Az EU új szabályokkkal lépne fel a multik adóelkerülése ellen

Évente 154 milliárd dollárral, azaz közel 43 725 milliárd forinttal károsítják meg a tagállamok gazdaságait a cégek, amiért a profitjukat más országban könyvelik el, és ezáltal kevesebb adót fizetnek. Az EU most ezt a gyakorlatot próbálja megszüntetni egy új rendeletjavaslattal. De tényleg sikerül ezzel rávenni a vállalatokat, hogy többet adózzanak?

Kedden késő este sajtóközleményben jelentette be az Európai Parlament (EP), hogy sikerült megegyezniük a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsával az új, reményeik szerint átláthatóbb adózási körülményeket teremtő EU-s rendeletjavaslatról. A javaslat célja, hogy a multinacionális vállalatok átláthatóbban közöljék az EU tagállamainak és bizonyos országok területén befizetett társasági adóikat, 

Évente többmillió eurót veszít az EU a vállalatok profitkimentésével

Az EP-nek és a Tanácsnak abban sikerült megegyeznie, hogy az olyan, több országban is tevékenységet folytató multinacionális vállalatok és azok leányvállalatai tagállamokra lebontva tegyék közzé, hogy az adott országban mennyi adót fizettek be egy évben. A szabályozás azokra a vállalatokra terjed ki, amelyek évente 750 millió eurónál (körülbelül 259,8 milliárd forint) nagyobb bevétellel rendelkeznek, és a javaslat értelmében az adózási információikat az interneten is közzé kell majd tenniük, méghozzá egy erre kialakított sablon használatával, olvasható formában.

A sajtóközlemény szerint ezenkívül az EU az átláthatóság növelése érdekében arra is kötelezné ezeket a vállalatokat, hogy a befizetett adók mennyisége mellett évente azt is tegyék közzé tagállamonkénti lebontásban: hány munkavállalót foglalkoztatnak teljes időben, az adott évi profit vagy veszteség adózás előtti összegét, illetve a vállalat felhalmozott jövedelmét is.

A javaslat szerint a multinacionális vállalatoknak azokban az EU-n kívüli országokban befizetett adóikat is nyilvánosságra kell majd hozniuk, amik az EU adóparadicsomokról összeállított fekete-, illetve szürkelistáján szerepelnek – jelenleg 12 ország van a fekete, és további 10 ország a szürke listán.

Ezzel a törvényhozók célja, hogy

és az így elvesztett adóbevételekre.

Az EU-ban a 2016-os Panama-akták kiszivárgása óta tervezik, hogy valahogy megállítják majd a nagyvállalatok profitkimentését. 2016-ban ugyanis kiderült, hogy nagyon sok multinacionális nagyvállalat, illetve ismert személy is adóelkerülés céljából Panamába, vagy más adóparadicsomban jegyzi be a cégeit és könyveli el a bevételeit, miközben a tevékenységét az Európai Unió területén belül folytatja. Az adózással így trükköző vállalatok évente többmillió euróval károsítják meg az országokat: a Tax Justice Network nevű think tank szerint

ami az EU területén beszedett társasági adók 36 százaléka.

Ugyanakkor a javaslat szerint a multinacionális vállalatoknak megengedik, hogy a tervek szerint 2023-tól életbe lépő javaslat elfogadása után ideiglenesen mentesüljenek bizonyos kötelezettségek alól, de a közlemény szűkszavúan csak úgy fogalmaz, hogy ezeket szigorúan fogják vizsgálni. 

Evelyn Regner, osztrák szociáldemokraták EP-képviselője, aki a mostani EP és Tanács közötti tárgyalásokon az EP egyik főtárgyalója volt, a megegyezés után azt nyilatkozta, hogy ez még csak a kezdet, és a jövőben az adózás sokkal átláthatóbb lesz, azonban nagyon sok civilszervezet ezzel nem ért egyet: szerintük így is túl sok kiskapu maradt a javaslatban.

Hiába a szándék, maradtak kiskapuk

A Transparency International EU a megegyezés híre után közleményt adott ki, amelyben azt kérik az EP-képviselőktől, illetve a Tanácstól, hogy a jelenlegi formában ne fogadják el ezt a javaslatot, mivel szerintük

A civilszervezet szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy nem a világ összes országban fizetett adót és bevételt kellene feltüntetniük a vállalatoknak országonként, de ezenkívül a javaslat jelenleg lehetőséget nyújt a vállalatoknak, hogy üzleti titkokra hivatkozva öt évig visszatartsák az adatokat, amennyiben azok hátrányosan érintenék az üzleti helyzetüket.

A Transparency május végén 60 másik európai civilszervezettel és szakszervezettel azt követelték a döntéshozóktól, hogy a javaslatot ilyen formában ne fogadják el, és gondolják újra az egészet.

Az Oxfam is úgy látja, hogy súlyos hiányosságok vannak a javaslatban. A civilszervezet szerint például

A civilszervezet szerint az is problémás, hogy üzleti titkokra való hivatkozással a multinacionális vállalatok öt évig mentesülhetnek az országonkénti lista elkészítésétől, valamint hogy az EU-tagállamokon kívül mindössze azon 22 ország kapcsán kell a vállalatoknak közzétenni az adataikat, amelyek az EU adóparadicsom fekete-, illetve szürkelistáján szerepelnek. Szerintük ez alapján nem lehet átláthatóbbá tenni a multinacionális vállalatok bevételeit, és globálisan nem jelent problémát az adóelkerülésre.

A felmerült kritikákra már reagáltak az EU-ból is. A német Zöldek EP-képviselője, Sven Giegold szerint a javaslatot ünnepelni kellene, hiszen ez egy nagy előrelépés az igazságos adózás elérésére. Az EP-képviselő szerint valóban jobb lenne, ha minden ország kapcsán nyilvánosságra kellene hozniuk a multinacionális vállalatoknak az adózási eredményeiket, ugyanakkor úgy véli:

és az EU rendeletjavaslata más országokat is arra buzdít majd, hogy hasonló szabályozásokat fogadjanak majd el. Ezenkívül egy 2020-as tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy a multinacionális vállalatok az EU-ban megtermelt profitjuk 80 százalékát az EU-n belül mentik ki más tagállamokban – ilyen ország például Írország, Luxemburg vagy Hollandia, ahol jóval alacsonyabbak a társasági adók. 

Ugyanakkor, mint a Politiconak Tove Maria Ryding, az Eurodad (European Network on Debt and Development) nevű civil szervezet adószakértője elmondta: az, hogy jelenleg miként menekítik ki a profitot a multinacionális vállalatok, nem jelenti azt, hogy a jövőben is pontosan ugyanígy fognak eljárni, mivel

Ryding egy másik írásában azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az lenne, hogy minden ország kapcsán nyilvánosságra hozzák a multinacionális vállalatok ezeket az adatokat, az így létrejövő átláthatóság nagyban megnehezítené az adóelkerülést is.

Az EP és a tagállamok által elfogadott javaslatot jelenleg az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON), illetve a Jogi Bizottsága (JURI) vizsgálja, mielőtt az Európai Parlament szavazna róla. Az EP sajtóközleménye szerint a testület leghamarabb a nyári szünet utáni első plenárison szavazhat a javaslatról, amiről aztán az Európai Unió Tanácsának is döntenie kell még.

NYITÓKÉP: Ivan Radic / Flickr