett „civilizációs betegség.” Adataik szerint ugyanis a világon 2016-ban hozzávetőleg 1,9 milliárd 18 éven felüli ember volt túlsúlyos, és 650 millió elhízott. A túlsúlyosság és elhízás ráadásul 2019-ben már 38 millió 5 éven aluli gyermeket érintett világszerte, míg az 5-19 évesek közül 340 millióan voltak érintettek.

Különösen látványos, hogy azokban az országokban, ahol az elhízás jelentős, és az egészségügyi rendszer rendkívül sérülékeny vagy alulfinanszírozott, ott a koronavírus-járvány is súlyos halálozási rátát okozott. Ilyen országnak számít az Egyesült Államok (a felnőtt túlsúlyosak és elhízottak aránya 40 százalék, koronavírusban elhunytak száma eddig 561 ezer), Mexikó (a  felnőtt túlsúlyosak és elhízottak aránya 73 százalék, koronavírusban elhunytak száma eddig 207 ezer). És sajnos ilyen ország Magyarország is, 2019-re Európában ebben az első helyre kerültünk:

részben emiatt is eléggé több mint 22 900 áldozattal.

NYITÓKÉP: Az amerikai haditengerészet orvosai covid-beteget kezelnek a USS Confront kórházhajó fedélzetén, New York City partjainál. Navy Medicine / Flickr