+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. május 1. szombat, 08:48
Szijjártó megegyezett velük, bejelentette. Ahogyan Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtökön fogalmazott, a magyar kormány kétoldalú megállapodásokkal fogja megoldani a határátlépési kérdéseket a járvány alatt és után.

Kölcsönösen elismeri egymás védettségi igazolásait Magyarország Szlovéniával és Bahreinnel, így a a két országba magyar állampolgárok szabadon utazhatnak oltási igazolásaikkal. Ezt jelentette be a Pakisztánból éppen hazaérkező Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter május 1-én reggel a Karmelita kolostor előtt.

 

A miniszter úgy fogalmazott, a Szlovéniával kötött megállapodás már szombattól is érvényes, ez pedig teljesen független attól, hogy kit milyen oltóanyaggal oltottak be Magyarországon,

 

tehát mindez a most megállapodó két országot sem zavarja, amíg a védőoltás megvan.

 

 

„Minden Magyarországon engedéllyel rendelkező oltóanyaggal, így a kínai vagy orosz oltóanyaggal történő beoltottság esetén is szabadon lehet utazni Szlovéniába a magyar állampolgároknak” – hangsúlyozta Szijjártó.

 

Bahreinnal a megkötött megállapodás május 3-tól, tehát hétfőtől lép érvénybe,

 

itt Szijjártó Péter emlékeztette a Sinopharm oltásával kritikusokat, hogy Bahrein az első országok egyike volt, ahol a kínai fejlesztésű, elölt vírusos vakcinát engedélyezték, és ahol tömegesen oltottak vele. Amikor pedig a magyar egészségügyi hatóságok a Sinopharm engedélyezési folyamatát év elején elkezdték, igen sok segítséget is kaptak Bahreinből.

 

Korábban, április 29-én Magyarország kormánya Szerbiával és Montenegróval is kötött hasonló megállapodást, és mint azt Szijjártó elmondta, a hétvégét további ilyen megállapodások különböző külügyminiszterekkel való letárgyalására fogja fordítani.

 

A kétoldalú megegyezésekre a magyar kormánynak főként azért van szüksége, mert eközben az Európai Parlament kétharmados többséggel fogadott el szabályozástervezetet az EU-s zöld igazolásokról, amelyek a tervek szerint csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elfogadott AstraZeneca, Pfizer, Moderna és Johnson&Johnson vakcinákkal rendelkezőknek biztosítana szabad utazást, mindenki más esetében az adott EU-s tagállamra lenne bízva, beengedi-e az ezen a körön kívül eső oltóanyagokkal beoltottakat. Az persze, hogy az Európai Parlament mit fogadott el, még nem jelent semmit, az uniós jogalkotás harmadik körét a Bizottság és a Parlament után a tagállami képviselőkből álló Európai Unió Tanácsa jelenti.

 

Korábban, április 29-én Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón is úgy fogalmazott, a magyar kormányzat bilaterális megállapodásokkal fogja biztosítani, hogy az általa kiadott „védettségi igazolványokat” más államok is elismerjék.

 

Mint arról már írtunk, ezt a szabályozást még az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia. A Momentum EP-képviselője, és a Fidesz EP-képviselői csoportja is nyíltan kritizálták a zöldigazolvány tervezetet, Donáth Anna momentumos EP-képviselő szerint egyértelmű diszkrimináció éri ezzel azt a rengeteg magyar állampolgárt is, akik „keleti vakcinát” kaptak a járvány idején, így a tervezetnek az Európai Parlament által elfogadott formájában szerinte nem szabadna érvénybe lépnie.

 

NYITÓKÉP: Szijjártó Péter, Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás