+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. március 25. csütörtök, 19:39
Nemcsak az új vírusmutációk, hanem a lerobbant egészségügyi rendszer és a magyarok évek óta rossz egészségi állapota is visszaköszön a koronavírus miatti halálozási mutatókban. Szakértőkkel jártuk körbe a kérdést.

Magyarország immár a második a járvány teljes ideje alatti egymillió lakosra jutó halálozások számában, már csak Csehország előz meg minket. Március 24-én az Our World in Data adatai szerint a járvány kezdete óta az egymillió lakosra jutó elhunytak száma 1962; míg az első helyezett Csehországban 2359. Az egymillió főre jutó napi új elhunytak hétnapos mozgóátlagában pedig napok óta vezetjük a világranglistát: március 24-én ez a mutató 22,64 volt Magyarországon.

 

A HÉTNAPOS MOZGÓÁTLAG: SAJNOS MAGYARORSZÁG A VILÁG TETEJÉN

 

Januárban és februárban a Szlovákiával kapcsolatos híreknek voltak hasonló címeik; északi szomszédunk még nemzetközi segítséget is kért, március végére azonban csökkenni kezdett az új fertőzöttek, a kórházban ápoltak és napi új halálesetek száma is. Miközben Magyarországon ezidő alatt visszaszorulni látszott a járvány, és már a nyitás mikéntjéről nemzeti konzultáltunk,

 

márciusban berobbant a harmadik hullám, és meredeken emelkedni kezdtek a halálozási statisztikák.

 

AZ ÖSSZES KORONAVÍRUSBAN ELHUNYT EMBER SZÁMA A KÖRNYÉKEN

 

De miért pont most?

 

A kórházban ápoltak és lélegeztetőgépen lévők rendkívül nagy száma az elmúlt hetekben előrevetítette, hogy növekedni fog a halottak száma is – magyarázta Rusvai Miklós virológus, az Állatorvostudományi Egyetem tanára az Azonnalinak. Arra a kérdésére, hogy ez miért pont most történik, miközben például Szlovákiában az előző két hónapban volt súlyos a helyzet, Rusvai azt mondta, hogy

 

ez mindig így van; országonként változik, hogy mikor súlyosabb a helyzet, „nincsenek szinkronban a járványgörbék”.

 

Decemberben Ausztria és Szerbia állt nagyon rosszul – emlékeztetett a virológus –, az olaszoknál az első hullám volt a legsúlyosabb, Szlovénia február végén, március elején volt hasonlóan rossz helyzetben, mint most Magyarország. Ezeket az időbeli különbségeket az egyes országok védekezési stratégiái során a különböző ütemben meghozott és különböző mértékű korlátozó intézkedések magyarázzák – emelte ki Rusvai. 

 

Az egyes országok oltási stratégiáinak különbségei szintén megjelennek majd a járványhullámok országonkénti alakulásában, de ezek majd csak akkor éreztetik a hatásukat, amikor már elég ember át lesz oltva – magyarázta az Azonnalinak a virológus.

 

Későn meghozott intézkedések, új mutációk

 

Dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az Azonnalinak azt mondta, csak későbbi vizsgálatok adnak majd pontos magyarázatot arra, hogy miért futott fel ennyire a halálozási szám. Az egészségügyi közgazdász öt komponenst vázolt fel, amik együttesen közrejátszhattak a kiugró halálozási statisztikákat produkáló helyzet kialakulásában.

 

1. A harmadik hullám felfutását részben az magyarázza, hogy a kormányzat már a második hullámra is megkésve, csak novemberben reagált, miközben a szakértők már szeptemberben felhívták a  figyelmet arra, hogy jön a második hullám, és baj lehet. A nem kellően határozott fellépés miatt a második hullám alatt – ami szerencsére nem volt annyira pusztító, mint a harmadik – nem tudott eléggé visszaszorulni a járvány, és ez az egészségügyi közgazdász szerint táptalaja lehetett a harmadik hullám kialakulásának.

 

2. A helyzetet az új vírusmutációk megjelenése is súlyosbította. A szakértő úgy látja, hogy a brit vírusmutáció elterjedésében is szerepet játszottak a nem kellően szigorú korlátozások, mint például az, hogy üzleti céllal korlátozás nélkül be lehetett utazni az országba. Az új vírusmutáció ráadásul sokkal súlyosabb fertőzést okoz, mint a korábbi variánsok – még egészséges fiatalok is egy pillanat alatt leromlott állapotba kerülhetnek. 

 

3. A harmadik összetevő a magyar lakosság meglehetősen rossz általános egészségi állapota. Sinkó Eszter emlékeztetett rá, hogy a várható élettartam Magyarországon öt évvel rövidebb az Európai Unió átlagához képest.

 

„Egy rossz egészségi állapotban lévő társadalmat a vírus gyorsabban letarol”

 

– fogalmazott Sinkó Eszter. A koronavírus-fertőzés sajátossága, hogy villámgyorsan, egyik percről a másikra össze tud omlani a tüdő; ezt pedig a harmadik hullámban már láthatóan nagyon kevés eszközzel tudják megfékezni.     

 

 

4. Maga a magyar egészségügy. Már a járvány előtt is

 

súlyos problémák fakadtak abból, hogy kevés volt a szakképzett szakdolgozó a rendszerben

 

– emlékeztetett rá a szakértő –, nagyon szűkös a nővéri állomány ahhoz képest, amennyi ápolási feladat lenne, és ez még inkább szembetűnő, amikor a járvány miatt az ezirányú feladatok megsokszorozódnak. 

 

5. Közrejátszik az is, hogy nem mindegyik egészségügyi szolgáltató tartja be vagy tudja betartani a szakma szabályait, azaz hogyan kell ellátni a betegeket. Ez részben az említett humánerőforrás-hiány miatt van – mondja a szakember –, részben pedig amiatt, hogy az utóbbi években „elslamposodott” az egészségügyi szolgáltatók mindennapi működése, és többször előfordul, hogy a kórházakban nem használnak megfelelően szigorú protokollt a betegek ellátására.

 

Az egyszerű kórházi elhelyezés is akadályokba ütközik

 

Az egészségügy állapotát nevezte meg a magas halálozási adat egyik fő okaként Dr. Márkus László is, az egyik budapesti magánklinika szakorvosa, aki korábban 26 évig dolgozott egy vidéki állami kórházban.

 

„Egy mondatban összefoglalva: gyakorlatilag összeomlott az egészségügy”

 

– fogalmazott az orvos. Márkus szerint az összeomlás elsősorban a kórházi intenzív kapacitást érinti, de ez „örvényként szippantja be az egész egészségügyi ellátást”. 

 

Olyan tömegű súlyos beteg kerül kórházba, amit a rendelkezésre álló személyi állomány és szakértelem nem képe semmilyen módon kontroll alatt tartani – magyarázta az orvos az Azonnalinak. Egy súlyos állapotú beteg egyszerű kórházi elhelyezése is akadályba ütközik, nem beszélve arról, hogy az oxigénellátását mérni tudják, megfelelő infúziós kezelést és nővéri felügyeletet kapjon. 

 

Tömegével vannak a kórházakban súlyos betegek úgy, hogy az állapotukhoz szükséges ellátás szintje nem megfelelő.

 

Teljesen egyértelmű, hogy mindez visszatükrözödik a kiugróan magas halálozási adatokban

 

– emelte ki Márkus.

 

Nincs hatékony válasz a harmadik hullámra

 

Az orvos szerint ugyanakkor helyzet súlyosságában az is szerepet játszik, hogy az új vírusmutációk egészen más tulajdonságokkal bírnak, mint a korábbiak: sokkal rövidebb expozíciós idő, teljesen mások a fertőzési mutatók, kevesebb vírusszám jár nagyon komoly tünetekkel – sorolta az orvos az Azonnalinak, ugyanakkor kiemelte:

 

a megfelelő intézkedésekkel hatékonyabban lehetne kezelni a harmadik hullámot.

 

Nemcsak a társadalmi szintű lezárásokról van szó meg az egészségügy támogatásáról van szó – mondja Márkus –, hanem arról is, hogy Magyarországon teljesen eltűnt a kontaktuskutatás, nincsenek izolált lezárások, hiányzik a szuperterjesztők kiemelése. Az orvos szerint ebben a helyzetben az egyedüli hatékony megoldás már csak a teljes lezárás lenne, mert a nem teljes lezárás szemmel láthatóan elégtelen. 

 

Örkényi abszurditás

 

Az orvos azt is kiemelte, hogy az évtizedes távlatban mostohagyerekként kezelt egészségügyet a kormány a járvány alatt hozott jogszabályi változásokkal „kimondottan legyilkolta”.

 

„Úgy rohant bele az ország ebbe a kataklizmába, hogy az egyébként is gyenge lábakon álló ellátórendszerén még rúgott egy nagyot”

 

– fogalmaz Márkus. Abszurd, örkényi helyzetek állnak elő – mondja az orvos, aki tud olyan intenzíves doktornőről, akit elküldtek a munkahelyéről, mert nem volt hajlandó aláírni a az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, majd néhány nap múlva kirendelték az eredeti munkahelyére a rendkívüli jogszabályi felhatalmazás alapján. Egy hasonló okból elküldött mentős meg „otthon ül”, miközben a kórházakba nyolc általánossal keresnek segéderőt kórházi osztályokra betegeket mozgatni. 

 

Márkus szerint a helyzet kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a kormány a saját népszerűségét féltve nem tette és nem teszi meg az erélyesebb korlátozó intézkedéseket, és

 

„elemi szinten sem tesz eleget a józan ész diktálta követelményeknek”.

 

A kormány szerint csak máshogy számolunk

 

A világelső halálozási mutatók a kormány csütörtöki online sajtótájékoztatóján is szóba kerültek. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a helyzet valóban komoly,

 

„de a legmagasabb halálozásra vonatkozó vádak nem felelnek meg a tényeknek”,

 

ugyanis Magyarország azoknál is a koronavírust jelölik meg a halál okaként, akik a fertőzés mellett valamilyen súlyos betegségben is szenvedtek, és valószínűleg egyébként is elhunytak volna. Gulyás állítja: más európai országokban nem ez a gyakorlat. Németországban ez tényleg így van: ott nem az állam, hanem maga a beteget kezelő orvos dönti el, hogy az elhunyt páciens a covidtól vagy coviddal halt-e meg.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás