Miért csatlakozik Magyarország a posztszovjet EU bankjához?

Szerző: Renczes Ágoston
2021.04.08. 16:10

Az Eurázsiai Fejlesztési Bank az Oroszország dominálta Eurázsiai Gazdasági Unió fejlesztési bankja. A csatlakozás illik a magyar keleti nyitás politikájába és az orosz Eurázsia-vízióba is, csak épp az értelme nem látszik.

Miért csatlakozik Magyarország a posztszovjet EU bankjához?

Szijjártó Péter kedden Kazahsztánban díszprofesszori címet kapott a Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen, ahol egy magyar nyelvi kabinet is nyílt és hamarosan magyar nyelvoktatás indul – írta meg a magyar sajtó az MTI alapján. Szijjártó a kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdi külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján azonban másról is volt szó: a magyar külgazdasági és külügyminiszter többek között arról is beszélt, hogy

Magyarország csatlakozni kíván az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz.

Az Eurázsiai Fejlesztési Bankot 2006-ban alapította Oroszország és Kazahsztán, hozzájuk 2009 és 2011 között csatlakozott Örményország, Belarusz, Kirgizisztán és Tádzsikisztán. A Bank alaptőkéje 7 milliárd dollár, ennek 99 százalékát az alapítók, Oroszország és Kazahsztán biztosítják kétharmad-egyharmad arányban, a maradék egy százalékot pedig a másik négy tagország. A bank fennállása során összesen majdnem 10 milliárd dollárt fektetett különféle ipari, mezőgazdasági, infrastrukturális és pénzügyi fejlesztési projektekbe a tagországok területén. A bankot irányító tanácsba minden tagország delegál egy tagot és egy helyettest.

Magyarország tagsága ilyen bankokban nem újkeletű dolog: az Európai Unió tagországaként tagja az Európai Beruházási Banknak, ami uniós fejlesztési projektekhez biztosít hitelt. Emellett hazánk kezdettől fogva tagja az 1991-ben a közép- és kelet-európai országok piacgazdaságra történő átállásának támogatása céljából életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBDR). Ezekhez képest az egyelőre hattagú Eurázsiai Fejlesztési Bank kicsinek számít: az EBRD-nek 69 ország, valamint az EU és az EBB is a tagja. Az Eurázsiai Fejlesztési Bank 7 milliárd dolláros tőkéjéhez képest az EBRD tőkéje 2018-ban 30 milliárd euró, azaz körülbelül 35 milliárd dollár volt. 

Már egy ideje szeretnénk csatlakozni

2019. november 29-én a Fitch nemzetközi hitelminősítő is felvette a figyelőlistájára és értékelni kezdte az Eurázsiai Fejlesztési Bankot a három nagy hitelminősítő közül utolsóként. A másik kettő, a Standard & Poor's és Moody’s már 2006, illetve 2007 óta minősíti a bankot, ami mindhárom hitelminősítőnél az alsó középkategóriában szerepel – vagyis a hitelminősítők befektetésre ajánlják a bankot azzal, hogy a kötelezettségek teljesítését gyengíthetik a kedvezőtlen gazdasági hatások – a Moody's-nál stabil besorolással, a Fitchnél és az S&P-nél pozitív kilátással. 

Ugyanazon a napon, amikor a bank felkerült a Fitch listájára, Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: Magyarország kész teljes jogú tagként csatlakozni az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz. Varga szerint ugyanis „a magyar kormány az Eurázsiai Fejlesztési Bankban

 

kitűnő lehetőségeket lát a közép-európai és az eurázsiai régió együttműködésének,

valamint a közlekedési infrastruktúra, az ipar és a megújuló energiaforrások fejlesztésére”. Bár a pénzügyminiszter akkor úgy látta, a csatlakozási tárgyalások 2020-ban zárulhatnak le, Magyarország egyelőre nem tagja a banknak. A Szijjártó által Nur-Szultánban elmondottak szerint azonban előrelépés történhetett az ügyben.

A posztszovjet EU bankja

Az Eurázsiai Fejlesztési Bank az Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EGU) a fejlesztési bankja, az EGU pedig az

az uniós projekt, amit az oroszok visznek a posztszovjet térségben, tulajdonképpen ez lenne a posztszovjet EU

 

– mondta az Azonnalinak Deák András György, az NKE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Oroszország-kutatója. 

Az EGU egy nagyon erősen regionális kötődésű szervezet – fogalmaz Deák –, ezért soha fel sem merült, hogy vele bármelyik EU-tagállam kapcsolatot építsen ki. Sőt még az EU el sem döntötte, hogy egyáltalán elismerje-e az EGU-t, tárgyaljon-e vele. Formálisan kellene – figyelmeztet a szakértő –, mert az Eurázsiai Unió a mai állapotában egy vámunió, ahogy az EU is az, vámuniók tagországai pedig önállóan vámügyi kérdésekben nem tárgyalhatnának egymással vagy más vámuniókkal. 

De minek ez nekünk?

A fejlesztési bank alapvetően olyan projekteket finanszíroz, amelyek

a posztszovjet régióban zajlanak és a tagországok integrációs folyamatát erősítik.

Viszont Magyarország nem ebben a régióban fekszik, és nem is tagja az Eurázsiai Uniónak – mutat rá a Deák András.

Ugyanakkor a Bank alapszabálya nem zárja ki, hogy bárki, aki akar, csatlakozzon. A szakértő nem gondolja, hogy a csatlakozásunk önmagában ártalmas lenne Magyarországnak, de Deák azt sem látja, hogy mi hasznunk származna belőle. A bank ugyanis elsősorban az Eurázsiai Gazdasági Unió területén megvalósuló fejlesztéseket finanszíroz,

amikből Magyarország bajosan tudna profitálni.

 

Az egyik slágertéma a banknál a Kínát Európával összekötő transzkontinentális vasúti fejlesztések ügye – mondja a szakértő –, amibe elvileg érdemes is lenne Magyarországnak beszállnia. Csakhogy a Kazahsztánt, Oroszországot és – Ukrajnát észak felé megkerülve – Belaruszt átszelő vasútvonal sem érinti Magyarországot. 

A szakértő tehát nem látja, hogy a fejlesztési bank hogyan hozna projekteket Magyarországra, legfeljebb azt tudja elképzelni, hogy magyar cégek kaphatnak a bank által finanszírozott kinti projektekben megbízásokat. De Deák egyáltalán nem biztos benne, hogy megérné Magyarországnak ilyen projektekben részt vennie, így szerinte ezekkel kapcsolatban is érdemes óvatosnak lenni.

„A kormány úgy kezeli ezt a dolgot, hogy »legyünk benne, mit árt az«, de nem látszik, hogy lenne bármi haszna” – fogalmaz a kutató.

A magyar kormány sem arra számítva csatlakozna a bankhoz, hogy az majd beruházásokat hoz Magyarországra. Szijjártó Péter szerint – mint azt a nur-szultáni sajtótájékoztatón elmondta – a csatlakozással újabb pénzforrásokat tudunk megnyitni a magyar cégeknek az eurázsiai piacokon való még sikeresebb szerepléshez.

Az orosz Eurázsia-gondolat

Magyarországot gyakran éri az a vád, hogy kiszolgálja Moszkvát, és az EU-n belül is nem egyszer Oroszország érdekeit képviseli. Ahogy az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz való csatlakozás szándéka tökéletesen beleillik a magyar kormány „keleti nyitás” politikájába, úgy értékelhető akár az orosz birodalmi törekvések eredményeként is – amennyiben az EGU-t és a fejlesztési bankját ezen törekvések eszközének tekintjük. 

Az „Eurázsia” kifejezés ugyanis nem csupán földrajzi dimenziót jelöl, hanem ideológiai kategória is. A huszadik század elején született Eurázsia-gondolat szerint

 

Európa és Ázsia összetartozik, és az egység megteremtése Oroszország küldetése.

 

Ezt a geopolitikai eszmerendszert fejlesztette tovább az 1990-es évek második felében megjelent neoeurázsiai mozgalom. A mozgalom fő ideológusa, legismertebb képviselője és vizionáriusa Alekszandr Dugin politológus; szerinte Oroszország történelmi küldetése Európa és Ázsia egyesítése egy  eurázsiai birodalomban. 

Timothy Snyder amerikai történész szerint – aki a Szabadság felszámolása címmel könyvet is írt Oroszország törekvéseiről – az általa fasisztának tartott Dugin ideológiája találkozik Vlagyimir Putyin posztszovjet birodalmi nosztalgiájával, és

 

ez adja az orosz külpolitika keretét a kiberhadviseléstől kezdve az amerikai elnökválasztásba való beavatkozáson keresztül az ukrajnai konfliktusig.

Bár az Eurázsia-gondolat már az Eurázsiai Gazdasági Unió nevében is megjelenik, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai, Ilyash György és Vasa László tanulmánya szerint Oroszország számára az EGU nem birodalmi konstrukció; Moszkva azt szeretné elérni vele, hogy

 

az Oroszországgal szomszédos országok ne csatlakozzanak más regionális blokkhoz vagy hatalmi központhoz,

 

ezzel erősítve meg pozícióját a nyugati dominancia csökkenését követő deglobalizált „új világrendben”.

NYITÓKÉP: Szijjártó Péter / Facebook

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek