Minek nekünk ennyi arany?

Szerző: Renczes Ágoston
2021.07.07. 07:17

Évek óta növekszik az Magyar Nemzeti Bank aranytartaléka, amit kedden Matolcsy György jegybankelnök személyesen mutatott meg Orbán Viktornak. De minek egyáltalán nekünk az arany, és mit demonstrál a miniszterelnök és a jegybankelnök ezzel a gesztussal?

Minek nekünk ennyi arany?

Matolcsy György immár rendszeresen bírálja a kormány gazdaságpolitikáját. Több alkalommal is nekiment Varga Mihály pénzügyminiszternek, legutóbb pedig hétfőn jelent meg egy írása, amiben kifejtette: a jegybank szerinte jól vizsgázott a válságkezelés során,

a mérleg mégis „vegyes, a teljesítmény közepes”, azaz a kormány részéről nem volt jó a válságkezelés Matolcsy szerint.

Kedden viszont már személyesen mutatta meg a miniszterelnöknek az MNB aranytartalékát, majd közös, előre be nem jelentett sajtótájékoztatót is tartottak. Ezen Orbán Viktor elmondta, hogy „veszélyes idők jönnek, nem tudja folytatni a világ az életét ott, ahol a járvány előtt abbahagyta, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség”.

De egyáltalán miért aranyból spájzol be a jegybank? Helyes lépés-e így felkészülni a „veszélyes időkre”? Kinek és mit üzen Orbán aranymegtekintése, és hogyan illik ez bele a jegybankelnök Matolcsy György és a pénzügyminiszter Varga Mihály közötti ellentétbe? Szakértőkkel jártuk körbe a miniszterelnök keddi MNB-látogatását.

Minek az arany?

Közgazdasági szempontból mindenképp helyes, hogy a jegybank tartalékot halmoz fel

– mondja az Azonnalinak Gerőcs Tamás közgazdász, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa. Az Orbán-kormányok nagyon erős deklarációja volt 2010 óta, hogy csökkenteni kell az ország sérülékenységét a nemzetközi pénzpiaci folyamatokkal szemben – emlékeztet a közgazdász, ebbe a gazdaságpolitikai filozófiába is beleillik a jegybanki tartalék növelése.

Aranyrudak az MNB logosztikai központjában

Aranyrudak az MNB logosztikai központjában

Fotó: Orbán Viktor / Facebook

A jegybanki politikának az alapja, a jegybank mozgásterének a legfőbb biztosítéka az, hogy megfelelő mennyiségű és összetételű tartalékokkal rendelkezik – magyarázza a közgazdász.

Aranyban tartani ennek egy részét nagyon hagyományos mód,

hiszen már nincs aranystandard: korábban a jegybankok aranyhoz kötötték az árfolyamokat és minden pénzügyi mozgás mögött aranytartalék volt. Ez a hetvenes évek óta nincs így, de az arany továbbra is az egyik legfontosabb eszköz maradt – hívja fel rá a figyelmet Gerőcs. Sok szempontból azonban nem a legoptimálisabb aranyat tartani: bonyolult a tárolása, változékony az ára, és kevésbé likvid, mint más eszközök.

Azaz hirtelen devizapiaci intervenciót nehezebb és körülményesebb az aranytartalék kárára csinálni, mint más devizák kárára – például ha be kell avatkozni a forintpiacra, mert zuhan a forint árfolyama, és a jegybanknak forintot kell vásárolnia, ezt a devizatartalékból sokkal gyorsabban tudja megtenni, mintha aranyért akarna forintot vásárolni – magyarázza a Gerőcs.

A stabilitás szimbóluma

Emellett a jegybanki tartalék szintjét a befektetők is a makrogazdasági stabilitással azonosítják – mondja a közgazdász. Hogy mekkora egy ország aranytartaléka, annak inkább szimbolikus jelentősége van. Az MNB sem nemesfémben tartja a tartaléka nagyobb részét,

hanem szuperbiztonságos devizapapírokban, mint amilyenek például a német államkötvények,

amik alacsony kamatozásúak, vagyis keresni nem fog és nem akar rajtuk a jegybank, de bármikor el tudja őket adni – mondja Gerőcs.

Hasonlóan látja Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök is. Különösebb monetáris politikai jelentősége nincsen az MNB aranytartalékának – mondja az Azonnalinak Bod –, mert a jegybanki tartalékon belül eltörpül az arany aránya az euró- és dollárértékpapírok mellett.

Az arany inkább megtakarítási és spekulációs jószág, nem pedig klasszikus tartalék az utóbbi évtizedekben.

Bod szerint az aranytartaléknak inkább lélektani jelentősége van: zavaros időkben az arany a biztonság egyik szimbóluma, főleg azoknál, akik nem tudják, hogy az arany roppant volatilis (változékony – a szerk.) árfolyamú – fogalmaz a közgazdász.

Az összhang demonstrálása

Gerőcs szerint Orbán keddi aranymegtekintését nem a Matolcsy-Varga ellentét keretében kell értelmezni. A közgazdász emlékeztet rá, hogy nagyon erőteljesen állították a kormány képviselői a miniszterelnöktől Varga Mihályon át Szijjártó Péterig: a magyar válságkezelés a legjobb volt az EU-n belül. Ebből a kánonból beszél ki Matolcsy, és az, hogy kedden Orbán Viktor megtekintette az aranytartalékot, majd tartottak Matolcsyval egy sajtótájékoztatót,

egy erős szimbolikus üzenet, de nem Varga Mihálynak.

Gerőcs szerint Orbán és Matolcsy azt akarták kifejezni, hogy nincs az a fajta feszültség a jegybank és a kormány között, amit sokan szeretnének látni. A gesztus nem jelenti azt sem, hogy nincs semmilyen ellentét, és azt sem hogy van; Gerőcs úgy látja, ez egy kommunikációs fogás, ami elsősorban a befektetőknek szól:

fennmaradt a koordináció a jegybank és a kormány között, ráadásul a legmagasabb szinten,

hiszen nem Varga Mihály, hanem Orbán Viktor tekintette meg az aranytartalékot és tartott sajtótájékoztatót Matolcsyval; ő hozza meg a döntéseket a kormány részéről.

A miniszterelnök és a jegybankelnök közös sajtótájékoztatója

A miniszterelnök és a jegybankelnök közös sajtótájékoztatója

Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Annak pedig Gerőcs szerint önmagában nincs különösebb aktualitása, hogy pont az aranytartalékot tekintette meg a miniszterelnök. A közgazdász úgy látja: ez is az MNB és a kormány közötti egyetértést szimbolizálja, hiszen pont a miniszterelnök javaslatára tart már egyébként évek óta az MNB aranytartalékának növelése.

Nincs gazdaságpolitikai jelentősége

A feszültség léte az MNB és a pénzügyminisztérium között teljesen természetes – mondja Bod Péter Ákos –, hiszen a jegybankot, a költségvetési tanácsot azért tartják, hogy a stabilitási szempontokat képviselje a fékek és ellensúlyok rendszerén belül. Márpedig a költségvetési hiány – ami a válságkezelés miatt jelentősen megnőtt – fűti az inflációt, tehát helyes, ha a jegybank állást foglal a stabilitás mellett, de ez Bod szerint nem számít olyan konfliktusnak, ami címlapra kívánkozik.

Az infláció már évek óta trendszerűen növekszik Magyarországon – emlékeztet rá a közgazdász –, és eddig pont a jegybank vetélkedett abban, hogy ki tudja jobban „fűteni” a gazdaságot a kedvezményes hitelekkel és a kamatszint alacsonyan tartásával.

Itt inkább az volt a szakmai csodálkozás tárgya, hogy miért viselkedik úgy a jegybank, ahogy kellene, ha eddig nem úgy viselkedett

– utal Bod arra, hogy a jegybank évtizedes kamatcsékkentési ciklus után júniusban kamatemelési ciklusba kezdett. Bod szerint az is szokatlan, hogy a jegybankelnök pamfletekben foglal állást és osztályozza a kormányzat működését. Ennek ellenére ahelyett, hogy valaki fölemelné a hangját, a miniszterelnök megjelenik egy „photo opportunity” erejéig az emberek számára egy valószínűleg pozitívnak ható hírrel, ami lehet hogy az emberek napját bearanyozza, de gazdaságpolitikai jelentősége nincs – mondja Bod Péter Ákos.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek