+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. december 14. hétfő, 14:44
Min múlik az, hogy ki mennyire lesz beteg, meddig szenved a tünetektől, és ha felgyógyult, meddig lehet védett az újrafertőzéstől? Mikor lesz vége a világjárványnak? Bár a megjelenése óta tudósok ezrei foglalkoznak a SARS-CoV-2 vírussal, még most is sok a nyitott kérdés vele kapcsolatban.

2020 legmeghatározóbb eseménye egyértelműen a koronavírus okozta világjárvány, amivel úgy kellett szembenéznie az emberiségnek, hogy szinte semmi ismeretünk nem volt a kórokozóról. A még nem végleges statisztika: idén 73 millió ember fertőződött meg, és több mint másfél millióan haltak bele a koronavírusba világszerte.

 

Az előbbi a világ 7,832 milliárdos összlakosságának 932 ezreléke, vagyis majdnem 1 százaléka, az utóbbi a korábbi évek nagyjából 57 milliós összhalálozási számának 2,84 százaléka.

 

Az elmúlt évben sokat tanultunk a vírusról, annak természetéről és a védekezésről: ma már akkor néznek rád furán, ha a tömegben nem viselsz maszkot, megvannak a protokollok a fertőzés terjedésének megállítására, tudjuk, hogyan viselkedik a vírus nyitott és zárt térben. Emellett az egészségügyi szférában rengeteg tapasztalat gyűlt össze a covidos betegek kezeléséről, és sikerült annyira megérteni a vírust, hogy a 2021-es évnek már azzal a tudattal vághatunk neki, hogy vagy tucatnyi vakcina engedélyeztetése áll a küszöbön.

 

Viszont maradt jópár kérdés, amire a választ még mindig keresik a tudósok.

 

Miért lesz valaki tünetmentes fertőzött, míg másoknak súlyos tünetekkel kell megküzdenie?

 

Arra, hogy mi tesz hajlamossá a fertőzés több szenvedéssel járó átvészelésére, vannak már statisztikai adatokon alapuló válaszok: sokat számít az ember kora, és az egyes alapbetegségek (mint a magas vérnyomás) vagy olyan tevékenységek (mint a dohányzás), amik növelik a kockázatát a súlyosabb – akár halálos – lefolyású fertőzésnek. Azt is tudjuk, hogy valamiért a nők szervezete hatékonyabban küzdi le a vírust, mint a férfiaké.

 

A szakemberek azonban még mindig széttárt karral állnak az ezen túl sorakozó kérdések előtt:

 

Mitől lesz valaki tünetmentes beteg? Mitől függ az, hogy ki milyen tüneteket mutat: légzési nehézségeket, szívrohamot, más szervi elégtelenséget? Esetleg ezek kombinációját egyszerre?

 

Ez utóbbi kapcsán az egyetlen dolog, amiben biztosak lehetünk – a ScienceNewsnak nyilatkozó – Miriam Merad new yorki immunológus szerint az, hogy a súlyos betegek szervezete komolyabb gyulladáshoz vezető immunválaszt ad a fertőzésre – vagy azáltal, hogy bizonyos, a betegség leküzdésében segítő anyagokat (például a korai immunválaszt és az antitesttermelést elindító fehérjéket) nem termeli a megfelelő mennyiségben, vagy azáltal, hogy az adott helyzetben rossz, gyulladást elősegítő fehérjékkel válaszol a kórokozóra.

 

Meddig és miért pont addig tart a betegség?

 

Erre a kérdésre még hosszú évekbe telhet, mire kielégítő választ kapunk. Amit egyelőre tudunk, hogy míg egyesek pár hét alatt leküzdik a koronavírust, addig mások akár hosszú hónapokig is szenvedhetnek a tünetektől. Jellemzően ilyen hosszú távú tünet tud lenni a fáradékonyság, a légszomj vagy a lelassult agyi működés – ezek a tünetek jellemzőek nem súlyos lefolyású betegségnél is.

 

ANDREJ PLENKOVIĆ HORVÁT MINISZTERELNÖK VOLT ANNYIRA JÓL, HOGY MÉG FERTŐZÖTTEN IS MEGTARTSON EGY ONLINE KORMÁNYÜLÉST. FORRÁS: A HORVÁT KORMÁNY FACEBOOK-OLDALA

 

Persze erről is folynak már kutatások: amerikai tudósok még a nyáron vizsgáltak meg 274 tüneteket mutató, de kórházi kezelésre nem szoruló felnőttet – 35 százalékuk két-három héttel a pozitív teszteredmény után még nem tudott beszámolni a normálishoz visszatérő egészségi állapotról.

 

A legnagyobb ilyen jellegű kutatást eddig egy majdnem háromtucat, brit, amerikai és svéd tudósokat is magába foglaló kutatócsoport jegyzi: ők – október végi publikációjuk szerint – 4 182 tünetekkel rendelkező beteget követtek nyomon.

 

Közülük 556 fő (13,3 százalék) szenvedett a tünetektől egy hónapnál tovább, 188-an (4,5 százalék) két hónap, 96-an (2,3 százalék) pedig csak három hónap után szabadultak meg a tünetektől.

 

Az előzetes kutatási jelentés szerint az életkor előrehaladtával nőtt a tünetes hetek száma is.

 

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az elhúzódó betegségnek milyen hosszú távú következményei vannak, akár fizikailag, akár mentálisan – ehhez sok-sok évig kell majd az egyes nemzeti egészségügyi szerveknek utánkövetni a fertőzésen átesett pácienseket.

 

Meddig tart az immunitás?

 

Nem egyszer hallhattuk különböző magánbeszélgetésekben – főleg a karácsonyi ünnepek közeledtével, és főleg fiatalabbaktól –, hogy milyen jó lenne túlesni a fertőzésen, hogy immunitást nyerve legalább attól ne kelljen tartani, hogy másokat akaratunkon kívül megfertőzünk.

 

Ennek a reménynek persze tudományos alapja is van: tény, hogy egy fertőzés sikeres leküzdése után a szervezet valameddig képes termelni a kórokozót leküzdő antitesteket, illetve azokat a fehérvérsejteket, amik felismerik a koronavírus jelenlétét a szervezetben, segítve a betolakodó semlegesítését. Ahogy Aubree Gordon michigani epidemiológus a ScienceNewsnak mondta: ígéretes, hogy ezek az antitestek és fehérvérsejtek akár hat hónapig is meg tudnak maradni a szervezetben, ha nem tovább. 

 

Ez azonban csak puszta spekulációkra adhat okot a koronavírus esetében, jelenleg a tudósok is csak a vállukat vonogatják arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen meddig tart az emberi szervezet természetes immunitása az újrafertőződés ellen. És itt nem sokat segítenek a más, embereket is fertőző koronavírusokról való tudásunk: négy másik koronavírus-típusnál ugyan a védettség nagyjából egy évig kitart, azonban

 

a SARS-CoV-2 és a hozzá leginkább hasonlító MERS-CoV-2 koronavírusokról pont nincsenek még érdemi eredmények e téren.

 

Így aztán – mint arra Aubree Gordon rávilágított – egyelőre legfeljebb találgathatunk, hogy meddig vagyunk védettek a Covid-19 legyőzését követően, arról meg aztán végképp nincs tudományos megalapozottságú tapasztalatunk, hogy az újrafertőződés mennyiben más, mint amikor először kapjuk el a vírust.

 

Véget ér-e a pandémia 2021-ben?

 

„Nem hiszem, hogy bárki világosan meg tudná mondani, hogy hogyan fog kinézni a pandémia vége” – mondta a ScienceNewsnak a minnesotai epidemiológus, Michael Osterholm. Hogy mikor mondhatjuk ki, hogy leküzdötte a világ ezt a járványt, nagyban függeni fog attól, hogy mikorra és a lakosság mekkora részét sikerül beoltani azokkal a vakcinákkal, amiket mostanság fognak engedélyezni, vagy már engedélyeztek is.

 

Itt érdemes megjegyezni, hogy ugyan a közbeszédben az a nagyjából féltucat gyógyszergyártó cég neve kering, ami a maga vakcinájával már nagyjából kész van, és csak a háromfázisú klinikai tesztelés végére vagy az engedélyeztetésre vár (ezekről itt írtunk bővebben), azonban

 

összesen már több, mint 200 koronavírus-vakcinát fejlesztenek világszerte.

 

A VÉDEKEZÉS SIKERESSÉGÉNEK ELŐREJELZÉSÉT NEHEZÍTIK A NEM VÁRT BUKTATÓK: AZ EU PÉLDÁUL 300 MILLIÓ ADAG VAKCINÁTÓL ESIK EL 2021 ELSŐ FELÉBEN, MERT A SANOFINAK ÚJRA KELL KEZDENIE VAKCINÁJA TESZTELÉSÉT. FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG / FACEBOOK

 

Nagy jelentősége lehet annak, hogy ezek a ma még nem ismert vakcinák milyen gyorsan és mekkora mennyiségben állhatnak rendelkezésre, főleg úgy, hogy hiába köt le például az Európai Bizottság az Unió lakosságát több, mint kétszeresen meghaladó mennyiségben vakcinákat, a jelenlegi tudásunk szerint is legfeljebb tavasz környékén, de inkább csak 2021 első felében valamikor lehet majd elkezdeni a lakosság tömeges oltását.

 

Az apró, de annál fontosabb technikai részletek mellett (mint hogy az egyes vakcinák tárolására alkalmas hűtőberendezésekről is gondoskodni kell az országoknak, vagy hogy ugyanazzal a vakcinával többször is be kell oltani az embereket a teljes védettséghez) szerepet játszik még az is, hogy mennyien oltatják be magukat, és mennyien döntenek úgy, hogy inkább nem élnek a lehetőséggel. A szakértői becslések szerint egy populáció nagyjából hetven százalékát kell beoltani ahhoz, hogy a nyájimmunitás meglegyen –

 

ami nem azt jelenti, hogy a koronavírus eltűnik az életünkből, és már nem fertőz, csupán azt, hogy nem tud akkora mértékben fertőzni, hogy abból újabb pandémia legyen.

 

Ezek mind-mind olyan tényezők, amik nagyban befolyásolni fogják, hogy mikor lesz vége a világjárványnak, és amikre jelenleg vagy nincs, vagy csak homályos rálátásunk van.

 

Ha véget ér a pandémia, vége lesz a koronavírusnak is?

 

A szakértők most inkább arra fogadnak, hogy nem, és egy ideig még biztosan velünk fog maradni a koronavírus még a tömeges átoltás után is – de hogy pontosan meddig, az nagyban függeni fog attól, hogy a szervezetünk természetes úton vagy vakcinán keresztül elért immunitása meddig tart.

 

Arra, hogy a koronavírustól egyszer és mindenkorra megszabaduljunk, nem sok esély látszódik.

 

A szakértők szerint egyelőre a valószínű forgatókönyv – kiindulva a más légzőszervi és megfázásos jellegű vírusokból –, hogy ugyanúgy évente be kell majd oltatnunk magunkat, megújítva szervezetünk védekezőképességét a koronavírus ellen, akárcsak az influenza esetében. Igaz, influenza ellen még a 65 év feletti magyar lakosságnak is csupán a 24,1 százaléka oltatta be magát 2018-ban az Eurostat kimutatása szerint, ezzel az európai mezőny utolsó harmadában elhelyezkedve, és elmaradva a 41 százalékos uniós átoltottsági aránytól.

 

AZ ÍR ÉS HOLLAND IDŐSEK KÖRÜLBELÜL KÉTHARMADA OLTATJA BE MAGÁT INFLUENZA ELLEN, AZ EU-BÓL IDÉN KIVÁLT NAGY-BRITTANIÁBAN MÉG ENNÉL IS TÖBBEN. FORRÁS: EUROSTAT 

 

Azt, hogy a tömeges immunitás megszerzéséig az esetszámokat jelentősen visszaszorítsuk, nehezíti, hogy a Covid-19 – ellentétben mondjuk a 2002-2003-ban világjárványt okozó, és majdnem 800 halálos áldozatot követelő SARS-koronavírussal – tünetmentesen is fertőz. A jelenlegi tudományos eredmények alapján a tünetmentesek az összes fertőzött akár húsz százalékát is kitehetik

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás