Dzurinda Orbánnak: az Unió tömbökre osztása az EU végének kezdetét jelentené

Szerző: Renczes Ágoston
2021.05.21. 12:57

Orbán Viktor szerint a térség gazdasági lemaradása indokolja a szorosabb közép-európai szövetséget, Mikuláš Dzurindát ez azonban az orosz és a kínai érdekekre emlékezteti.

Dzurinda Orbánnak: az Unió tömbökre osztása az EU végének kezdetét jelentené

Nagy visszhangot keltett Orbán Viktor miniszterelnök május eleji interjúja, amit a Postoj nevű konzervatív szlovák lapnak adott. Ebben a magyar miniszterelnök felvázolt egy víziót, miszerint a V4-nek ellensúlyt kell képeznie a német-francia tengellyel szemben, ami egy közép-európai reneszánszt eredményez majd. 

A szlovák lap megkérdezett több volt korábbi szlovák kormányfőt is, hogy mit gondolnak Orbán víziójáról. Az akkor még csehszlovák tagköztársaság Szlovákiát 1991-92 között vezető Ján Čarnogurský, a szociálpopulista többszörös miniszterelnök Robert Fico és a Fico pártját otthagyó Peter Pellegrini támogatják Orbán tervét. Az 1998 és 2006 között Szlovákát a NATO-ba és az EU-ba vezető, az ország gazdaságát látványos növekedési pályára állító jobbközép kormányfő, Mikuláš Dzurinda azonban nem ért egyet Orbán Viktorral. Dzurinda szerint – aki az Európai Néppárt think tankje, a Wilfried Martens Központ elnökeként dolgozik –

 

nem rivalizálni kell a német-francia együttműködéssel, mert ez a két ország cipeli a vállán a legnagyobb felelősséget a kontinensen.

 

Ne maradjunk az EU balekjai

 

Orbán Viktor május 18-án válaszolt Mikuláš Dzurindának a miniszterelnök.hu-n. Jegyzetében Orbán a francia-német tengellyel szembeni közép-európai ellensúly szükségessége mellett azzal érvel, hogy

 

„mi, közép-európaiak látványos megkülönböztetést szenvedünk el”,

 

amin szerinte csak erőteljes közös fellépéssel lehet változtatni. A megkülönböztetést Orbán azzal támasztja alá, hogy „az európai piac” egy francia vagy egy német számára körülbelül kétszer akkora „többletjövedelmet” ad, mint egy magyar vagy egy szlovák számára (bár a miniszterelnök nem pontosítja hogy mit ért többletjövedelem alatt), illetve Orbán szerint az országaink által kapott uniós transzferek sincsenek arányban a nyugat-európai cégek által „tőlünk kivitt profit- és osztalékjövedelemmel”.

 

„Miért maradnánk továbbra is az EU balekjai? A szlovákok és a magyarok ennél többet érdemelnek”

 

– zárja Mikuláš Dzurindának címzett szavait a magyar miniszterelnök.

Nettó haszonélvezők vagyunk

Dzurinda pénteken a Central European Affairs podcast vendégeként válaszolt Orbán Viktornak. A volt szlovák kormányfő szerint

 

az Unió tömbökre oszlása „az EU végének kezdetét jelentené”.

Orbán ötlete Dzurindát az EU megbénítását és lebontását célzó orosz és a kínai érdekekre emlékezteti. 

Orbán gazdasági érvelésére azzal reagál Dzurinda, hogy „egyszerűen hamis” az az állítás, miszerint Magyarország és Szlovákia uniós tagsága hátrányos és veszteséges lenne. Dzurinda emlékeztet rá, hogy

 

mindkét ország a nettó haszonélvező országok közé tartozik és „élvezi a gazdasági konvergenciát”.

 

Bár a volt miniszterelnök szerint a folyamat sebessége hagy maga után kívánnivalót, a siker kulcsa a tagállamok kezében van.

A V4 legyen csak konzultációs platform

A visegrádi négyek együttműködéséről Dzurinda azt mondta, hogy annak továbbra is az tény az alapja, hogy „többé-kevésbé” ugyanazon a területen élünk, közösek a történelmi és kulturális hagyományaink és a történelmünk is. Szerinte a V4-nek „politikai konzultációs platformként” kell működnie. A tagállamok addig támogatják egymást, amíg azonosak az érdekeik, azonban Dzurinda a saját tapasztalatai alapján úgy látja,

 

a V4 kifelé mutatott egysége gyakran eltűnik a tárgyalások lezárásával. 

 

Az Európai Unió megreformálására Dzurinda szerint is szükség van ahhoz, hogy az EU a „három globális szereplő” egyike lehessen. Ennek érdekében az Uniónak elsősorban a külpolitika, a védelem, a határellenőrzés és a menekültpolitika terén kell egységesen fellépnie, míg az olyan kérdéseknek, mint a melegházasság, az abortusz, az eutanázia és a vallási szimbólumok használata, nemzeti hatáskörökben kell maradniuk.

Dzurinda az EPP think tankje, a Wilfried Martens Központ elnökeként évek óta dolgozik az EU reformján, és egyik javaslata  szerint a külpolitikai döntéseknél a jelenlegi egyhangú döntések helyett elegendő lenne a minősített többség. A volt szlovák kormányfő szerint azok az EPP-t ért vádak – amik „sajnos Viktor barátomtól származnak” –, miszerint a Néppárt elmozdult volna a baloldal irányába, „teljesen hamisak”, ugyanis Dzurinda úgy látja, hogy a szolidaritás, a társadalmi igazságosság, az emberi méltóság vagy a szociális piacgazdaság, vagy akár a menekültekkel szembeni együttérzés – amelyek mélyen rögzültek az EPP-ben is – nem csak baloldali elvek. 

Orbán Viktor Közép-Európa-víziójával kapcsolatban az Azonnalin is kialakult egy polémia: újságírónk, Illés Gergő üdvözli a magyar miniszterelnök tervét, amennyiben az nem a megszokott vétó- és dacszövetség lenne, Bauer Tamás szerint viszont ilyenre nincs szükség, Orbán az EU bomlasztására használná a szorosabb V4-et is, és különben is jó nekünk összeszerelő országként meglenni; Techet Péter szerint pedig Orbán felvázolt terve szembemegy a cselekedeteivel és Közép-Európa egyébként sem létezik.

 

NYITÓKÉP: Wilfried Martens Centre for European Studies / Facebook

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek