+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2021. június 9. szerda, 13:56
Két héttel azután, hogy megérkezett az Alkotmánybírósághoz az Azonnali főszerkesztőjének panasza, már ügyszámot is kapott. De mit jelent ez, és mi jön most?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Amint arról három héttel korábban beszámoltam, alkotmányjogi panaszt nyújtottam be amiatt, hogy a covid elleni, amúgy nem kötelező védőoltás lehetőségével nem élő állampolgárokat álláspontom szerint jogellenesen diszkriminálja az a kormányrendelet, amely az oltatlanok számára nem teszi lehetővé, hogy vendéglátóhelyek belterében fogyasszanak, illetve múzeumba, könyvtárba, moziba, színházba, fürdőbe, sporteseményre, konditerembe menjenek vagy szabadidős céllal belföldi szálláshelyen szálljanak meg.

 

A panaszban azzal érvelek, hogy bár

 

a személyek közti megkülönböztetés általában véve önmagában nem mindig jogellenes, de ennek észszerűnek és arányosnak is kell lennie, a fennálló szabályozás pedig ezt a próbát több okból sem állja ki.

 

Hiszen folyamatosan javuló járványhelyzetben tartanak fenn az oltatlanokat súlyosan diszkrimináló szabályokat, amelyek egyrészt ad-hoc módon vannak meghatározva (jobban terjedne a koronavírus egy múzeumban, mint a BKV-n, vagy mi indokolja, hogy előbbibe az oltottak mehetnek csak, utóbbit mindenki használhatja?), másrészt az oltatlanokat érintő jogkorlátozások összessége olyan mértékben érinti a magánélet minőségét, ami már a magánszférához és az emberi méltósághoz való jogba történő súlyos beavatkozás – egy olyan oltás visszautasítása következményeként, ami amúgy nem kötelező.

 

Ráadásul a kormány a diszkriminatív rendszer bevezetésénél nem a járványhelyzetre vonatkozó tudományos indokokra hivatkozott, hanem mindössze arra, hogy az emberek a nemzeti konzultáción (azaz egy nem reprezentatív közvélemény-kutatáson) így döntöttek.

 

Bővebben az ügyvédem, Karsai Dániel által szerkesztett panasz tartalmáról itt írtam, a panasz pedig már teljes egészében olvasható az AB honlapján is, ugyanis

 

amint arról szerdán értesültem, a panaszom ügyszámot kapott, és már ki is szignálták az előadó alkotmánybíróra

 

(vagyis arra, aki majd az üggyel foglalkozik és akinek a javaslata alapján szavaznak majd az ügyről a bírák).

 

A gyorsaságon meglepődtem, mert az ügy eleinte eléggé döcögve indult – nem az AB, hanem a Magyar Posta jóvoltából, ahol május 20-án adtam fel a panaszt elsőbbségivel, tértivevénnyel, de csak június másodikán értesítettek arról, hogy amúgy már május 26-án kézbesítették a levelet. (Így is majdnem egy hétbe telt tehát egy belföldi elsőbbségi levél kézbesítése.)

 

Az már az AB-nak köszönhető meglepetés, hogy az ügy ilyen gyorsan ügyszámot kapott, ugyanis más ügyekben akár több hónapba is beletelik ez, például az Azonnali amiatti panasza, hogy Kövér Lászlót nem lehet beperelni, nagyjából egy hónapja vár ügyszámra. A mostani gyorsaság oka az lehet, hogy az AB ígérete szerint sürgősséggel bírálja el a veszélyhelyzettel összefüggő ügyeket.

 

Mivel gyakorlatilag az AB ügykeresőjében bőven találni olyan, év elején indult ügyeket, amik ennek ellenére még mindig függőben vannak, azzal kapcsolatban csak nagyon óvatosan merek optimista lenni, hogy az ügy érdemi elbírálása is ilyen gyors lesz. Épp ezért pereltem be párhuzamosan a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is az oltatlanokat diszkrimináló rendelet miatt, arra hivatkozva, hogy a hazai jogorvoslatok kimerítése az AB előtt várhatóan olyan sokáig tartana, hogy a késedelem helyrehozhatatlan sérelmet okozna – a keresetet a héten postázta az ügyvédem Strasbourgba.

 

Ennyit az adminisztráció tempóján való lamentálásról, hiszen úgyis mindenkit inkább az érdekel, hogy

 

mi a relevanciája az AB-ügyszámnak, és mi jön most.

 

Az, hogy a panaszom ügyszámot kapott, önmagában még nem garancia semmire, még arra sem, hogy érdemben vizsgálni fogják a panaszt. Ez csak annyit jelent, hogy megkapták, és elkezdenek vele majd foglalkozni.

 

A panasszal való foglalkozás pedig úgy néz ki, hogy egyrészt megnézik, hogy nem hiányzik-e valami (ha igen, akkor hiánypótlásra hívnak fel), illetve azt, hogy a panasz egyáltalán befogadható-e, vagyis kell-e vele egyáltalán érdemben foglalkozni. Ez azért van így, mert mióta a bárki által, bármilyen jogszabállyal szemben indítható úgynevezett actio popularist eltörölték (2012 januárjától, az Alaptörvény hatályba lépésével), azóta alkotmányjogi panasszal csak olyanok élhetnek, akiket a támadott szabályozás személy szerint érint (és emiatt sikertelenül pereltek vagy nem tudnak perelni), méghozzá úgy, hogy az alkotmányban biztosított jogaikat sérti.

 

Arról már fentebb írtam, hogy a védettségi igazolványokkal bevezetett diszkrimináció ezen jogaimat hogyan sérti, és a panaszban természetesen leírom azt is, hogy hogyan érint ez engem közvetlenül. Ugyanis, ha például egy étterem vagy egy múzeum megtagadja tőlem a belépést a védettségi igazolvány hiánya miatt, hiába perelném be őket, hiszen ők jelen állás szerint jogszerűen, a kormányrendeletnek megfelelően jártak el.

 

Nem az ő hibájuk, hogy a kormány hülye szabályt hozott, amit ők kénytelenek betartani. Ilyen esetben tehát közvetlenül (külön bírói döntés nélkül) tol ki velem a kormányrendelet.

 

Most tehát az következik, hogy az AB-n megvizsgálják ezeket a formális szempontokat, és ez alapján vagy érdemi vizsgálat nélkül visszautasítják a panaszt (ha valamiként mégis arra jutnának, hogy a panaszom ezeknek nem felel meg), vagy befogadják érdemi vizsgálatra, és aztán majd meglátjuk, ott mire jutnak.

 

A fejleményekről természetesen továbbra is beszámolok az Azonnalin.

 

FOTÓ: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás