+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. március 4. csütörtök, 14:10
Mivel szombat éjjel váratlanul elhunyt Milan Bandić, Zágráb 2000 óta regnáló polgármestere, a májusi önkormányzati választásokon a küzdelem teljesen nyitottá vált. A horvát főváros hagyományosan balra szavaz. Sikerül-e akár még a szélsőbaloldalnak is megszereznie a városházát? Vagy a volt polgármester halála után kipukkad a korrupcióellenes kampányuk? Bandić egykori szavazói főleg a szélsőjobboldalt értékelhetik fel. Körkép a májusi választásokról!

2000 óta, amikor az akkor még szocdem színekben induló Milan Bandić a tudjmani éra után Zágráb új polgármestere lett, kirobbanthatatlan volt a városvezetésből. Hiába szavaz a horvát főváros hatalmas többséggel az elnök- vagy parlamenti választásokon a baloldalra, Bandićnak sikerült egy olyan klientúrát és szavazói bázist kiépíteni maga mögött, amely ideológiai árkokon átívelően biztosította számára a politikai hatalmat.

 

2009-ben kizárták a szocdemek, mert ráindult az államfőválasztáson a párt hivatalos jelöltjére, de ez is csak segített neki, mert innentől még biztosabban tudott jobboldali szavazókat is behúzni. Persze miközben Zágráb belvárosi körzeteiben rendre veszített – négy éve a szélsőbaloldaliak és a balliberálisok taroltak a jómódú Alsó- és Felsővárosban –, főleg a nyugdíjasok és a jugoszláv időkben épült Újzágráb lakótelepeinek népe beszavazta mindig a városházára.

 

Milan Bandić azonban szombat éjjel váratlanul, 65 éves korában szívinfarktusban elhunyt.

 

Hazafele tartott zágrábi villájához, amikor összeesett az utcán – a zágrábi Szentlélek-klinikán, ahová azonnal beszállították, nem tudták megmenteni az életét. Elsőként egy ismert zágrábi maffiózó tett látogatást még szombat éjjel nála a kórházban, ő értesült legelőször a tragikus hírről.

 

Bandić ezzel tényleg veretlenül tud bevonulni a zágrábi politikatörténetbe. Idén is elindult volna a polgármesterségért, de mostanra – főleg a szemétszállítás és a tömegközlekedési beruházások körüli korrupciós ügyek miatt – megvolt az esélye annak, hogy esetleg legyőzi őt valamelyik induló.

 

Halálával a verseny tényleg nyitottá vált – a konzervatív kormánypártnak, a szélsőbaloldalnak és a szocdem SDP-nek van a legjobb esélye a polgármesteri tisztségre.

 

Kik az esélyesek?

 

Négy évvel ezelőtt Milan Bandić-tyal szemben a szocdemek egy balliberális kispárt elnökét, Anka Mrak-Taritašt indították, aki majdnem 49 százalékot szerzett.

 

2017 azért is fontos dátum, mert ekkor állt össze először több szélsőbaloldali, környezet-, városvédő és feminista csoportosulás – ebből nőtt ki aztán 2020-ra a Možemo (Lehetséges) pártkoalíció, amely a 2020-as nyári országos választásokon a negyedik legerősebb erő lett. (A párt egyik vezető politikusával, Sandra Benčić-tyel készült Azonnali-interjút itt olvashatjátok el.)

 

2017-BEN ÁLLT ELŐSZÖR ÖSSZE A HORVÁT ÚJBALOLDAL ZÁGRÁBBAN, TAVALY PEDIG MÁR A NEGYEDIK LEGNAGYOBB PÁRT LETTEK ORSZÁGOSAN. IDÉN JÓ ESÉLYÜK VAN MEGSZEREZNIÜK A ZÁGRÁBI POLGÁRMESTERSÉGET. FOTÓ: M / FB

 

A Možemo már 2020-ban is majdnem megszerezte az első helyet Zágrábban a parlamenti voksoláson, azaz nagy reményekkel vágnak neki az önkormányzati választásoknak.

 

A polgármester-jelöltjük Tomislav Tomašević, a Možemo-előd Za Grad (A városért) mozgalom alapítója, aki már 2017-ben is elindult a választásokon – bár akkor összesen csak három százalékot szerzett még.

 

A szélsőbaloldali politikus számíthatott volna még életében Bandić azon legfontosabb kihívójának, aki a városi szocdem és balliberális szavazókat is maga mögé tudja állítani.

 

TOMISLAV TOMAŠEVIĆ 2017-BAN INDULT EL ELŐSZÖR, AKKOR CSAK 3 SZÁZALÉKOT ÉRT EL, DE A BELVÁROSI ELITKÖRZETEKBEN JÓL SZEREPELT. A KÉPEN A BALOLDAL EGYIK IKONIKUS HELYE, AZ EUROPA MOZI ELŐTTI AKKORI PLAKÁTJA. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

A szocdemek ugyan önállóan indulnak – de jelöltjük, Joško Klisović nem túl ismert és nem is túl karizmatikus, vélhetően a párt több szavazója (főleg a jómódú környékeken) a szélbalra szavaz át. Klisovićnak azonban az egykori Bandić-szavazók között lehet esélye most szavazókat halászni, ugyanis

 

a bandićisták egyrésze inkább baloldalon áll, de a számukra túl elitista szélsőbaloldalra bizonyosan nem szavaznának.

 

Bandić halálából a konzervatív kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) is „profitálhat”. Az ő jelöltjük Davor Filipović, 36 éves közgazdászprofesszor, aki eddig főleg a széljobbra kacsingatott ki. Például a vajdasági énekes, Djordje Balašević halálakor – amikor Zágrábban is sokan még cirill betűs feliratokkal is emlékeztek a legendás énekesre (a horvát főváros közel három százaléka szerb nemzetiségű) – azt mondta, hogy eleve nem érti a cirill betűket, és örülne neki, ha Horvátországban mindenki csak latin betűket használna.

 

DAVOR FILIPOVIĆNAK, A KONZERVATÍV HDZ JELÖLTJÉNEK CSAK AKKOR VAN ESÉLYE, HA SZÉLSŐJOBBOLDALI SZÓLAMOKKAL VÁG NEKI A KAMPÁNYNAK. A KÉPEN AZ ÁLLAMALAPÍTÓ FRANJO TUDJMAN KÉPE ALATT ÁLL. FOTÓ: DF / FB

 

Filipović ezzel a horvát fővárosban szintén nem gyenge széljobb felé tesz gesztust. Nemcsak a szélbalos Možemo indult ugyanis innen, de a HDZ-ből kicsapott iszlamofasiszta történész, Zlatko Hasanbegović Függetlenek Horvátországért mozgalma is: a párt jelöltje, Bruna Esih 2017-ben 10 százalékot kapott, és ezzel megelőzte akkor a HDZ-s jelöltet is, aki összesen csak 5 százalékot ért el. Azaz

 

a HDZ-nek Zágrábban csak akkor van esélye, ha széljobbról kommunikál

 

– 2017-ben a HDZ éppen azért kapott megalázóan kevés szavazatot, mert jelöltjük túlságosan centrista volt.

 

Hasanbegović mozgalma mostanra azonban szétesett: Bruna Esih egy minipártot vezet, Hasanbegović maga pedig csatlakozott Miroslav Škoro szlavóniai borász-énekes szélsőjobboldali Haza Mozgalmához, amelynek színeiben 2020-ban parlamenti mandátumot is szerzett. Ha Škoróéknak nem lesz idén zágrábi jelöltjük, akkor a HDZ-s Filipović a 10-15 százalékos zágrábi széljobbra is számíthat – és persze ő is meg tud sok egykori Bandić-szavazót szólítani, elvégre az elhunyt polgármester hiába indult egykoron a baloldalról, mostanra a szélsőjobboldallal közösen irányította a várost. Azaz

 

miközben a szélsőbaloldali Tomašević az elit jelöltjeként számíthat sok szavazatra, a Bandić-tábor, azaz a szegényebb rétegek a szocdemek és a konzervatívok között oszlanak meg

 

– amivel viszont mind a szocdem, mind a konzervatív jelölt esélyei megnőhetnek Tomašević-tyel szemben.

 

Kik indulnak még?

 

Jelenleg összesen 11 jelölt jelezte már indulási szándékát. Köztük van a jobboldali liberális Fokus-párt (amely sokban a horvát Momentum) jelöltje, Davor Nađi; a klerikális-neoliberális, Zágrábban mindig is nagyon gyenge Most (Híd) párt Zvonimir Troskotot indítja. Nem ők lesznek az egyetlen liberális jelöltek, elindul ugyanis az országosan a HDZ-vel kormányzó, polgári liberális Horvát Néppárt (a legrégebbi horvát párt) is, ők Željko Uhlirt indítják.

 

A baloldali szavazókra hajtana rá zöldprogrammal Vesna Škare Ožbolt független jelölt. Mirando Mrsić, a Demokraták törpepárt elnöke viszont a jobboldaliakra menne rá law and order-programmal. Nekik azonban egyenként egy-két százaléknál nincs sokkal több esélyük.

 

Még kérdéses, hogy kit indít a Škoro-párt (esetleg beállnak-e a HDZ mögé), valamint lesz-e jelöltje a mára teljesen szétesett balpopulistáknak, azaz az Élő Fal-pártnak és az onnan kiszakadt Ivan Pernar Pártnak. Miközben Škoroéknak lehet esélyük 5-10 százalékra a horvát fővárosban, az Élő Falnak és romjainak még az egy százalék is kérdéses lenne.

 

Bandić halálával a szélsőbaloldal veszíthet, a volt polgármester hívei a széljobbot erősíthetik meg

 

Žarko Puhovski politikai elemző szerint Bandić halálából leginkább a szélsőjobboldal tudna profitálni: szerinte,

 

ha Škoróék elindítanak valakit, annak lenne a legnagyobb esélye az egykori Bandić-tábort megszólítani.

 

Az énekes-borász politikus Bandić halálára azt mondta, hogy „egy nagy politikus volt, aki egy korszakot jelentett, de az életnek tovább kell mennie”. A Haza Mozgalom március közepéig dönti el, hogy indít-e önálló jelöltet, vagy kit támogat a helyhatósági választásokon. Az biztos, hogy Škoróék sikeresen tudhatják a Bandić-híveket bevonzani, azaz érdemes lehet mégis saját jelölttel nekivágniuk – ezzel pedig a szélbalosok, a szocdemek, a konzervatívok és Škoróék közül kerülhet tovább két politikus a második fordulóba.

 

A helyzet legnagyobb vesztese az eddigi nagy esélyesnek tartott Tomašević lehet, elvégre a szélsőbaloldal fő témája a korrupció kérdése és a Bandić-ellenesség volt

 

– azaz Bandić-tyal szemben a szélsőbaloldal egy széles támogatottságra támaszkodhatott volna. Azzal azonban, hogy meghalt a természetes ellenfelük, a helyzet megváltozott, azaz felértékelődnek a pártprogramok, ott pedig sok balliberális szavazó is megijedhet esetleg a szélsőbaloldaltól. Pero Maldini politológus is úgy látja: a Možemo vissza fog esni, azaz az is kétségessé válhat, hogy Tomašević bejut-e egyáltalán a második fordulóba.

 

2019-BEN TOMISLAV TOMAŠEVIĆ MILAN BANDIĆNAK ÁTNYÚJTOTTA A LEGKORRUPTABB POLITIKUS DÍJÁT. AZZAL, HOGY MOST MÁR NEM BANDIĆ LESZ AZ ELLENFELE, TOMAŠEVIĆ JELENTŐSEN VISSZAESHET. FOTÓ: TT / FB

 

Ivan Rimac politikai elemző úgy látja, hogy jelenleg egyetlen dolog látható valamennyi táborban:

 

„Bandić halála után csak a pánik maradt meg.” Senki nem tudja ugyanis, hogy a Bandić-hívek hogyan szavaznak majd,

 

és miként lehet őket a leginkább megszólítani. Az persze biztos, hogy Bandić pártja, a Bandić365 szétesik, azt ugyanis csak a polgármester személye tartotta össze – a teljesen pragmatikus pártot eleve csak azért volt bárkinek is érdemes támogatnia, mert akkor remélhetett városi beruházásokat nyerni.

 

A helyhatósági választások első fordulóját május 16-án tartják a megyékben és városokban. Ha senki nem szerzi meg a szavazatok több, mint felét – ami Zágrábban kizárt –, akkor a második fordulóba a két legjobb helyezett jut tovább. Bandić halálával ma teljesen nyitottá vált, hogy ki lesz az a két politikus, aki május végén megmérkőzhet a horvát főváros vezetéséért.

 

NYITÓKÉP: 2020 nyarán a Možemo majdnem megszerezte a parlamenti választásokon az első helyet Zágrábban, Tomislav Tomašević a képen azonban korán örülhet: idén elbukhatja a polgármester-választást / Možemo, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogyan készül a nyitására a rendezvényszektor, ahol általában már hónapokkal előre leszervezik a koncerteket? Szakmabeliekkel jártunk utána!

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás