Felcsúti per, a magánrepülőzés tilalma: így számoltatná el a fideszeseket a Momentum

Vasárnap tette közzé Fekete-Győr András Momentum-elnök pártja „Új Rendszerváltás” programját, amivel elérnék, hogy a vágyott 2022-es kormányváltás után a mostani ellenzék ne csak kormányon legyen, de hatalmon is. De lehetséges-e ez kétharmad nélkül? Akarnak-e új alkotmányt? Mit csinálnának az Alkotmánybírósággal vagy Polt Péterrel? Meg lehet-e ígérni, hogy lecsukják Rogán Antalt? Egy háttérbeszélgetésen kiderült, hányadán állnak a momentumosok a realitásokkal.

– vezette fel Fekete-Győr András, a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje egy újságíróknak tartott pénteki háttérbeszélgetésen a Momentum terveit arra, hogy miként bontanák le a NER örökségét, ha az ellenzék kormányra kerül 2022-ben.

Mint mondta, az „Új Rendszerváltás” programjában három időtávban gondolkodnak: hogy mit kell megcsinálni a kormányváltás utáni első három, első harminc és első háromszáz napban. Ezek a Momentum tervei, tehát a többi ellenzéki párttal való egyeztetés folytán még lehetnek benne kompromisszumok, de azt biztos, hogy „ha e téren az ellenzék valamiben megállapodik, akkor azt meg kell csinálni”.

A programpontokat vasárnap közzé is tette Fekete-Győr, íme a legfőbb ígéretek:

3 napon belül

+ Meg kell akadályozni a közigazgatásban a bizonyítékok eltüntetését vagy pont, hogy azt, hogy egyes gyanús ügyleteket utólag lepapírozzanak.

+ Semmilyen repülőtérről nem engednének felszállni magánrepülőgépet.

+ Befagyasztanák a folyamatban lévő közbeszerzéseket, amíg megvizsgálják, mivel lehet tovább haladni és mit kell felülvizsgálni.

+ Állami hirdetésstopot rendelnek el a médiában, hogy az állami hirdetések útján ne finanszírozhassák a médiát.

+ Visszaadják az önkormányzatoknak a tőlük elvett forrásokat.

+ Elindítják „a felcsúti pert” – ezt Fekete-Győr szereti így emlegetni,

a lényeg, hogy a NER-es politikusok és oligarchák korrupciós ügyeit rendeznék bírósági úton. A Momentum-elnök hangsúlyozta: „nem ígérünk olyasmit, hogy lecsukjuk mondjuk Rogán Antalt”, csak azt, hogy bizonyítékokkal alátámasztva eljárást kezdeményeznek, a többi már az ügyészség és bíróság dolga, ahogy az egy jogállamban működik.

Fekete-Győr a háttérbeszélgetésen ironizálva azt is felidézte, hogy az igazság és Felcsút már régebb óta összekapcsolódik, ugyanis 1931-ben Endresz György az Atlanti-óceán átrepülése után épp egy felcsúti kukoricatáblában hajtott végre kényszerleszállást a Justice for Hungary névre keresztelt gépével.

30 napon belül

+ Eltávolítják a politikai kinevezetteket a minisztériumokból és az állami intézményekből. Hogy ez pontosan mit jelent nagyságrendileg, arról Fekete-Győr és a háttérbeszélgetésen résztvevő momentumos szakpolitikusok, Illyés Márton közgazdász és Szigeti Flóra jogász azt mondták: nagyjából a köztisztviselői kar egy százalékát érintené, konkrét példaként azt említették, hogy a kormányhivatalok éléről biztosan leváltanák a fideszes kinevezetteket.

+ Nyilvánosságra hozzák az eddig eltitkolt állami beruházások hatástanulmányait, például az orosz hitelből fizetett paksi bővítés vagy a kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán.

+ Kiemelt védelmet biztosítanak a közérdekű bejelentőknek és a korrupciót leleplezőknek: ezzel a közigazgatásban dolgozókat akarják arra motiválni, hogy bejelentsék az általuk tapasztalt szabálytalanságokat, visszaéléseket.

+ Az a cél, hogy az alapítványokba kifolyatott közpénzeket visszavegyék: hogy pontosan hogyan, arra több ötletük is van már, de nem akarják kiteríteni előre a lapjaikat.

+ Kiterjesztenék a vagyonosodási vizsgálatokat a politikusok családjára is és büntetnék, ha valaki hamis vagyonbevallást tesz.

+ Újranyitnák a gyanús közbeszerzési aktákat.

+ A „felcsúti peren” túlmenően parlamenti vizsgálóbizottságon keresztül is nyilvánosságot biztosítanának a „NER néhány szimbolikus ügyének” a kitárgyalásának, hogy ezt érthető módon is megismerje a nyilvánosság, ne csak többezer oldalas vádiratokból. Hogy pontosan melyek lesznek ezek az ügyek, arról Fekete-Győr azt mondta: addig még azonosítják őket. Annyit azért hozzátett:

ami fölött előveszik őket.

300 napon belül

+ Két ciklusban maximálnák az ugyanazon személy által betöltött miniszterelnöki mandátumot.

+ Valamiféle korrupcióellenes ügyészséget valósítanának meg, de kétharmad hiányában ez könnyen lehet, hogy nem egy elkülönült szervezeti törvénnyel, inkább a meglévő, sima többséggel is módosítható büntetőeljárási szabályok módosításával valósulna meg.

+ Csatlakoznának az Európai Ügyészséghez.

+ Különböző vagyonadónemeket vezetnének be kastélyokra, kaszinókra, jachtokra, magánrepülőkre.

+ Újjászerveznék a közmédiát.

Oké, de hogyan?

Erről szólt a legtöbb újságírói kérdés Fekete-Győrhöz pénteken, miután befejezte a terveik felsorolását. Volt, aki kvázi „nulladik kérdésként” azt vetette fel, hogy amennyiben szoros lesz a választási eredmény, a Fidesz által dominált Nemzeti Választási Bizottság, illetve a választási ügyekben végső fokon döntő Kúria talán meg sem állapítaná az ellenzék győzelmét.

A Momentum-elnök erre annyit mondott:

de annyi biztos, hogy 2018-hoz képest sokkal több, az esetleges csalásokra árgus szemmel figyelő ellenzéki szavazóköri delegált lesz a választás napján.

Mielőtt az ember elgondolkodhatott volna azon, hogy mennyire tud egy hatpárti szövetség gyorsan és hatékonyan improvizálni, Fekete-Győr egy másik kapcsolódó tárgyban is hangot adott az optimizmusának. Arra a kérdésre, hogy mégis hogyan akadályoznák meg a magángépek felszállását a választás után, azt válaszolta, hogy ez a rendőrség dolga, és bízik abban, hogy az ellenzék gyorsan meg tudja alakítani az új kormányt és átvenni a rendőrséget irányító belügyminisztériumot.

Ennek kapcsán azért érdemes azt is látni, hogy eleve eltart egy ideig, mire a választás eredménye jogerőre emelkedik (hiszen akár egyes választóköri eredményeket is meg lehet támadni a választási bizottságoknál, amelyeknek a döntése után még jogorvoslat is lehetséges), utána összeül az Országgyűlés alakuló ülése, és aztán lehet szó csak kormányalakításról, tehát semmiképp sem egy háromnapos történetről van szó – a köztes időben pedig ügyvezető kormányként a korábbi van hivatalban.

A gyorsaságon kívül még nagyobb kérdés, hogy mit lehet kezdeni egy kétharmaddal kiépített rendszerrel kétharmad nélkül.

bizonyítékokkal feljelentést tenni anélkül is lehet, fogalmazott Fekete-Győr az elszámoltatás gyakorlati kérdéseiről. Az ellenzéki önkormányzás szerinte egyébként az elszámoltatás terén kudarcos eddig, mert „kevesebb csontváz esett ki eddig a szekrényből, mint amire számítottunk”, ennek az is az oka a momentumosok szerint, hogy sok üzlet – például a belvárosi ingatlanbizniszek – formálisan jogszerűen lett nyélbe ütve.

Arra az újságírói kérdésre, hogy visszamenőleges jogalkotásra kell-e számítani e téren, az a válasz, hogy az elévülési időn belül vennék elő a korrupciós ügyeket, az újonnan bevezetni kívánt vagyonadóknak – mint a vagyonadóknak általában – pedig eleve van egy kvázi-visszamenőleges jellege, hiszen azokat ugyan „mától” vagy „holnaptól” vetik ki, de már meglévő vagyonelemekre.

Hatalmon lenni kétharmad nélkül?

A háttérbeszélgetésen egyértelműen az rajzolódott ki, hogy a Momentum is arra készül: ha nyer is az ellenzék, csak sima többsége lesz. Tehát kézenfekvő a legfőbb probléma: mi lesz a kétharmados szabályokkal, hogyan fognak azokon változtatni, illetve mi lesz a kétharmaddal pozícióba ültetett és gyakorlatilag elmozdíthatatlan szereplőkkel, például az alkotmánybírókkal vagy Polt Péter legfőbb ügyésszel?

A Momentum jogi szakpolitikusa, Szigeti Flóra egyértelműen arra utalt, hogy

Polt Péterrel kapcsolatban Fekete-Győr azt mondta: legfeljebb politikai nyomást tudnak rá gyakorolni, hogy magától lemondjon, és az is nagy kérdés, hogy az ügyészi szervezet Polt mögött áll-e, vagy elszigetelődik-e a legfőbb ügyész az általa vezetett szervezetben.

Fekete-Győr szerint nem csak – a néhány kivétellel kizárólag a Fidesz-többség által megválasztott – alkotmánybírók nem lehetetlenítenék el egy új kormány munkáját, de együttműködésre számít a Költségvetési Tanács részéről is. Ez azért meglepő, mert ezt a testületet Kovács Árpád korábbi ÁSZ-elnök vezeti, további tagjai pedig Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László jelenlegi ÁSZ-elnök, korábbi fideszes politikus.

A KT szerepe azért lényeges, mert vétójoga van a költségvetés elfogadásakor, ráadásul ha a folyó év március végéig a parlament nem tudja elfogadni a költségvetést, akkor a köztársasági elnök (akit 2022-ben Áder János második mandátumának lejárta előtt még pont meg tud választani az országgyűlési választás előtt a Fidesz-többség) feloszlathatja a parlamentet. Fontos viszont azt is látni, hogy ez a vétójog kifejezetten csak az adósságfék betartásához kapcsolódik, vagyis ahhoz, hogy az alkotmány alapján amíg az államadósság GDP-arányosan az 50 százalékot meghaladja (jelenleg ez 70 százalék), addig csak olyan költségvetést szabad elfogadni, ami az adósságot csökkenti.

A kétharmados törvényekkel kapcsolatban Szigeti Flóra azt mondta: egyrészt próbálják a sima többséggel is módosítható részletszabályokat és eljárási szabályokat átalakítani a szervezeti szabályokat tartalmazó sarkalatos törvények helyett: például a büntetőeljárásban a bíróknak több jogosultságot adni az ügyészekkel szemben (mivel az ügyészség szervezetéhez kétharmaddal lehetne csak hozzányúlni, ezért is kérdéses az elkülönült korrupcióellenes ügyészség felállítása).

Másrészt Szigeti azt is felvetette, hogy van néhány olyan törvény, amely „teljesen értelmetlenül kétharmados”, például a médiatörvény, ezekhez hozzá lehetne nyúlni akár feles többséggel is. Az Azonnali azon felvetésére, hogy az örömében ismét szakmai munkát végző Alkotmánybíróság – ahogy azt Szigeti reméli – feltehetően nem engedne át egy sarkalatos tárgykört sima többséggel módosító törvényt, azt válaszolta: szerinte

Érdemes itt emlékeztetni, hogy az Alkotmánybíróságnak az a feladata, hogy az Alaptörvény érvényesülését biztosítsa, azt betartassa (hogy ezt mennyire hatékonyan teszi az utóbbi években a testület, azzal kapcsolatban jogosan vetődnek fel kételyek), nem az, hogy társadalmi és pláne politikai igényekhez igazodjon (mint ahogy azt mostanság néhány döntésében teszi).

És ha már Alaptörvény, el is érkeztünk a sarkalatos törvényeknél is sarkalatosabb kérdéshez.

Most akkor mégse lesz újraalkotmányozás?

Az ellenzéki összefogás pártjai által tavaly decemberben közzétett „Korszakváltás garanciái” című dokumentumban az aláíró pártok, így a Momentum is többek között azt ígérte, hogy „minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg”. 

Ennek fényében felvetődik a kérdés, hogy hogyhogy most már egyértelműen abban gondolkodnak: mit lehet a jelenlegi alkotmányos keretek között, sima feles többséggel is megváltoztatni, és akkor miért írta alá a Momentum a közös ellenzéki nyilatkozatot az újraalkotmányozásra vonatkozó ígérettel.

Az Azonnali erre vonatkozó felvetését Fekete-Győr azzal szerelte le, hogy

Nyilvánvalóan ez a Fekete-Győr által ki nem fejtett, diplomatikusan emlegetett jogelméleti vita abban áll, hogy normális esetben (ha nem volt mondjuk puccs vagy forradalom) egy következő alkotmányt mindig az előző alkotmány alkotmányozásra vonatkozó rendelkezései alapján kell elfogadni – így történt ez az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor is. Az Alaptörvény pedig azt írja elő, hogy alkotmányt módosítani vagy új alkotmányt elfogadni az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet, ráadásul kifejezetten kizárja a népszavazási tárgyak közül az alkotmányos kérdéseket.

Vagyis amennyiben népszavazással akarnának újraalkotmányozni, azt vagy úgy tehetnék meg, ha valahogy előtte módosítják az Alaptörvényt, hogy ez alkotmányosan lehetővé váljon (de ugye ehhez is kétharmad kell), vagy úgy, ha az Alaptörvényt teljesen figyelmen kívül hagyják. Ennek ellenére a hat ellenzéki párt a népszavazásos újraalkotmányozást simán megígérte a decemberi minimumcsomagjában.

Mi lesz, ha nem nyer az ellenzék 2022-ben?

Ezzel a forgatókönyvvel is számolnak – mondta Fekete-Győr, aki szerint akkor sincs mindennek vége. Az például biztos, hogy kétharmada már a Fidesznek se lesz, még ha nyernek is, tehát csökkenni fog a mozgásterük. A Momentum pedig beül a parlamentbe és készül a 2024-es önkormányzati, valamint a 2026-os parlamenti választásokra.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali