Három ország, ahol az emberek jó része be lett oltva, mégis felmentek az esetszámok

Három országban, Bahreinben, a Maldív-szigeteken és a Seychelle-szigeteken is nő a koronavírussal megfertőződtek száma, miközben elég jól állnak az oltásokkal ezek az országok. De miért történhet mindez, rosszak lennének a vakcinák? Szakértőkkel vizsgáltuk meg, mi történhetett, és előfordulhat-e itthon is hasonló.

Három ország is a figyelem középpontjába került a napokban, mégpedig egy dolog miatt:

Az Afrika keleti partjainál, az Indiai-óceánon fekvő, közel százezer lakosú Seychelle-szigeteken már az oltásra jogosultak 56,31 százaléka kapta meg legalább az első oltását, közülük 27,65 százaléknyian már a teljes védettséget jelentő második oltással is rendelkeznek.

A kis afrikai országban a kínai Sinopharmot, illetve a brit-svéd fejlesztésű Oxford/AstraZeneca licensze alapján gyártott indiai Covishieldet alkalmazzák: a május 5-i adatok szerint a beoltottak 55,87 százaléka a kínai, míg 44,12 százaléka az indiaiak által gyártott AstraZeneca oltóanyagát kapta. Annak ellenére, hogy ilyen sokakat beoltottak, a járvány április végétől erőre kapott, egy hónap alatt 505 fertőzöttről 2 739 fertőzöttre emelkedett az aktív esetek száma, emiatt pedig ismét járványügyi korlátozásokat kellett bevezetni a kis turistaparadicsomban.

Hasonló helyzetben van a Perzsa-öbölbeli 1,6 milliós Bahrein is. A járvány folyamatosan emelkedőben van már január óta, és ugyan februárban és április közepén is úgy tűnt, hogy az újabb hullám már elérte a platóját, még továbbra is emelkednek a napi fertőzöttek száma. Az immáron magyar védettségi igazolással is utazható Bahreinben az oltásra alkalmasak 50,62 százaléka kapta már meg legalább az első oltását, míg a beoltottak 38,67 százaléka a második oltást is.

A kis szigetországban jelenleg négy vakcinát használnak: az amerikai-német fejlesztésű Pfizer-BioNTech mRNS-vakcinája mellett az orosz Szputnyik adenovírusalapú-vakcinát, az Indiában AstraZeneca licensze alapján gyártott Covishield csimpánzadenovírus-vakcináját, illetve az elölt vírust tartalmazó kínai Sinopharmot.

A legmeglepőbb talán az 530 ezres Maldív-szigetek helyzete lehet: a felnőtt társadalom már 71,1 százaléka kapta meg az első, 62,67 százalék pedig a második dózisát is a koronavírus elleni szerből, ennek ellenére a fertőzöttek száma exponenciálisan nő: egy hónap alatt 2594 aktív esetből 20 285 aktív eset lett, ami hatalmas növekedés.

A turistaparadicsomba leginkább a COVAX-programon keresztül érkeztek az indiai Covishield-vakcinák, de emellett még ugyanúgy használják az AstraZenecát, illetve a kínaiaktól adományként kaptak 200 ezer adag Sinopharmot is. Az oltásprogrammal olyan jól állnak, hogy júniustól már turistákat várnak, hogy a vakáció mellett a vakcinákért is elutazzanak az India délnyugati csücskénél található kis szigetországba.

De miért terjedhet így a járvány ezekben az országokban, ha ilyen jól állnak az oltással?

A variánsok lehetnek a hibásak

A három országban nem a kínai koronavírus eredeti, azaz a vuhani variánsa, hanem különböző variánsok terjednek. A Maldív-szigeteken és Bahreinben az indiai, míg a Seychelle-szigeteken a dél-afrikai variáns.

A Seychelle-szigetek egészségügyi biztosa, Jude Gedeon egy helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy 

míg akik úgy fertőződtek meg, hogy már beoltották, azoknál vagy nem is voltak tünetek, vagy pedig csak közepes súlyosságú betegség alakult ki a fertőzötteknél, azaz a kórházba kerüléstől megvédte őket a vakcina. Az elmondása alapján a koronavírus következtében elhunytak közül senkit sem oltottak be a koronavírus elleni vakcinával.

De a Seychelle-szigeteken így is gondolkodnak azon, hogy a Sinopharm-vakcinából egy harmadik, erősítő oltást is beadnak az oltottaknak, míg más országokban, például Bahreinben vagy az Egyesült Arab Emírségekben már ezt el is rendelték.

Az alacsony halálozási mutató bizonyítja, hogy a vakcinák működnek

Mindhárom országban közös, hogy ugyan emelkedett a koronavírus miatt elhunytak száma, de az még továbbra sem számít magasnak,

Mint azt Rusvai Miklós virológus elmondta az Azonnalinak, hogy

Kunetz Zsombor szakorvos is úgy látja, hogy a koronavírus-járvánnyal önmagában nem az a legnagyobb probléma, ha azt sokan elkapják, hanem az, hogy sok ember meghal vagy nagyon súlyosan megbetegedik a fertőzés következtében, ezért a vakcináknak eleve az a célja, hogy utóbbi kettőt csökkentse. „Magyarországon kvázi leállt az egészségügyi ellátás a harmadik hullám alatt” – véli Kunetz.

Rusvai úgy véli, hogy a három országban most azért nőhetett meg a fertőzöttek száma, mert náluk most terjedt el a koronavírus „erőszakosabb variánsai” közül az indiai mutáns, ami könnyebben terjed, illetve az adott esetekben akár súlyosabb betegséget is okoz a fertőzöttekben.

„Várjuk a harmadik fázisú tesztek eredményét, de valószínűleg biztos, hogy a súlyos megbetegedésektől óv a vakcina, azaz a fő célját elérte” – mondta megkeresésünkre Kunetz.

Rusvai szerint se lehet még biztosan kijelenteni semmit a kínai vakcina hatékonysága kapcsán: „Statisztikailag ki kell értékelni, hogy a megbetegedettek között arányaiban több lesz-e a Sinopharmmal oltott, mint az AstraZenecával oltottak. A kínai kapcsán felmerült, hogy nem megfelelő mennyiségű ellenanyag termelődik az oltás után.

Kell-e tartani attól, hogy Magyarországon is újra erőre kap a járvány?

Arról, hogy esetleg más országokban, például Magyarországon előfordulhat-e az, hogy viszonylag magas átoltottság után újra felerősödik a járvány, a két szakértő eltérő véleményen van.

Rusvai úgy látja, hogy ősszel, a légzőszervi betegségek szezonjában várható egy újabb hullám, „ha az átoltottság addigra nem lesz megfelelő, másrészt, ha bizonyos vakcinák után nem alakul ki a megfelelő védettség”. Szerinte ezért

Kunetz Zsombor úgy véli, hogy a legjobb megelőzés a tesztelés, vagy ahogy ő fogalmazott: „szűrni, szűrni, szűrni”. Ő ugyanis úgy látja, hogy csak akkor tudunk intézkedéseket hozni, ha vannak adataink a járványról, ezért Kunetz azt látná jónak, ha Magyarországon ugyanúgy sokkal többet szűrnének, mint Ausztriában vagy Németországban.

Arról, hogy milyen erősségű lehet, ha jön egy negyedik hullám Magyarországon, Rusvai úgy látja, hogy attól függ, hogy a különböző rizikócsoportok, azaz az idősek és a krónikus betegségben szenvedők átoltottsága milyen magas. „Sajnos a jelenlegi adatok szerint a 70 év felettieknek a 30 százalékát még nem oltottuk be. Amennyiben a magas rizikójú csoportokban magas a nem beoltottak száma, az súlyos következményekkel járhat.”

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali