+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gáspár Kristóf / Paradigma Intézet
2021. április 16. péntek, 09:10
Mi alapján dől el, hogy Szijjártó miért, Rogán pedig miért nem beszél? A Paradigma Intézet elemzése.

 

A napokban két fontos miniszter is a figyelem középpontjába került: Szijjártó Péter amiatt, amit mondott, Rogán Antal pedig pont azért, mert nem mond semmit sem. A két miniszter esete bár látszólag különbözik, valójában mindkettőjük működését a totálissá váló hazai politika miatti mozgásterük határozza meg.

 

Rogán Antal és Szijjártó Péter a negyedik Orbán-kormány talán legfontosabb miniszterei, befolyásuk a válság miatt pedig csak növekedett

 

– amit mindössze egy további miniszter, a régi motoros Pintér Sándor mondhat el magáról. Egy olyan világjárványban, ahol kizárólag import során lehet hozzájutni az életet mentő védőeszközökhöz, orvosi berendezésekhez és a megoldást jelentő vakcinákhoz, érthető módon a külügyminiszer megkerülhetetlen szereplője lesz a válságkezelésnek.

 

De legalább ilyen fontos a kormányzati kommunikáció, bár recsegő-ropogó, de mégis katonás rendben álló, a saját oldalt teljesen leuraló propagandája. Utóbbinak nyilván a valódi álhírekkel, a védekezést hátráltató üzenetekkel szembeni határozott fellépés biztosan a társadalom érdekében áll. Az meg már ízlés kérdése, hogy vajon a baloldal oltásellenességét zászlóra tűző kampányok is ugyanilyen fontosak-e.

 

Mindenesetre az bizonyosan megállapítható, hogy mindkét miniszter a kormány számára fontos, nélkülözhetetlen tevékenységeket végez. Mégis: Szijjártó Pétert vélhetően havi sok tízmillió forintból működő Facebook-oldalán szinte óránként látjuk, és a miniszter láthatóan nem futamodik meg sem a sajtótájékoztatók, sem az egyéb újságírói megkeresésektől. Pedig a minisztert nem is olyan régen a közéleti kíváncsiság egy, a Rogán Antal helikopterezéséhez nagyon hasonló luxusút miatt állította pellengérre. Holott

 

ma a két politikus egészen más mozgástérrel rendelkezik.

 

Azt nyilván az érintetteken és az emiatt politikai károkat elszenvedőkön túl senki sem vitatja, hogy a közéletnek fel kell tárnia és be kell mutatnia az ehhez hasonló politikusi cselekedeteket. A politika mediatizációja, a verseny élesedése és az ehhez szinte minden eszközt biztosító technikai fejlődés komolyan befolyásolja a politikusokat, hiszen minden botrány egy figyelmeztető jel, ami azt sugallja a szereplőknek: bármikor lehetek én a következő. Ez biztos így volt Rogán Antal, Borkai Zsolt, Gréczy Zsolt, Szijjártó Péter vagy Szájer József esetében is, mégis olykor a váratlan események is megvalósulnak. Ez a politikus számára külső, ha lehet mindennél totálisabb, az élet minden területét lefedő tényező ugyanakkor csak egyik meghatározója a mozgásterének.

 

A két említett politikus esetében az Orbán Viktorhoz fűződő viszony, a kormányzati kötelezettségek és a pártérdek szintén nagyon fontos: jelen esetben ezek döntik el, hogy Szijjártó miért, Rogán pedig miért nem beszél. A két politikus szorgalma, munkabírása és fontossága a beszámolók szerint közel azonos, ám más területen van rájuk szüksége Orbán Viktornak. A Főnök jobbkeze szerepet a nyilvánosságban ugyanakkor Szijjártó kapta. Ő a kormány második számú arca – főleg nemzetközi észlelésben –, aki belpolitikával alig foglalkozik, külpolitikai teendőin túl pedig saját imidzsének építésével tölti ki szerepléseit. Nála emiatt tűntek el a „magánéleti” vagy belpolitikai vádak, és továbbra is kizárólag a munkáját tudják kritizálni a vele szembenállók.

 

Rogán Antal nyilvánosságtól való teljes elzárása a miniszterelnök kabinetminisztereként furcsa, de közel sem érthetetlen megoldás. Bár az ő esetében is az elvégzett – és ha csupán a Fidesz kommunikációjában mérjük, akkor bizonyosan sikeresen elvégzett – stratégiai munka szintén okot adhatna, hogy politikusi cselekvéssel terelje el a figyelmet a támadásokról. Ám Rogán konkrétan azt a munkát végzi el, amivel minden fideszes politikust megtámad az ellenzék, falhoz állít a kormánykritikus média.

 

Logikus tehát, hogy a nyilvánosság számára a sokat dolgozó, de személyében láthatatlan fideszes képét alakították ki. És ez csak részben volt választás kérdése, részben kényszerűség is:

 

a Fidesz vezetését ért urizáláskritikát sokkal egyszerűbb egyetlen személyre koncentrálni és inkább elrejteni a politikust,

 

hiszen a tábor részéről kritikát kap, az ellenzék oldaláról pedig folyamatos támadási felületet jelent.

 

A nyertes persze mindkét esetben Orbán Viktor lesz, hiszen saját embereit úgy használhatja, a külső körülményeket, az érdekeket és a személyes lehetőségeket is mérlegelve, ahogyan az leginkább szolgálja a céljait. Ezért építették fel Szijjártót a fáradhatatlan miniszternek, Rogánt pedig a külső szem számára szürke eminenciásként, aki valójában inkább vörös eminenciásként politizál.

 

Rogán hatalmát, befolyását és válogatott eszközkészletét ugyanis csak a nyilvánosság előtt titkolják. A Fideszen vagy a kormányon belül mindenki pontosan tudja és érzi, hogy

 

ő az, akitől a miniszterelnök mellett még tartani érdemes; akinek ráhatása van az igazi döntésekre.

 

FOTÓ: Szijjártó Péter, Orbán Viktor és Rogán Antal az Európai Parlamentben 2018-ban. Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás