+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. március 26. péntek, 19:15
A Partizán 2020 augusztusa óta forgatott az SZFE egyetemfoglalóival, a filmet viszont a diákok nyomására mégsem hozták ki. Az egyetemfoglalók azt mondják, nincs tiltás a filmen, csak joglemondó nyilatkozatokra van még szükség. Mindeközben a FreeSZFE-sek is forgatnak egy filmet saját magukról: ott ezeket elintézték. A Partizán állítja: a hallgatói önkormányzat vállalta, hogy a nyilatkozatokat az ő filmjükhöz is beszerzik. A film sorsa még nincs megpecsételve, de van, aki a transzparencia zsarnokságától tart.

Elég nagy meglepetést okozott március 25-én késő este a Gulyás Márton által alapított Partizán facebookos bejegyzése, amelyben arról tájékoztatják követőiket:

 

„a pénteken (március 26-án) 18:00-tól publikálni tervezett 'Hülye fiatalság' c. filmünk betiltásra került”.

 

Kedves Közönségünk, a pénteken (március 26-án) 18:00-tól publikálni tervezett 'Hülye fiatalság' c. filmünk betiltásra...

Posted by Partizán on Thursday, March 25, 2021

 

A továbbiakban pedig beszámoltak arról, az SZFE egyetemfoglaló diákjainak és sztrájkoló tanárainak egyesülete, a FreeSZFE végül nem járult hozzá ahhoz, hogy a Hatala Noémi által rendezett, a Partizánon bemutatandó filmben szerepeljenek. Ezt a Partizán stábja gyakorlatilag betiltásként értelmezte. Noha a csatornának és a film készítőinek hozzájárulások hiányában is joga lenne a filmet bemutatni, végül úgy határoztak, a FreeSZFE döntése nyomán erre mégsem kerül majd sor. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy az egyesület feléjük megfogalmazott kérése nem jogilag megalapozott.

 

A stáb a helyzetet úgy mutatta be:

 

„Vagy ragaszkodunk a függetlenségünkhöz, és bemutatjuk a filmet és ezzel egy beláthatatlan marakodás veszi kezdetét, vagy elállunk a film bemutatásától, amivel a filmen dolgozó munkatársaink munkáját, erőfeszítéseit és a szerkesztőségnek a film elkészítésére fordított erőforrásait tekintjük semmisnek. Mi ezt a dilemmát önmagában problémásnak és vállalhatatlannak érezzük.”

 

A bejegyzésre végül március 26-án hajnalban a FreeSZFE Egyesület Facebookján is reagáltak, és tagadták azt hogy bármiféle módon is „betiltották” volna a produkciót, majd arról írtak: 

 

„Nem a freeSZFE közösség hozzájárulása szükséges a Partizán »Hülye fiatalság« című filmjének közléséhez, hanem a szereplők személyes hozzájárulása a róluk készült felvételek felhasználásához”.

 

Majd úgy folytatták, az SZFE HÖK és az egyesület két hetet töltöttek azzal, hogy egyeztessenek a Partizán filmeseivel, mivel szerintük hiányzott a filmben feltűnő személyek jelentős részének joglemondó nyilatkozata. Ennek hiányában ezek a szereplők nem járultak hozzá ahhoz, hogy nyilvánosan is feltűnjenek a dokumentumfilmben.

 

Küzdelem a joglemondó nyilatkozatokért

 

Veszprémi Judit a FreeSZFE egyesülettől az Azonnali kérdéseire megerősítette, hogy

 

a vegyesen tanárokból és az egyetem hallgatóiból, köztük a hökösökből álló fórum szavazással döntötte el végül, hogy az aggályok miatt nem járulnak hozzá a film bemutatásához,

 

de leszögezte: sem szándékukban, sem módjukban nem állt hivatalosan is „betiltani a filmet”.

 

A freeSZFE közösségnek nem áll jogában betiltani semmilyen művészeti alkotást. Nem a freeSZFE közösség hozzájárulása...

Posted by Freeszfe on Thursday, March 25, 2021

 

Kérdésünkre, hogy ha a Partizán és Hatala filmjéről már tavaly szeptemberben tudtak az egyetemfoglalásban résztvevők, akkor miért most lett probléma belőle, Veszprémi elmondta: a dokumentumfilmhez általában joglemondó nyilatkozatokat kell begyűjteni, azonban volt olyan filmben szereplő személy, akitől szerint ez még tegnapig sem történt meg, és meg sem keresték őket a Partizán filmjének készítői az ügyben.

 

„Egy dokumentumfilmnél joglemondó nyilatkozat kell mindenkitől, aki abban részt vesz – attól nyilván nem, aki tüntetésen és nyilvános rendezvényen vesz részt”

 

– mondta az FreeSZFE Egyesület tagja. Hozzátette, az egyetem épületén belül nem mindenki lehetett tisztában azzal, mikor, ki és milyen célra forgat velük filmet. Veszprémi azt mondja, olyanok emeltek kifogást a szereplésük ellen, akik végül nem szólaltak meg a filmben, de vágóképeken felismerhetően szerepelnek.

 

A FreeSZFE is készít közben magáról egy filmet, ott nem gond a papír

 

Azt is jelezte:

 

az SZFE-seknek ugyancsak ősz óta készül egy hasonló dokumentumfilmjük.

 

Rajtuk kívül tavaly szeptemberben csak a Partizán stábját és Hatalát engedték be például az egyetemfoglalók fórumaira és a Vas utcai épületbe, kollégiumba is, így lényegében – ahogyan azt Veszprémi Judit is megerősítette –

 

az ő saját, készülő filmjükön kívül a most bemutatásra nem kerülő Partizán-film az egyetlen, ami belülről is bemutathatná az őszi eseményeket.

 

Erre a felvetésre Veszprémi Judit hangsúlyozta,

 

„amint a joglemondó nyilatkozatok beérkeznek, nincs további problémánk ezzel a történettel”,

 

hozzátéve ismét, szerinte szó sincs „betiltásról”. A belsős filmnél Veszprémi szerint ezt „elintézték”, mert a nyilatkozatok beszerzése „alap dokumentumfilmes szabály”.

 

A FreeSZFE közleménye többek között úgy fogalmazott facebookos reakciójában: 

 

„A dokumentumfilmezés nem sajtómunka, hanem személyes, bizalmi műfaj – ahogyan a szereplők tiszteletben tartják az alkotói autonómiát, úgy az alkotónak is kötelessége lenne tiszteletben tartani a szereplők önrendelkezését.”

 

Kérdésünkre Veszprémi itt annyit tett hozzá ehhez a mondathoz, hogy véleménye szerint egy dokumentumfilm sokkal érzékenyebb műfaj, mint egy „híradós” beszámoló, belemegy a részletekbe is, és körültekintően kell eljárnia a filmen szerepeltetettekkel. Ennek az egyesület álláspontja szerint része kellett volna legyen az, hogy még azoktól is begyűjtik a joglemondó nyilatkozatokat megjelenés előtt, akik csak arccal és röviden szerepelnek az alkotásban.

 

A film készítője, Hatala Noémi egyébként dolgozott már a régi Index videós rovatának és a TASZ-nak, de jelentek meg munkái az amerikai Vice Newson is. Mielőtt visszatért a Partizánhoz Budapestre, öt évig Londonban dolgozott.

 

Mostani dokumentumfilmjéről még az ügy kirobbanása előtt azt mondta:

 

„Amikor elkezdtem forgatni, tudtam, hogy egy szűk csoportra kell fókuszálnom, hogy az ő gondolataikon és érzelmeiken keresztül kerülhessünk közelebb az események megértéséhez. A foglalás előtt egy hónappal felkerestem az egyetemi polgárok egy csoportját és végigkísértem őket egészen a foglalásig, majd folytattuk a közös munkát még egy hónapig. Nagyon inspirált az, ahogyan az erőszakos politikai hatalomátvétellel szemben felléptek, elemezték a lehetőségeiket, elkezdtek gondolkozni, kitalálták az ellenállásuk új formáit és végül megvalósították őket. Összesen 98 órányi forgatott nyersanyagból alkottuk meg ezt a 110 perces dokumentumfilmet.”

 

Partizán: A SZFE-s hök dolga lett volna a nyilatkozatok beszerzése

 

Megkeresésünkre a Partizán stábja is részletesen reagált. Azt írták, aláírtak az SZFE EHÖK-kel egy együttműködési nyilatkozatot, ennek alapján az pedig

 

az SZFE EHÖK állításuk szerint kötelezte magát arra, hogy a fórumokon résztvevő hallgatókat a Partizán forgatásáról előzetesen tájékoztatja, és beszerzi hozzájárulásukat a kép- és hangfelvételek elkészítéséhez és nyilvánosságra hozatalához.

 

Hozzátették, hogy a film készítői a főszereplők és a közreműködők mindegyikétől rendelkeznek hozzájáruló nyilatkozattal képmás, hang, előadás rögzítéséről és felhasználásáról. Ugyanakkor a stáb álláspontja szerint az elvárás, amely szerint tömegrendezvényeken is lemondó nyilatkozatokat kéne beszerezniük „jogilag nem helytálló, nem életszerű, nem is elvárható, és kizárólag a mi munkánk utólagos ellehetetlenítését célozza”. Felidézték válaszukban a Polgári törvénykönyv 2:48. § (2) bekezdését is, amely szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

 

Arra reagálva, hogy a FreeSZFE Egyesület leszögezte, a filmet nem tiltották le, Gulyásék azt írták:     

 

örülnek annak, hogy a Free SZFE Egyesület a tiltástól elállt, szerintük ugyanis ez azt jelenti, hogy hamarosan mégis publikálhatják majd a filmet –hogy hogyan, mikor és miként, arról pedig hamarosan döntést is hoznak.

 

A transzparencia zsarnoksága?

 

A filmmel kapcsolatos problémákra egy neve elhallgatását kérő érintett is reagált. Ő azt jelezte, részt vett és előadást is tartott egy SZFE-s egyetemfoglalásos eseményen, ahol észrevette, hogy Hatala kamerája forog. Arra kérte, mivel igen érzékeny, belsős ügyeket is átbeszélt, hogy a felvétel ne kerüljön bele a filmbe, amiben a rendezővel ekkor elmondása szerint meg is egyeztek.

 

Kiemelte, szerinte sokan, akik egzisztenciálisan még mindig függenek az SZFE új vezetésétől, vagy esetleg más oktatási és kulturális intézményektől, a teljes sajtószabadságot és transzparenciát a jelenlegi politikai helyzetben számos érintett inkább teherként élik meg, mint lehetőségként.

 

Facebookon, csak az ismerősei által elérhető bejegyzésben ezt a helyzetet úgy foglalta össze:

 

„Szerintem nem annyira jó ötlet informális beszélgetéseket teljesen nyilvánossá tenni olyan időkben, amikor komoly költségvetési pénzekből tép szét nyilvánosan egyetemi hallgatókat és oktatókat néhány médiafelület. […] Ilyenkor persze mindig a »nyilvánosság erejére« szokás hivatkozni, de azok az idők szerintem már rég elmúltak, manapság inkább azt látom, amit a nyolcvanas évek társadalomtudományi vitáiban a »transzparencia zsarnokságának« kereszteltek el.”

 

Erre a jelenségre reakcióként Veszprémi Judit is hangsúlyozta:

 

sok, őket megkereső, a felvételeken feltűnő szereplő is attól félt, következmény vagy retorzió érheti egyetemén vagy munkahelyén akkor, ha viszontlátják őt a filmben.

 

Mindezeket az aggodalmakat annak ellenére fogalmazták meg, hogy az egyesület képviselőjének elmondása szerint a hivatalos, Vidnyánszky-kuratórium által vezetett egyetem semmiféle nyomást nem gyakorolt az ügyben eddig rájuk, sem szóban, sem pedig tettekben.

 

A „Hülye Fiatalság” így tehát március 26-án, este hat órakor mégsem kerül a Partizán adására, egy rövid előzetest viszont már publikált az oldal, ami itt megtekinthető:

 

 

NYITÓKÉP: Szűcs Donát / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás