+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 26. hétfő, 15:51
A héten dönt az Európai Parlament arról, hogy milyen álláspontot képviseljenek a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott, digitális zöldigazolványokról szóló tárgyalásokon. Az EP ingyenes vagy hatósági áras teszteket szeretne, és van olyan javaslat, amely szerint nemcsak az EMA, hanem a WHO által jóváhagyott vakcinákkal is az összes tagállamba lehetne szabadon utazni.

Április 26-án háttérbeszélgetést tartott az Európai Parlament Polgári Jogi Szakbizottsága (LIBE), a téma az Európai Bizottság március 17-én bemutatott digitális zöldigazolványról szóló javaslata volt. Mint korábban írtuk, a Bizottság javaslatának lényege, hogy az Európai Unión belül visszaállítsák a szabad mozgáshoz való jogot, és egységesítsék az eddig nemzetállamonként eltérő határellenőrzést egy közös uniós védettségi igazolással.

 

Ahhoz, hogy a rendeletjavaslat törvényi erőre emelkedjen, arra az Európai Parlamentnek és a tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsának is rá kell mondania az áment. A tagállamok kormányainak közös álláspontjáról a Tanács április 14-én döntött , az Európai Parlament pedig szerdán fog szavazni arról, hogy ők milyen álláspontot képviseljenek a tárgyalásokon.

 

Van olyan képviselő, aki nemcsak az EMA, hanem a WHO engedélyeit is elfogadná

 

A beszélgetésen a LIBE bizottság elnöke, Juán Fernando López Aguilar, a Spanyol Szocialista Munkáspárt EP-képviselője mellett a bizottság három további tagja vett részt.

 

Tineke Strik, a LIBE bizottság tagja, a holland Baloldai Zöldek EP-képviselője újságírói kérdésre elmondta, hogy a digitális zöldigazolványnál fontos, hogy ne legyen diszkriminatív, emiatt az EP egységesen támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy ne csak az oltottak, hanem a kínai koronavíruson átesettek, illetve az egészséges, negatív teszttel rendelkező egyének is megkaphassák az igazolást.

 

Strik szerint a vakcinák között sem szabadna különbséget tenni,

 

és emiatt jó lenne, ha a tagállamok egységes rendszert dolgoznának ki.

 

„Aggódunk azon állampolgárok miatt, akiknek nincs lehetőségük választani a vakcinák között, és olyan vakcinákra támaszkodnak, amiket még az EMA nem engedélyezett”

 

– mondta az EP-képviselő, majd hozzátette, hogy jó lenne, ha a legtöbb tagállam elfogadná ezeket a vakcinákat is, „de elfogadjuk azt a közös álláspontot, miszerint az EMA és a WHO engedélyezései számítanak”.

 

A holland Kereszténydemokrata Tömörülés EP-képviselője, Jeroen Lenaers szerint is fontos a WHO szerepe, ugyanakkor ő úgy fogalmazott, hogy a tagállamoknak azokat a vakcinákat kellene elfogadni, amiket az EMA már engedélyezett és mellette a WHO is megadta az ideiglenes vészhelyzeti engedélyt.

 

JEROEN LENAERS. FORRÁS:  JAN VAN DE VEL / EUROPEAN PARLIAMENT.

 

Ugyanakkor Sophia in ’t Veld, a holland 66-os Demokraták EP-képviselője elmondta, hogy elsősorjában az EMA engedélyeit kell nézni, hiszen ez az az intézmény, amit minden EU-s tagállam elfogad. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy minden vakcinagyártó előtt ott a lehetőség, hogy az EMA-hoz is benyújtsa az engedélyeztetési kérelmet, és reméli, hogy a közel jövőben így is tesznek majd. Ugyanakkor ő is elmondta, hogy a legfontosabb, hogy harmonizálják a jelenleg érvényben lévő szabályokat, és egy közös szabályozást fogadjanak el, hogy ne 27 különböző tagállami szabályozás legyen érvényben.

 

Az, hogy a WHO által engedélyeztett vakcinákat kötelezően el fogják-e fogadni a digitális zöldigazolványnál, nemcsak az EP-n múlik, ugyanis a Bizottság javaslata csak akkor lép érvénybe, ha a három nagy EU-s intézmény, a Bizottság, az Európai Parlament és a szakminisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa megállapodik, majd pedig az EP és a Tanács is megszavazza a javaslatot.

 

Így egyáltalán nem biztos, hogy az EMA által nem engedélyeztetett vakcinákat minden tagállamban ugyanúgy el fogják fogadni, ha a WHO már rámondta az igent.

 

Ez leginkább a kínai SInopharm-vakcina kapcsán nagy kérdés, ugyanis a gyártó a WHO-tól már kérvényezte a vakcina engedélyeztetését, azonban az EMA-nál ezt még nem tette meg. Az orosz Szputnyik V-t az EMA már márciusban elkezdte vizsgálni, és a Reuters információi szerint a második körös vizsgálatok május 10-től fognak megkezdődni, ahol az EMA a WHO-val együtt fogja vizsgálni a szert – egészen június első hetéig.

 

Ingyenes teszteket szeretnének az EP-képviselők

 

A három képviselő ezenkívül hangsúlyozta, hogy ugyan a digitális zöldigazolvány a szabad mozgáshoz való jogot akarja visszaállítani, azonban ez nem csak a nyaralásokra vonatkozik. Sophia in 't Veld elmondta, hogy ugyan sokan szeretnének már elmenni nyaralni, de leginkább az volt a szemük előtt, hogy azoknak könnyítsék meg az utazást, akik munkájuk vagy családjuk miatt kénytelenek sokat utazni.

 

Az EP a tárgyalásokon azt az álláspontot fogja képviselni, hogy minden állampolgárnak legyen joga ingyenesen teszteltetnie magát,

 

vagy legalább hatósági árakat szabjanak meg. Sophia in 't Veld szerint erre azért van szükség, mert a tesztek jelenleg több tagállamban is nagyon drágák, és emiatt sokaknak nem lenne lehetősége, hogy teszteltessék magukat, így pedig utazni sem tudnának.

 

SOPHIA IN 'T VELD. FORRÁS: JAN VAN DE VEL / EUROPEAN PARLIAMENT.

 

Lenaers is hasonlóan látja: szerinte ha a tesztekre nem vezetnek be hatósági árakat, vagy nem teszik bizonyos számban ingyenessé őket, akkor az egész javaslatnak nincs értelme, hiszen milliókat zárnának ki így a szabad mozgás jogának helyreállításából.

 

Az EP-képviselők szerint adabiztonsági szempontból jó a javaslat

 

Az EP-képviselők azt ígérték, hogy a digitális zöldigazolvány adatbiztonsági szempontból megfelelő lesz: egyrészt a digitális zöldigazolvány csak a legszükségesebb adatokat fogja tárolni, illetve – mint Stirk elmondta – 

 

ha valaki úgy akar utazni, hogy negatív tesztet mutat be, akkor minden egyes tesztnél új igazolványt állítanak ki neki 

 

– ezzel gátolva, hogy adatbázist lehessen készíteni róla.

 

Sophie in’t Veld is hasonlóan látja. A liberális politikus emlékeztetett, hogy az adatokat a kibocsátó ország fogja kezelni, így más tagállamokban csak az igazolvány valódiságát fogják vizsgálni. Ugyanakkor szerinte a saját állampolgárainak az adataival a nemzeti kormányok vissza tudnak élni, de ezzel kapcsolatban a tagállamok parlamentjeinek kell megfelelő ellensúlyokat építeni a rendszerbe, az EU ebbe nem szólhat bele. Mindenkit megnyugtatott, hogy

 

az EP minden felmerülő kiskaput bezárt, hogy adatvédelmi szempontból biztonságos legyen a javaslat.

 

Strik arról is beszélt, hogy a tagállamokat arra fogják kérni, hogy nemzetállami szinten olyan rendszert építsenek ki, ami integrálható lesz a közös, EU-s szabályozásba, hogy minél egyszerűbb legyen a digitális zöldigazolvány használata. Azaz ha például egy tagállam a különböző tevékenységeket védettségi igazolásokhoz köti, akkor olyan rendszert dolgozzanak ki, hogy az EU-s digitális zöldigazolványt is el tudják fogadni belföldön.

 

Mikorra fogadhatják el a javaslatot?

 

Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén fognak vitázni az EP-képviselők, hogy az EP milyen álláspontot képviseljen a tárgyalások alatt, majd erről még aznap szavaznak is, aminek az eredményét csütörtök reggel fogják közölni.

 

Júan Fernando López Aguilar,

 

a LIBE bizottság elnöke szerint a szabad mozgás joga az EU egyik legnagyobb vívmánya, ezért fontosnak tartja, hogy visszaállíthassák Schengent.

 

Ezenkívül megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint az EP majd a júniusi plenáris ülésen fog szavazni a javaslatról, és azt ígérte, hogy első olvasatra el fogják fogadni azt.

 

Lenaers elmondta, hogy a szerdai szavazást követően elkezdhetnek dolgozni a Tanáccsal, és reméli, hogy a tagállamok is annyira érdekeltek a gyors jogalkotásban, mint ők. Szerinte

 

június végén már élesben is használhatják az igazolványokat

 

– de azt is elmondta, hogy a jogalkotás alatt direkt figyelnek arra, hogy a szabályozás ne legyen túl merev, inkább dinamikus. „A vírus is dinamikus, a folyamatban lévő oltáskampányok is dinamikusak, így a szabályzatnak is dinamikusnak kell lennie” – mondta a holland képviselő, aki a többiekhez hasonlóan a legfontosabbnak azt látta, hogy megszüntessék a jelenlegi kaotikus, tagállamonként eltérő szabályokat, hogy a helyükre egy egységes, harmonizált szabályozás kerüljön.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás