+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. április 19. hétfő, 19:23
Hiába lépett be a legtöbb ország az ún. COVAX-egyezménybe, amivel a szegényebb országokat segítenék vakcinákhoz, jelenleg csak nagyon lassan és a vártnál jóval kevesebb oltás érkezik hozzájuk. Az ENSZ több pénzt és vakcinát kér, miközben a gazdag államok eddig a pénztárcájukat nyitották csak ki. A tét nem kicsi: kialalkulhatnak olyan mutációk, amik ellen az eddigi vakcinák hasztalanok lehetnek.

Még február végén számoltunk be részletesen arról, hogy míg a nyugati világon már sikeresen elindították a tömeges oltáskampányokat, addig a világ szerencsétlenebbik felén még mutatóba se igen kaptak vakcinát – pedig az országok korábban elkötelezték magukat, hogy a globális pandémiára globális választ adnak. Ezt a célt szolgálná az ún. COVAX-egyezmény, amit egy globális egészségügyi partnerség, a Gavi, illetve az ENSZ vezet.

 

Addig nem menekülünk meg, amíg valahol szabadon terjed a járvány

 

Mint arra Letoha Tamás kutatóorvos is rámutatott az Azonnali podcastjában: a vakcinákat arra tervezték, hogy azzal a különböző korlátozásokat eltörölhessük, illetve ami a legfontosabb: elvágjuk a járvány terjedési láncolatát.

 

Letoha a Helyzetben a koronavírus mutációiról is értekezett. Mint mondta, a vírusmutációk akkor jelentkeznek, ha a vírus reprodukciója nem tökéletesen megy végbe, és így az eredeti valamelyest módosul. A koronavírus kapcsán pedig leggyakrabban a vírus emberi sejtekhez kapcsolódó tüskefehérjéje változik meg, miközben a legtöbb vakcina ezen tüskefehérjék lebontására készíti fel az immunrendszert. (Azt, hogy pontosan hogyan működnek a koronavírus elleni vakcinák, itt magyaráztuk el érthető példákon keresztül.)

 

Azaz míg valahol szabadon terjedhet a vírus, bármikor kialakulhat egy olyan mutáció, ami ellen a jelenlegi vakcinák hasztalanná válnak.

 

Ahogy arra a WHO is felhívta a figyelmet egy februári közleményében: „Mindent meg kell tennünk a vírus terjedésének csökkentése, a fertőzések megelőzése és a SARS-CoV-2 fejlődési lehetőségének csökkentése érdekében, amelyek csökkenthetik a meglévő vakcinák hatékonyságát.” Ugyanis a jelenleg használt vakcinákat az eredeti, vuhani vírus ellen fejlesztették ki. Ha pedig valahol úgy mutálódik a vírus, akkor akár a jelenlegi oltáskampányok is értelmüket vesztik.

 

De hogyan lehetne globális választ adni a pandémiára?

 

Az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet, a WHO pedig ezt szeretné elkerülni: részben ezt a célt szolgálja a COVAX – vagy teljes nevén Covid-19 Vakcinák Globális Hozzáférése – is, hiszen az egyezmény célkitűzése az volt, hogy

 

a világ országai ne külön válaszokat adjanak a globális pandémiára, hanem közösen győzzék le a kínai koronavírust.

 

Az egyezménnyel azt szerették volna elérni, hogy a különböző államok ne kezdjenek egymással versengeni a vakcinákért, ami miatt azok ára megnő, hanem egy közös vakcinabeszerzés keretében lakosságarányosan, az egész bolygóra kiterjedő vakcinaelosztás útján jussanak az országok a koronavírus elleni oltóanyagokhoz.

 

A COVAX két pillérre épült: egyrészt az együttműködésre, valamint egy közös adománygyűjtésre. Míg az előbbinél az lett volna a cél, hogy így minden ország részesülhessen a vakcinákból, utóbbinál már az, hogy közös kutatásokat finanszírozhassanak, illetve a szegényebb országokat pénzzel is segítették volna, hogy kialakíthassák a tömeges oltáshoz szükséges infrastruktúrát, illetve beszerezhessék a szükséges eszközöket.

 

A program még nem bukott el teljesen, de egyáltalán nem teljesülnek az eltervezett céljai,

 

hiszen végül a vakcinanacionalizmus győzött: az államok megkerülve a megállapodást, saját maguk szerződtek le a vakcinagyártókkal, és a közös globális válasz helyett mindenki nemzetállami vagy épp EU-s keretekben fogalmazta meg a megoldásait.

 

OLTÁSRA VÁRAKOZNAK. FOTÓ: GAVI / FB

 

Hiába pörgött fel a vakcinagyártás, az elosztás még mindig egyenlőtlen

 

Ami teljesen elmaradt, a közös, globális oltási terv. Az elmúlt 30 napban a vakcinaszállítmányok és az oltáskampányok is begyorsultak: az eddig beadott összes vakcinának az 58,53 százalékát csak az elmúlt 1 hónapban adták be. Csakhogy ez egyáltalán nem arányosan oszlik el a világon. A Bloomberg naponta frissülő statisztikái szerint a gazdagabb országok oltáskampányai huszonötször gyorsabbak, illetve

 

a világ 27 leggazdagabb országa kapta a vakcinák 38,8 százalékát, miközben ezek a Föld populációjának mindössze 10,9 százalékát adják.

 

A vakcinanacionalizmusban élen jár az Egyesült Államok, hiszen míg a világ populációjának mindössze 4,3 százalékát adja az ország, a világon regisztrált összes vakcinának a 24,1 százalékát az USA-ban adták be – a közel 900 millió adag vakcinából 209,5 milliót. Ennek részben oka, hogy az új demokrata elnök, Joe Biden a megválasztása után azt ígérte, hogy elnökségének első 100 napján 100 millió adag vakcinát fognak beadni, majd a számot 200 millióra módosította, miután 59 nap alatt elérték a százmilliomodik oltást.

 

Nem véletlen, hogy az ENSZ, illetve a WHO vezetői már februárban kongatták a vészharangot: az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom még februárban fogalmazott úgy, hogy a világ „egy katasztrofális erkölcsi kudarc szélén áll” az egyenlőtlen vakcinaelosztás miatt, míg az ENSZ-főtitkár António Guterres úgy véli, hogy a vakcinák méltányos elosztása „a legnagyobb erkölcsi teszt a globális közösségben”, azonban jelenleg az elosztás szerinte „vadul egyenlőtlen és igazságtalan”.

 

Tedrosz Adhanom szinte ugyanezen kijelentéseit ismételte meg április közepén, amikor arról beszélt, hogy a méltányos vakcinaelosztás „korunk legnagyobb kihívása”, és most „a partnerségnek van itt az ideje, nem a patronázsnak”.

 

Ezenkívül vakcinák adományozására szólította fel azokat az országokat, amelyek jóval több vakcinát foglaltak le a szükségesnél,

 

illetve arra kérte, hogy júniusig további kétmilliárd dollárt gyűjtsenek össze az országok, hogy tartható legyen a COVAX ütemterve. Greta Thunberg svéd klímaaktivista egyébként épp a cikk megjelenése előtt pár perccel közölte, hogy alapítványa egymillió eurót adományoz a COVAX céljaira.

 

EZEKET A VAKCINÁKAT MOLDOVÁNAK SZÁNTÁK. FOTÓ: GAVI / FB

 

Hiába a sok pénz, vakcina még mindig nincs

 

Annak ellenére, hogy a legtöbb ország jelentős pénzekkel járul hozzá a COVAX-hoz, az oltáskampány már nem annyira sikeres. A cél ugyanis az lenne, hogy 2021 végéig 2 milliárd adag vakcinát osszanak szét a szegényebb országok között, azonban még az első negyedéves terveiket sem sikerült elérni.

 

A WHO úgy tervezte, hogy áprilisig már 100 millió adag vakcinát fognak tudni leszállítani, de ebből végül csak 37 milliót sikerült teljesíteni.

 

Pedig a COVAX ütemterve nem túl ambiciózus a gazdagabb országok oltáskampányához képest: az egyezmény célja, hogy 2021 végére a programban részt vevő szegény és fejlődő országok társadalmainak 20 százalékát átoltsák – azaz az orvosok mellett a 65 év felettiek többségét –, ami a legtöbb ország esetében akkor is bőven távol van a nyájimmunitáshoz szükséges 60-70 százalékos átoltottsághoz, ha a fertőzésen átesetteket is beleszámolják.

 

A COVAX oltáskampánya még február 24-én kezdődött el, amikor Ghánába 600 ezer AstraZeneca-vakcinát szállítottak, azóta pedig már kicsivel több, mint 100 országba vittek vakcinákat, azonban ezek még sokszor arra sem elegendőek, hogy az orvosok mellett a legveszélyeztetettebb 65 év felettieket is beoltsák.

 

A COVAX keretén belül jogosult vakcinákra például a 41 milliós Ukrajna is, de keleti szomszédunk eddig csak 117 ezer Pfizer-BioNTech vakcinát kapott, és erősen kérdéses, hogy 2021 végéig sikerülhet-e elérniük a húsz százalékos átoltottságot. Ahogy az épp előrehozott parlamenti választásra készülő Moldovába is a programon keresztül érkezett 14 ezer AstraZeneca-vakcina, ezért mindkét ország kénytelen más források után is nézni. Csak míg Moldova például több vakcinát is kap Romániától, Ukrajna már nincs ilyen szerencsés helyzetben.

 

Igaz, 2021 második felében már jóval több vakcina állhat majd rendelkezésre: Boris Johnson brit miniszterelnök még február végén jelentette be, hogy az Egyesült Királyság a fel nem használt vakcinákat el fogja adományozni. A 66,7 millió lakosú szigetország közel 400 millió adag vakcinát kötött le, azaz egy britre – csecsemőktől kezdve a legidősebbekig – 6 adag lekötött vakcina jut, miközben egy vakcinából mindössze két adag kell, hogy kialakulhasson a minimum 10-12 hónapra szóló védettség, és nemcsak az Egyesült Királyság az egyedüli ország, ami ennyire mohó volt.

 

Mint arra már a cikk elején felhívtuk a figyelmet: azzal, hogy a vakcinaelosztás egyenlőtlen,

 

a vírus sok országban akadálytalanul terjedhet, ami akár olyan mutációk létrejöttét is okozhatja, amik ellen a jelenleg felhasznált közel 900 millió adag vakcina hasztalan lehet.

 

A járvány pedig sok országban tombol: Brazíliában ismét erősödik a járvány, ahogyan az oltáskampányával világ viszonylatban is jól álló Chilében is sorra dőlnek meg a negatív rekordok a járvány kapcsán. Míg a világ szerencsésebbik fele már a nyitásokat, a korlátozások eltörlését, illetve a különböző védettségi igazolások bevezetését tervezik, sok országban elképzelhető, hogy még 2021 végére se juthatnak el a tömeges oltások szakaszáig.

 

NYITÓKÉP: Afrikában viszik a vakcinákat. Fotó: GAVI / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás