Több, mint fél évszázad után ismét lesznek gepárdok Indiában

Szerző: Petróczi Rafael
2021.06.07. 16:25

A történelmében gepárdokat uralkodói kedvtelésből is tartó India az 1950-es évek óta próbálkozik, hogy újratelepítse a ragadozó állatot – a mostani nyolc példány a tervek szerint csak a kezdet lesz.

Több, mint fél évszázad után ismét lesznek gepárdok Indiában

Ha minden a tervek szerint halad, idén novemberre a Kuno Nemzeti Park új lakókat fog fogadni Indiában: a Madhya Pradesh indiai államban elhelyezkedő vadasparkba összesen nyolc gepárd fog érkezni, három nőstény és öt hím.

A gepárdok és India közös története ötszáz évre nyúlik vissza

Márpedig ez több okból is fontos lesz a dél-ázsiai állam számára: egyrészt a gyorsaságukról híres vadmacskák (a gepárdok akár 112 kilométer/óra sebességgel is képesek üldözni a zsákmányukat) mostanra már több, mint ötven éve kihaltak az országban –

az utolsó látott egyedeket 1967-68-ban jegyezték fel, de számuk már az 1900-as évek elejére is radikálisan megcsappant.

Pedig India egykoron híres volt a gepárdállományáról. A legelső feljegyzések I. Akbar mogul sah idejéből származnak, aki a 16. század második felében volt az észak-indiai területen fekvő Mogul Birodalom feje, és akinek uralkodása idején körülbelül 10 ezer gepárd volt Indiában – ezek közül mintegy ezret fogságban tartottak, kedvtelésből az uralkodó udvarának. Fia, Dzsahángír mogul sah volt az első a világon, aki már fogságban tenyésztett gepárdot.

1799-ben is még mintegy 230 gepárd volt fellelhető Indiában – a 20. századi kihalásukkal ez az egyetlen nagy emlős, ami kihalt India 1947-es függetlenné válása óta. Ehhez az is nagyban hozzájárult, hogy

az angol gyarmati időkben a gepárdokat nagy számban vadászták le, mivel a vadmacskák bementek az emberi falvakba, és megdézsmálták az ottani állatállományt.

Először szállítanak kontinenseken át nagytestű ragadozót újratelepítésre

India az 1950-es évek óta próbálkozik ilyen-olyan úton újratelepíteni a gepárdokat, ezek a próbálkozások azonban mindezidáig kudarcba fulladtak – már csak ezért is lesz nagy szó az országnak, hogy novembertől nyolc példányt telepítenek a Kuno Nemzeti Parkba.

Ráadásul nem is akárhogy: az állatokat a Dél-afrikai Köztársaságból fogják átszállítani, ezzel – mint azt a BBC-nek Yadvendradev Jhala, az Indiai Vadvilági Intézet dékánja elmondta

ez az újratelepítési projekt lesz az első, ahol nagytestű ragadozó állatokat kontinenseken át utaztatnak ebből a célból.

Ahogy Yadvendradev Jhala hozzátette: „Végre megvannak az erőforrásaink és az élőhely ahhoz, hogy újratelepítsük ezt a macskát!”

A GEPÁRDOKAT ÁLTALÁBAN A SEBESSÉGÜK MENTI MEG ATTÓL, HOGY KONFFRONTÁLÓDNIUK KELLJEN A NÁLUK ERŐSEBB RAGADOZÓKKAL. FORRÁS: DRZOLTAN / PXHERE

A gepárdok többsége (mintegy hétezer példány) egyébként pont a Dél-afrikai Köztársaságban, illetve Namíbiában és Botswanában található. A Dél-afrikai Köztársaságban él a globális gepárdállomány körülbelül 60 százaléka.

Sem az emberekkel, sem a nála nagyobb ragadozókkal nincsen jóban a gepárd

Újratelepíteni a gepárdokat egyébként nem annyira egyszerű feladat: még ha megfelelő nagyságú élőhelyen megfelelő mennyiségben áll is rendelkezésre az élelemforrás (ami leginkább kisebb testű emlősöket jelent, például gazellákat, impalákat vagy gnúkat), a nagyobb ragadozók elől nincsenek biztonságban.

Mint azt Vincent van der Merwe, egy dél-afrikai természetvédő a BBC-nek elmondta, a gepárdok általában a sebességükre építenek, és kerülik a konfliktust –

így viszont zsákmányukat sokszor nyúlják le a vele együttélő nagyragadozók, mint az oroszlánok, a leopárdok, a hiénák vagy a vadkutyák, ha kell, meg is támadva a gepárdokat.

A Kuno Nemzeti Park ilyen szempontból vegyesen megítélhető helyszínválasztásnak tűnik a gepárdok indiai újratelepítéséhez: nagy kiterjedésben található meg az az erdei gyepes élőhely, ami nagyban hasonlít a dél-afrikai élőhelyhez, oroszlánok sincsenek a területen – vannak viszont leopárdok, illetve a vadasparkot nem övezi kerítés, így annak a veszélye is megvan, hogy az állatok az emberek lakta településekre szökjenek be a könnyű táplálék reményében.

Ugyanakkor Yadvendradev Jhala szerint ez utóbbi nem igazán nagy veszély, tekintve, hogy a vadaspark területe elég nagy, majdnem 749 négyzetkilométer.

India számára egyébként a nyolc vadmacska csak a kezdet:

a következő öt év alatt mintegy negyven gepárdot szeretnének importálni, hogy hosszú távon sikeres legyen az újratelepítés

– ezeket az állatokat a Kuno Nemzeti Park mellett két másik vadvilági menedékhelyen helyeznék el.

NYITÓKÉP: A gepárdokat tartó Mogul Birodalom mindennapjait bemutató akvarell festmény körülbelül a 16. század végéről. Bjoertvedt / Wikimedia Commons

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek