Ortodox lépés az unortodox Matolcsytól az MNB kamatemelése. De miért történt?

Matolcsy György szerint a magas infláció a válságból való gyors kilábalás árnyoldala, ezt fogják visszaszorítani azzal, hogy tíz év után kamatemelési ciklusba kezdett a Magyar Nemzeti Bank. Elmagyarázzuk, miért ez a válasz az inflációra, és hogy egyáltalán miért van infláció.

Valami egészen szokatlan dolog történt kedden: a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Kamatemelés utoljára 2011 decemberében volt, akkor 6,5-ről 7 százalékra emelte az MNB az alapkamatot; onnantól fogva azonban folyamatosan csökkentette. A kamatemelést Matolcsy György MNB-elnök is fordulatnak nevezte a döntést követő sajtótájékoztatón, és azt is elmondta: nem egyszeri lépésről van szó, hanem egy kamatemelési ciklus kezdetéről. 

Matolcsy szerint a magyar gazdaság kilábalása a válságból nagyon gyors, köszönhetően a különféle gazdaságélénkítő csomagoknak, ennek viszont van egy árnyoldala:

A kamatemelési ciklus célja ennek az inflációnak a visszaszorítása; Matolcsy elmondása szerint havonta addig emelik a kamatot, amíg az infláció fenntarthatóan vissza nem szorul az MNB 3 százalékos inflációs céljának plusz-mínusz egy százalékos tolerancisávjába.

De egyáltalán miért van most infláció, és miért az alapkamat emelésével akarják visszaszorítani?

Alapkamat, pénzmennyiség, infláció

Az alapkamat, amit a Magyar Nemzeti Bank megállapít, amikor betétet fogad el a kereskedelmi bankoktól vagy hitelt nyújt nekik, jelzi a hitelpénz árát a banki szférában – magyarázza az Azonnalinak Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök. Ez nem az a kamat, amivel a bankok hitelt nyújtanak az ügyfeleiknek – figyelmeztet rá a közgazdász –, hiszen az más tényezőktől is függ, mint az ügyfél kockázati besorolása, az ügylet lejárata, rendeltetése, viszont ezekre az üzleti kamatokra kihat az alapkamat mértéke.  

Ha lefelé megy a kamatszint, az serkenti a hitelfelvételt, viszont a megtakarítóknak nem túl jó hír. Ha pedig feljebb megy, az a hitelfelvevőket fogja vissza, és jobban jutalmazza a megtakarítókat – mutat rá a közgazdász. 

Ha a kamatszint nagyon alacsony, túl lazák a feltételek, „túl olcsó” a pénz, akkor könnyű hitelt felvenni, és ennek megfelelően túl sok pénz kerül a gazdaságba, ami közben növekszik, de nem olyan ütemben, mint a pénzmennyiség.

Nálunk az alapkamat évek óta folyamatosan csökkent anélkül, hogy különösebb gondot okozott volna – hívja fel rá a figyelmet a közgazdász –, ám már egy ideje felfele tartott az inflációs ütem, és az elmúlt hónapokban a pénzromlás rátája úgy megugrott, hogy a szakma mind hangosabban javasolta a jegybanki beavatkozást. 

Emellett az inflációt fűti a gyenge forintárfolyam is, hiszen emiatt minden külföldről behozott termék drágább – mondja Bod. Ha alacsony a kamatszint, nem vonzó forintot tartani, a kamatemelés viszont a forintban való megtakarításra ösztönöz, ami növeli a forint iránti keresletet, ez pedig felfelé húzza az árfolyamot – magyarázza a közgazdász

Normális jegybanki működés

Az infláció rekordmagas szintjére és az ezzel összefüggő alacsony forintárfolyamra a Nemzeti Banknak kötelessége reagálni – mutat rá Bod Péter Ákos. A döntést a szakértők és a piac is várta – emlékeztet rá a közgazdász, hozzátéve, hogy ettől holnapra a gondok nem szűnnek meg, de legalább nem is nehezednek. A forint árfolyama a kamatemelést indokló sajtótájékoztatót követően mindenesetre emelkedni kezdett.

Ez egy normális, szokásos jegybanki lépés – mondja Bod –,

A volt jegybankelnök szerint bármilyen retorikába is volt csomagolva a lépés, ami most történt, az a normális működése a központi banknak: figyeli az adatokat, és ha azok nem a jó irányba mozdulnak, akkor beavatkozik a maga eszközével. 

A pénzmennyiséget a válságkezelés is növeli

Világjelenség, hogy a covidjárvány idején bevezetett helyreállítási rohamban a pénzmennyiség növekedésére építő válságkezelést alkalmaztak, ami megnövelte annak a kockázatát, hogy a válság elmúltával, egy esetleges gyors korrekciónak köszönhetően hirtelen inflációs nyomás alakul ki a gazdaságban – mondja az Azonnalinak Gerőcs Tamás közgazdász, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa. 

Gerőcs szerint Magyarországon több gazdaságélénkítő program is működött, amiknek részeként a jegybank is rendkívül laza monetáris politikát folytatott, és igyekezett növelni a pénzmennyiséget. Az egyik ilyen sok évre visszanyúló, tehát már a válság előtt is lazító programnak a Növekedési Hitelprogram számított,

A program befejezésével csökkeni fog a forgalomban lévő pénzmennyiség, hiszen a vállalatok innen már nem jutnak új forrásokhoz, hanem törlesztik a már felvett hiteleket – magyarázza Gerőcs. 

Az MNB kamatemelése az árstabilitás védelmét célozza, és Gerőcs szerint a kamatemelés is része a megkezdett pénzmennyiséget csökkentő jegybanki szigorításnak, rajta keresztül az infláció visszaszorításának. A kamatemeléssel más eszközökkel együtt, mint amilyen a növekedési hitelprogram kivezetése, teljesülhet is ez a cél, így a közgazdász szerint ezekkel az intézkedésekkel összefüggésben érdemes vizsgálni a kamatemelést is.

Vissza az ortodoxiához

Gerőcs arra is felhívja a figyelmet, hogy a Matolcsy-féle unortodox jegybanki szerep után – ami szerint az MNB-nek az árstabilitás biztosítása mellett legalább ugyanolyan fontos feladata a gazdasági növekedés stimulálása –

az árstabilitás biztosítását célzó lépések ugyanis negatívan hatnak a gazdasági növekedésre, amit inkább a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium stimulál olyan fiskális eszközökkel, mint a különféle adókedvezmények. A közgazdász úgy látja:

ami egy látványos és Gerőcs szerint koordinált szerepcsere a költségvetést felügyelő szervek és a jegybank között, amit a Pénzügyminisztérium kommunikációjával érdemes párban vizsgálni: Varga Mihály minisztériuma továbbra is azon az állásponton van, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogató politika elsőbbséget élvez a költségvetési hiány visszaszorításához és a költségvetési egyensúly szigorú betartásához képest. 

A közgazdász szerint ebben a tulajdonképpen ortodox megközelítésben a májusi 5,1 százalékos inflációs adatra a kamatemelés indokolt és jól időzített válasz volt, aminek megágyaztak a monetáris tanács tagjainak kamatemelést előrevetítő közleményei is.