+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. október 7. szerda, 13:33
A kedd délután elfogadott törvény tartalmazza a Magyar Orvosi Kamara követeléseit, de azokon messze túlmutatóan alakítaná át az egészségügyet. Az Azonnali szakértőkkel járta körbe a felmerülő legfontosabb kérdéseket.

Kedden elfogadta az Országgyűlés az egészségügyi jogviszonyról szóló új törvényt, ami több ponton alakítja át az egészségügyet. 

 

A törvény elfogadásának előzménye, hogy a Magyar Orvosi Kamara szombaton egyeztetett a miniszterelnökkel a koronavírus-járvány kapcsán. Akkor úgy tűnt, az egyeztetésnek a Kamara szempontjából átütő sikere volt. Az egyeztetés eredményét maga Orbán Viktor hozta nyilvánosságra a Facebook-oldalán. A miniszterelnök nyilatkozata szerint

 

+ a kormány elfogadta a MOK bértábla-javaslatát, az orvosok bére három lépcsőben megduplázódik,

 

a kormány és a MOK a hálapénz kivezetéséről is megegyeztek.

 

A régóta esedékes béremelést tulajdonképpen a koronavírus-járvány kényszerítette ki: Orbán is úgy fogalmazott, hogy az egészségügy a következő hónapokban hatalmas nyomás alá kerül majd, az egészségügyi dolgozóktól emberfeletti munkára lesz szükség, amit a mostani bérszínvonal mellett aligha tudnak teljesíteni az orvosok.

 

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a miniszterelnöki szombati bejelentését követő sajtótájékoztatón pedig azt mondta, ezzel a lépéssel a kormány megteremtette a hálapénzmentes, megfelelő orvosi szakmai munka lehetőségét, Lénárd Rita, a Kamara alelnöke pedig történelmi lépésnek nevezte a döntést.

 

A bérrendezést és a hálapénz kivezetését tartalmazó törvényjavaslatot hétfőn be is nyújtották az Országgyűlés elé, aminek értelmében

 

+ a kormány valóban elfogadja a Kamara által javasolt bértáblát, és az orvosok már januártól jelentős béremelést kapnak, ami két kisebb lépcsőben tovább emelkedik a következő két év során;

 

a hálapénz utólagos elfogadását lehetővé tevő eddigi szabályozást felváltja a teljes tiltás és a szankciók: a béremeléssel párhuzamosan

 

a hálapénz elfogadása és adása is bűncselekmény lesz, ami egy év börtönbüntetéssel sújtható.

 

A javaslat, ami már a címében – törvényjavaslat az „egészségügyi szolgálati jogviszonyról” –  is többről szól a Kamara és a miniszterelnök egyezségének tárgyánál, olyan, az egészségügyet jelentősen átalakító intézkedéseket is tartalmaz, amikről nem is volt szó a szombati egyeztetésen:

 

+ Az orvosok eddigi közalkalmazotti jogviszonya új, külön kategóriává alakul: ez lesz az egészségügyi szolgálati jogviszony.

 

Összeférhetetlen lesz állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmény alkalmazottjaként dolgozni – egészségügyi szolgálati jogviszonyban állni –, és ezzel párhuzamosan másodállásban magánpraxist vezetni. Lesznek kivételek, ezeket később külön rendeletben pontosítják.

 

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak két évre átvezénylehetők lesznek bármelyik másik állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézménybe az országban.

 

A törvényjavaslat szövegének véleményezésére hétfő délután mindössze négy órát kapott az orvosi kamara. Első olvasatban a MOK nem fogadta el a javaslatot, a kedden elfogadott törvénybe végül beépítettek a Kamara által javasolt módosítások közül néhányat.

 

Az Azonnali egy egészségügyi szakértővel és két orvossal járta körbe az új szabályozás kapcsán felvetődő legizgalmasabb kérdéseket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a büntetőjogi szakció valóban megszüntetheti-e a hálapénzt, hogy milyen hatása lesz a béremelésnek az orvosok körében, és milyen következményekkel járhat a magánpraxisban végzett másodállás tilalma.

 

Hálapénz elméletben és gyakorlatban

 

Dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a hálapénz elsősorban azért van jelen a rendszerben,

 

mert a betegek adják, és nem azért, mert az orvosok kérik.

 

Természetesen vannak olyanok, akik akár ki is zsarolják a betegektől a paraszolvenciát, de ők az orvosok hálapénzt elfogadó csoportjának is csak a kisebbik hányadát jelentik.

 

A betegek a hálapénzzel valamilyen előnyhöz szeretnének jutni: vagy úgy, hogy hamarabb kapjanak ellátást, vagy úgy, hogy egy általuk jobbnak gondolt orvos kezelje őket, vagy azt szeretnék elérni, hogy valamilyen új gyógyítási technológiához férhessenek hozzá. A szakember szerint

 

hiába emelik meg az orvosok bérét, ha a közfinanszírozott ellátásokhoz való hozzáférésen nem javítanak.

 

Ha ebben tekintetben nincs változás, a betegek továbbra is arra kényszerülnek majd, hogy pénzt adjanak az orvosnak, legfeljebb ezután jobban megszervezik, hogy milyen körülmények között teszik ezt.

 

Azt, hogy az állam a szakrendelőknek és a kórházaknak melyik tevékenységből mennyi elvégzését finanszírozza havi szinten – vagyis hogy mennyi beteg látható el egy hónap alatt térítésmentesen –, az úgynevezett teljesítményvolumen korlát (TVK) határozza meg. Sinkó Eszter szerint a TVK-t is felül kellene bírálni, növelni kellene a kvótákat, egyúttal szabályozni kellene, hogy a kvótán belül a kórházak melyik beavatkozásból mennyit végezhetnek el (ma ezt a kórházak döntik el, de a forráshiány miatt vannak olyan beavatkozások, amiket elhanyagolnak, míg más beavatkozások felülreprezentáltak a kvótán belül).

 

A betegek egyértelműen többen vannak, mint amennyi beavatkozást ma az állam finanszíroz, ezért alakulnak ki a hosszú várólisták.

 

Ma Magyarországon nagyon „csúnya”, hosszú sorbanállások vannak – fogalmazott a szakember. Ha a sorbanállást meg lehet előzni azzal, hogy az ember hálapénzt ad, akkor ezután is adni fognak az érdekeltek.

 

A hálapénz másik fő oka az, hogy a betegek orvost akarnak választani.

 

Az eddigi és az új szabályozás sem teszi lehetővé, hogy az orvosválasztásért hivatalosan pénzt lehessen adni.

 

Sinkó Eszter álláspontja szerint erre a problémára az lenne a megoldás, ha valamilyen szabályozott, legális formában ezt meg lehetne tenni. „Tehát ha én XY a szakma csúcsán lévő orvoshoz akarok menni, akkor hadd adjak neki legálisan 100-150 vagy akár 200 ezer forintot, mert én őt választom. Ez még mindig kevesebb, mintha elmennék hozzá magánrendelésre, és ott 6-700 ezer forintot kell kiperkálnom egy beavatkozásért” – mondja a szakember. Ha az állampolgár úgy érzi, hogy neki megéri kifizetni egy összeget azért, hogy a főorvos végezze a beavatkozást, akkor Sinkó szerint lehetővé kellene tenni a betegnek, az orvosnak pedig azt, hogy legálisan tehesse azt el.

 

A jobb technológiához való hozzáférés a harmadik oka a hálapénznek Sinkó Eszter szerint. Nyilvánossá kellene tenni, hogy melyik beavatkozást milyen technológiával végeznek el a közfinanszírozott keretek között, például milyen protézist építenek be adott esetben – mondja. Ha a páciensnek ettől eltérő igénye van, akkor legyen lehetősége arra, hogy plusz pénzért más technológiát vegyen meg, amennyiben az orvosszakmailag is helytálló.

 

A hálapénzből élő orvosokat nem tántorítja el a béremelés

 

Abban Sinkó sem kételkedik, hogy ezek után több orvos fogja visszautasítani a hálapénzt, viszont azokat az orvosokat, akik eddig is jelentős bevételekre tettek szert paraszolvenciából, szerinte nem fogja visszatartani a szabályozás. Az kérdés, hogy az orvostársadalom mekkora hányadát teszik ki az ezek az orvosok; Sinkó szerint többen

 

vannak, akik akár havi 4-5 millió forintot is keresnek a hálapénzzel; őket nem fogja meghátrálásra késztetni az, hogy most már legálisan kereshetnek majd kétmilliót.

 

Dr. Márkus László egy budapesti magánklinikán praktizál, korábban 26 évig dolgozott egy vidéki állami kórházban, majd hosszú ideig magánorvosként volt kapcsolatban az állami egészségüggyel, egy éve azonban már kizárólag a magánegészségügyi szférában dolgozik.

 

Ő is Sinkó Eszterhez hasonlóan látja a helyzetet: egy hálapénzből 3-4 millió forintot kereső orvosnak 1,8 milliós bruttó fizetés „nem csal könnyeket a szemébe”. Szerinte a hálapénz egyik oka az egészségügyet sújtó forráshiány, a hálapénz kriminalizálása pedig szerinte csak arra jó, hogy a közvélemény érzelmeire hasson. Márkus szerint így volt ez a közelmúltban egy olyan esetben is, amikor a hálapénzt kérő orvost felfüggesztett börtönre ítélték. Eközben azok az orvosok, akik megszokták és elvárják a hálapénzt, továbbra sem lesznek hajlandók lemondani róla, és ha kell, akár ki is zsarolják azt. 

 

Hogy ki kap hálapénzt, az a magánegészségügyben dolgozó orvos szerint státusz- és helyfüggő, egyes szakterületek orvosainak – mint például a nőgyógyászoknak – akár a jövedelmük kétharmada is származhat hálapénzből, mások, akik nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a beteggel – mint mondjuk a radiológusok –, semmi hálapénzt nem kapnak. Míg egy frekventált helyen működő háziorvos szépen keres a hálapénzből, egy szociálisan leszakadt régió háziorvosainak viszont nincs ilyen bevételük.

 

Gábor (aki kérésére megváltoztatott keresztnévvel szerepel a cikkben) Budapesten dolgozó szakorvosjelölt. Ő kifejezetten támogatja a hálapénz adásának és elfogadásának büntethetővé tételét. Tisztában van azzal, hogy a hálapénz adásával a betegek sokszor az ellátórendszer hiányossága miatti hátrányaikat próbálják lefaragni, de a rezidens szerint az nem baj, ha valaki az orvos zsebébe dugott boríték nélkül nem tud előrébb jutni a várólistán:

 

az jusson előre, akinek ezt az általános állapota indokolja.

 

Aki viszont meg tudja engedni magának, hogy a zsebébe nyúljon és úgy vásároljon magának előnyöket, annak ezt valamilyen racionálisan szabályozott módon, a magánszektor bevonásával Gábor szerint is lehetővé kellene tenni. Ezzel együtt ő sem tartja elfogadhatónak azt a gyakorlatot, amikor egy orvos a magánpraxisa előnyben részesítése érdekében visszaél az állami kórház biztosította infrastruktúrával. 

 

Sokaknak segítség a béremelés

 

A béremelést Sinkó Eszter is üdvözli, nagyra tartja a kormányzati intézkedést, és az Azonnalinak hosszan sorolta annak előnyeit is:

 

a fiatalok számára vonzóbbá válnak az orvosi tanulmányok és az orvosi pálya;

 

kisebb lesz a kontraszelekció az egyes orvosi szakmák között a paraszolvencia csökkenő mértéke okán;

 

itthon maradnak a rezidensek, mert most már elfogadható fizetést fognak kapni;

 

az orvosok egy része biztosan lemond a mellékállásról, mert egy munkahelyen megkeresi azt a pénzt, amire szüksége van;

 

a fiatalok közül sokan már most is szabadidőt választják a mellékállás helyett, ezután ez méginkább így lehet;

 

ennek következtében pihentebbek lesznek az orvosok a közellátásban, jobban tudnak a pácienseikre koncentrálni, mint eddig;

 

számon lehet kérni a szolgáltatások minőségét az orvosokon.

 

Gábor azt mondja, hogy az új bértábla szerinti kezdő jövedelem egy rezidens esetében körülbelül akkora, amennyi pénzt eddig ő a másod- és harmadállásokkal együtt keresett, a későbbi emelésekkel pedig még kedvezőbb lesz. Ez tehát valóban segítség lehet abban, hogy egy rezidensnek ne kelljen több munkahelyen is dolgoznia. Ahhoz viszont, hogy

 

egy rezidens jövedelme összehasonlítható legyen a vele azonos végzettségi fokú, nem orvosként dolgozó diplomásokéval, még az új bértábla szerinti jövedelmét is ki kell egészítenie másodállásból származó bevétellel.

 

Gábor szerint sokan attól tartanak, hogy a béremeléssel párhuzamosan kivezethetik azokat az ösztöndíjakat, amik a rezidensek itthon maradását szolgálják (több szakterület rezidensei pályázhatnak az itthoni pályakezdésüket támogató ösztödíjra). Erre utaló konkrét jelek nincsenek, az aggályok inkább a bizonytalanságra utalnak. Mindenesetre a szakorvosjelölt szerint ha ez megtörténne, akkor a rezidensek jövedelme a béremeléssel együtt körülbelül ugyanakkora lenne, mint eddig. Gábor nyitott kérdésnek tartja azt is, hogy a kórházban eltöltött ügyeleti órák díjazását ugyanúgy az alapbérből fogják-e kiszámolni, mint eddig, vagy az alapbér megemelése után erre is új szabályok vonatkoznak majd.

 

Rendszerszintű problémák

 

Márkus azonban sokkal szkeptikusabb. Úgy látja, hogy a béremelés azoknak a vidéken rendelő orvosoknak lesz leginkább segítség, akik egyébként sem tudnák hálapénzből kiegészíteni a jövedelmüket, és olyan leszakadt régiókban dolgoznak, ahol nagy az orvoshiány. Vannak ugyanis Magyarországon olyan területek, ahol az alapellátás már gyakorlatilag megszűnt.

 

Az orvostársadalom derékhada már megroppant

 

– fogalmaz a magánegészségügyben dolgozó orvos, majd folytatja a problémák sorolását: rengetegen dolgoznak nyugdíj mellett, és vidéken nagyon sok olyan életképtelen intézmény van, amiket már be kellett volna zárni, csak a helyi politika megakadályozta ezt. Amellett, hogy Magyarországon orvoshiány van, ezekben az intézményekben úgy dolgoznak alkalmazottak, hogy egész nap nem csinálnak semmit. A semmiért az eddigi fizetésük is jó pénz volt, most majd a duplájáért nem csinálnak semmit – fogalmazott. 

 

Márkus szerint ugyanis

 

sem az egészségügyi, sem a társadalmi szükségszerűség nem jelenik meg abban a struktúrában, ami most fennáll.

 

Ezen a struktúrán szerinte az orvosok béremelése szinte semmit nem fog változtatni. Az ellátásban sem várható emiatt semmiféle előrelépés: sem pácienscentrikusabb, sem magasabb színvonalú nem lesz ettől. Hiába lesz magasabb a fizetés – ami még így is elmarad a nyugati orvosi fizetésektől – a munkafeltételek, a társadalmi folyamatok, a politikai helyzet annyira mérgező, hogy ezeket nem lehet pénzzel áthidalni.

 

Miközben az új törvény jelentősen megemeli az orvosok bérét, az egészségügyi szakdolgozók béréhez nem nyúl hozzá. Az őket tömörítő Független Egészségügyi Szakszervezet már vasárnap sajtóközleményben reagált a MOK és a kormányfő egyezségére. A szakdolgozók üdvözlik a miniszterelnök egészségügyben dolgozók munkáját méltató szavait, viszont azzal nem értenek egyet, hogy az ő bérük nem emelkedik az orvosokéval arányosan. Ezért azt kérik, hogy a 2022-re tervezett szakdolgozói béremelést hozzák előre, a mértékét pedig igazítsák az orvosokéhoz.

 

Sinkó Eszter erről azt mondja, nincs arról szó, hogy a kormány teljesen elfeledkezett volna a szakdolgozókról, hiszen folyamatban van a bérfejlesztésük, még ha az nem is olyan mértékű, mint amilyen az orvosoké lesz. Teljesen nyilvánvaló, hogy bérfeszültséget okoz az emelések mértéke közötti különbség, de ez egy vállalható bérfeszültség – magyarázza Sinkó Eszter –, a kormány is nyilvánvalóan annak tudatában vágott bele az orvosok bérfejlesztésébe, hogy előbb-utóbb kezelniük kell ezt a problémát is. Már csak azért is, mert a szakképzett nővérek hiánya már ma is durva feszültségeket okoz a mindennapi ellátás megszervezésében.

 

Nem lehet ezentúl az orvosnak másodállása?

 

A másodállás tiltása azonnal nagy felháborodást keltett az orvosok körében. Márkus László úgy gondolja, hogy a jelenleg működő, több évtized alatt kialakult hibrid rendszert átalakítani csak nagyon hosszú és bonyolult folyamat során lehetséges. Ha végrehajtják azt a gyors átalakítást, ami az új törvényből következik, annak az lesz eredménye, hogy nem lesz elég ügyeletes, nem lesznek rendelések, nem lesz műtéti asszisztencia. Ha ezt így keresztülviszik, akkor Márkus szerint

 

rövid időn belül látványosan össze fog zuhanni az egészségügyi ellátás rendszere.

 

Gábort elsősorban az zavarja, hogy az utóbbi évek törvényhozási gyakorlatának megfelelően ebben a törvényben sincsenek tisztán leírva a játékszabályok, és van egy csomó kiskapu, amit csak utólagos rendeletekkel fognak pontosan szabályozni: ki kaphat majd engedélyt magánpraxisra, ez pontosan mit jelent, ki fogja mindezt meghatározni. A magánellátás és az állami ellátás között Gábor szerint is rendet kell tenni, de Márkushoz hasonlóan ő is úgy látja, hogy ez nem vihető véghez egy ilyen „összecsapott rendelettel”.

 

Az olyan háziorvosi szolgáltatást nyújtó cégeknél, amilyennél Gábor is dolgozik másodállásban, az alkalmazottak többsége valamilyen poszton az állami ellátásban is dolgozik. Ha az új szabályozás szerint ők nem kapnak engedélyt a magánpraxisra, akkor a háziorvosi szolgálat sok helyen teljesen be fog dőlni a szakorvosjelölt szerint. 

 

Sinkó Eszter viszont ezzel kapcsolatban azt várja, hogy

 

mint annyi törvény Magyarországon, ez is fel fog puhulni.

 

A törvényjavaslat már most is tartalmaz kivételeket és nyitva hagyja a lehetőséget további kivételek alkalmazása előtt. A valóságban nem úgy intézményesülnek az intézkedések, ahogy azt a politika várja, Sinkó Eszter szerint a törvényhez végrehajtási rendeletek társulnak majd. Szerinte nem csak ezek fogják puhítani a szabályozást, hanem a mindennapi gyakorlat is: ha például az engedélyeket kormányhivatalokban fogják kiadni, akkor valószínűleg könnyen megkapják majd az ezeket kérő jónevű orvosok. A szakértő szerint az a legfontosabb kérdés, akarják-e központilag korlátozni, hogy az orvosok hány százaléka kaphat engedélyt további állások vállalására.

 

Kiábránulás a történelmi döntés után

 

Sinkó Eszter szerint nem volt teljesen korrekt dolog, hogy ilyen kevés időt adtak a Kamarának a törvényjavaslat szövegének véleményezésére. Úgy gondolja, hogy az Orvosi Kamara úgy csapott a miniszterelnök kezébe, hogy közben nem tudta, hogy milyen peremfeltételek mentén egyeztek meg.

 

A szakember a szabályozás legnagyobb hátulütőjét abban látja, hogy aki elvállalja, hogy egészségügyi szolgálati jogviszonyban folytatja a pályafutását, az azt is vállalja, hogy bárhova átvezényelhető lesz az országban, akár egy év távlatában is – bár azt jósolja, hogy ez a szabályozási elem módosításra kerül majd a közeljövőben.

 

Márkus László sarkosabban fogalmaz: szerinte az orvosok béremelése 

 

egy kommunikációs trükk, egy politikai blöff, amivel a kormány tavaszig időt nyert,

 

és amire majd vissza fog utalgatni, elterelve a figyelmet arról a hatalmas egészségügyi drámáról, ami előtt állunk: a koronavírus-járvány halálozási számai iszonyúan mennek fölfelé. Ha ez a dráma bekövetkezik, meglesz a bűnbak: az orvosok, akik rendesen meg vannak fizetve, mégsem állították meg a járványt. Eközben a kormány a Kamarát is lehetetlen helyzetbe hozta: úgy teljesítette az egyik legfontosabb követelésüket, hogy közben hiteltelenítette őket az orvostársadalom előtt. Márkus szerint

 

Orbán egyszerűen simán becsapta és zsebre tette a Kamarát.

 

Gáborban csak a hétfői és keddi fejleményeket követve tudatosult, hogy itt sokkal többről van szó, mint az orvosi bérek rendezésének és a hálapénz kivezetésének történelmi sikere. Az új törvényt Gábor is előre felállított csapdának gondolja, amibe a Kamara jóhiszeműen belesétált. Lényegében két nap alatt tett le a kormány egy viszonylag alaposan kidolgozott tervet.

 

A rengeteg nyitva hagyott kérdés mellett Gábort is az áthelyezést lehetővé tevő passzus zavarja a legjobban, egyszerűen pofátlanságnak tartja, hogy ezt is átnyomta a kormány a béremelés ürügyén. Úgy gondolja: az, hogy egy vagy akár két évre áthelyezhetők lesznek, lényegében egy sorkatonaság az orvosok számára. Azt pedig, hogy a kormány csak párórányi időt adott a Kamarának a törvényjavaslat véleményezésére,

 

az egész orvostársadalom semmibevételének és szembeköpésének tartja.

 

A fiatal rezidens abban bízik, hogy a Kamarának maradt még annyi mozgástere, hogy olyan módosításokat eszközöljön ki a kormánynál, amik megszelídítik ezt a törvényt. Gábor hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatja a Kamarát, mélyen egyetért Kincses Gyuláék céljaival, és minden olyan kezdeményezés mögé be fog állni, ami a törvény problémás részeinek módosítására irányul. Viszont ha nem lesz változás az új szabályozásban, benne és több kollégájában is, akivel a napokban követték az eseményeket, felmerült, hogy

 

nem fognak belemenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyba, január elsejével elhagyják az országot és külföldön helyezkednek el.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás