+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2021. április 13. kedd, 15:25
A volt szlovák miniszterelnök, Mikuláš Dzurinda szerint Oroszország a Szputnyik-oltásokkal valójában hatalmi harcot vív, Matovič pedig Orbánnal együtt bomlasztja az unió egységét.

Mikuláš Dzurina 1998 és 2006 között Szlovákia miniszterelnöke volt – az ő kormányai vezették be Szlovákiát az EU-ba és a NATO-ba, valamint állították a szlovák gazdaságot növekedési pályára –, jelenleg pedig az Európai Néppárt think tankjének, a Wilfried Martens Központnak az elnöke. Azzal került be újra a hírekbe, hogy a legolvasottabb szlovák portálon, az Aktuality.sk-n megjelentetett véleménycikkében fejtette ki álláspontját Igor Matovič Szputnyik-beszerzésével kapcsolatban.

 

Mit azt az Azonnali is megírta: Matovič még miniszterelnökként a koalíciós partnerei háta mögött vásárolt március elején az oroszoktól Szputnyik-vakcinát, ami válságba taszította a kormányát és végül a miniszterelnökségébe került. Mivel a szlovák gyógyszerfelügyelet többhetes vizsgálat után információhiányra hivatkozva nem hagyta jóvá a Szputnyik használtatát, Matovič az új kormány pénzügyminisztereként Moszkvába utazott, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy az oroszok szerződésszegésre hivatkozva visszakérjék Szlovákiától a már leszállított vakcinákat. Moszkva után pedig Matovič Budapestre látogatott, és megegyezett Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel, hogy Magyarország bevizsgálja Szlovákiának az orosz oltóanyagokat.

 

Mikuláš Dzurinda szerint a keret, amiben mindezt értelmezni kell, az orosz-ukrán konfliktus.

 

Kivel tartson Szlovákia?

 

A volt kormányfő felhívja a figyelmet, hogy Oroszország nagymértékű mozgósítást hajtott végre az orosz-ukrán határon, bár azt Dzurinda szerint nem lehet tudni, hogy ennek pontosan mi az oka: Putyin csökkenő népszerűsége és a közelgő oroszországi választás, vagy az amiatti erődemonstráció, hogy az ukránok megpróbálják a látványosan Ukrajna-párti Biden-adminisztráció támogatását kihasználva gyengíteni a szeparatistákat akár katonailag is.

 

Az októl függetlenül azonban Szlovákiának Ukrajna mellett kell állnia Dzurinda szerint. A volt kormányfő ugyanis úgy látja:

 

Ukrajnának „van igaza”, minden országnak joga van védeni a szuverenitását és a területi egységét, akár erővel is.

 

Emiatt áll Katalónia ügyében Szlovákia a madridi kormány mellett, és emiatt nem ismerte még el Pozsony Koszovót sem – írja a volt kormányfő, hozzátéve, hogy a luhanszki és donyecki ún. népköztársaságok esetében nem nemzeti önrendelkezésről van szó, hiszen az oroszoknak van saját országuk. 

 

Az oroszok bomlasztják az EU-t, az ukránok nem

 

A másik oka annak Dzurinda szerint, hogy Szlovákiának Ukrajnát kell támogatnia, az, hogy Ukrajna nem vezet az EU ellen sem hibrid háborút, sem dezinformációs kampányt, ellenkezőleg:

 

Ukrajna szeretne integrálódni a Nyugatba.

 

„A mi nézőpontunkból tehát a Kreml jelenlegi politikája jelent inkább fenyegést, és Ukrajna az egyértelmű szövetségesünk” – fogalmaz Dzurinda.

 

A volt kormányfő nem gondolja, hogy ez „a priori” oroszellenes álláspont lenne, azonban felhívja rá a figyelmet: ha az orosz kormány az EU gyengítésére és belső szétszakítására törekszik, ha beavatkozik a demokratikus országok választásába, ha dezinformációs kampányokat vezet az unió tagországai ellen,

 

akkor azzal „szembe kell szállnunk”.

 

Dzurinda elvben támogatja Ukrajna NATO-tagságát is, de ehhez Ukrajnának is „kompatibilissé” kell válnia a NATO-val, vagyis nem háborúzhat egy másik országgal, és a NATO-ba való belépésére nem tekinthet Oroszország legyőzésének, a Donbasz feletti ellenőrzés visszaszerzésének vagy a Krím visszafoglalásának eszközeként. Dzurinda szerint Ukrajnának a Nyugat közvetett támogatásával bár, de önállóan kell megoldania a konfliktusát Oroszországgal. 

 

A Szputnyik szerepe

 

Dzurinda cikkének az a címe, hogy Putyin játszik, Orbán és Matovič táncolnak, azonban annak a kifejtésével, hogy ez hogyan történik, a szerző adós marad. Az orosz-ukrán konfliktus felvázolt keretében Matovič Szputnyikkal kapcsolatos viselkedése,

 

a vakcina furcsa beszerzése és Matovič „Orbánhoz simulása” Dzurinda szerint „totális amatőrizmus”.

 

Igor Matovič ugyanis nem látja, hogy a Szputnyikkal a Kreml hatalmi harcot játszik, aminek az EU bomlasztása célja – írja a Fidesz által mára elhagyott Európai Néppárt think tankjét vezető politikus, aki szerint így Matovič viselkedése káros és veszélyes, miközben tudnia kellene, hogy

 

nem Salvini vagy Marine Le Pen az oroszok fő trójai falova az EU-ban, hanem a hosszú ideje kormányző Orbán, aki európai szintű játékos.

 

Paradox, egyben a skizofrénia jele is Dzurinda szerint, hogy amikor Matovič pártja, az OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) az Európai Néppárt tagja szeretne lenni, Orbán pedig elhagyta az EPP-t és Kaczyńskivel és Salvinivel készül szövetséget kötni, akkor Matovič Orbánnak hízeleg. (Noha vannak olyan pletykák a szlovák közéletben, hogy az OĽaNO is beszállna az új Orbán-Salvini-KaczyńskI-féle frakcióba/pártcsaládba, annak igazán értelme a tagállami állam- vagy kormányfőkből álló Európai Tanácsban lenne, így ugyanis lenne plusz egy miniszterelnökük, EP-képviselője a pártnak ugyanis egy van csak.)

 

A volt kormányfő emlékeztet rá, hogy miközben Magyarország ellen most is folyik a jogállamisági elvek megsértése miatt a hetes cikkely szerinti eljárás, vagyis – Lengyelországon kívül – vitája van az EU többi tagországával és az unió intézményeivel, és ugyanekkor

 

Matovič az Európai Gyógyszerügynökséggel, az EMA-val szemben a magyar gyógyszerügynökséget részesíti előnyben.

 

Dzurinda szerint ezzel Matovič jelentősen hozzájárul az EU és azon belül Szlovákia státuszának gyengítéséhez, egyúttal Szlovákia lakossága körében is gyengíti az unió pozitív megítélését.

 

NYITÓKÉP: Wilfried Martens Centre for European Studies / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás