+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. február 25. csütörtök, 16:05
Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján az LMP immár huszonharmadik alkalommal a parlament elé terjesztette  ügynöktörvény-tervét. Kovács Béla volt kisgazda főtitkár (akit 1947-ben elhurcoltak a szovjetek) szobra előtt a sajtótájékoztatónak nevezett csütörtöki online előadásán Keresztes László Lóránt LMP-frakcióvezető és Demeter Márta LMP-s frakcióvezető-helyettes arról beszéltek, hogy ismét, huszonharmadszorra is megpróbálják a teljes aktanyilvánosságot elérni.

 

Keresztes szerint ennek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára való időzítése szimbolikus nap, hiszen az emlékezés mellett „fontos, hogy az emlékezet mellett cselekedni kell, egy régóta fennálló adósságot törleszteni kell”. Keresztes elmondta,

 

ha meglesz a kormányváltás 2022-ben, akkor aktanyilvánosság is lesz, mivel az ellenzéki pártok hajlandóak lesznek majd a javaslatot elfogadni.

 

Demeter Márta frakcióvezető-helyettes az ügynöktörvény mellett az ugyancsak évek óta újra benyújtott és a fideszes kétharmad által rendre lesöpört lusztrációs javaslatot ismertette. Szerinte új alkotmányos szabályozás kellene kidolgozni arra vonatkozóan, hogy ki lehessen zárni a közbizalmat igénylő államhatalmi funkciók (miniszterelnök, államelnök, országgyűlési képviselők) sorából azokat, akik kapcsolatban voltak az állambiztonsággal.

 

Az LMP törvényjavaslata szerint nemcsak az 1989 előtti, hanem az 1990 utáni titkosszolgálattal együttműködők is átesnének átvilágításon és csak nyolc év eltelte után lehetnének alkalmasak közbizalmi funkció ellátására azok, akikről kiderül, hogy közük van a titkosszolgálatokhoz. Demeter indoklása szerint erre azért lenne szükség, hogy múltjukkal ne lehessenek zsarolhatók ezen személyek.

 

Az Azonnali a sajtótájékoztató után Keresztes László Lórántot a részletekről kérdezte.

 

+++

 

Az LMP immár huszonharmadszor nyújtotta be az ügynökakta-törvényjavaslatát. Mire számít, ismét leszavazzák?

 

Valójában két javaslatot nyújtottunk be: a klasszikus, aktanyilvánosság biztosítását szolgáló javaslatot és az ehhez kapcsolódó, körülbelül tizedszerre benyújtott lusztrációs javaslatot.

 

Utóbbival tehát ki is zárnánk a közhatalmi funkcióból az érintetteket.

 

Arra számítunk, hogy a Fidesz-KDNP ismét le fogja söpörni az asztalról a javaslatot.

 

KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT. FOTÓ: KULCSÁR ÁRPÁD / AZONNALI, 2019

 

Ön szerint miért söpri le sorra a Fidesz a javaslatukat? 

 

Egyértelműen politikai okokból.

 

Ott ülnek a soraikban olyan figurák, akik egykoron a kommunista rezsim fenntartói voltak.

 

Ezért szembemenve minden olyan értékkel, amit korábban zászlóikra tűztek, egyszerű politikai számításból teszik azt, amit tesznek.  

 

Ha már a sajtótájékoztatón említette a 2022-es kormányváltás perspektíváját, hogyan sikerült elérniük, hogy támogassák javaslatukat az ellenzéki pártok közül azok is, akik így vagy úgy, de kötődnek a rendszerváltás előtti állampárthoz?

 

Igazából nem kellett őket nagyon győzködni. A személyi átfedés már nem olyan erőteljes, sok olyan politikus van, aki fiatal volt 1989 előtt. Mi 2011 óta nyújtjuk be ezt a javaslatot – akkor még Schiffer András indítványozta –, és mindig támogatóan szavazott akkor az MSZP, de amint lett DK, akkor a DK is.

 

Egy-két képviselő volt a baloldalon, aki nem szavazta meg – ők tudják, miért –, viszont volt néhány fideszes is, aki megszavazta.

 

Ha már felhozta a személyi átfedések mulandóságát, akkor a kormánypárti képviselőkre ugyanez nem igaz? Orbán Viktor például fiatal volt 1989 előtt: lehetnek ők az 1989 előtti rendszer működtetőiként számontartva?

 

Ők maguk bizonyították, amikor Tasnádi Lászlót államtitkárnak nevezték ki, hogy ez nem jelent számukra problémát. Itt nagyon fontos megemlíteni, hogy a rendszerváltáskor lezajlott folyamatok közül látnunk kell elsősorban azt, hogy

 

egyesek hogyan tudták a politikai hatalmat, az információbirtoklást gazdasági hatalommá konvertálni.

 

Javaslatunk legfontosabb eleme éppen erről szólna: hogy minden egyes személyt, aki együttműködött az állambiztonsággal, azonosíthatóvá tegyünk. És ezzel pedig fény derüljön arra, hogy az állambiztonság hogyan befolyásolta a rendszerváltás folyamatát. Ez kötelessége lenne a kormánypárti és a baloldali képviselőknek is. Addig nem lehet a rendszerváltást befejezettnek tekinteni, amíg ezt meg nem valósítjuk.

 

Egy átlagos magyar állampolgárnak ön hogyan magyarázná el, hogy miért fontos az, hogy nyilvános legyen, hogy 1989 előtt ki jelentett, ki működött együtt az állambiztonsággal?

 

Ezek máig ható folyamatok. Az akkori információbirtokosok gazdasági hatalommá konvertálták az információs tőkéjüket. Másrészt

 

mindannyian tartozunk annyival a kommunizmus áldozatainak emlékének, hogy ezt három évtizedes mulasztást végre feloldjuk.

 

A Fidesz általában azért sem tűzi vitára a javaslatot, mert az állítja, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ön hogyan értékeli az intézmény tevékenységét?

 

A NEB arra volt jó, hogy rajta keresztül a kormánypárt monopolizálta a tudományos kutatást. Így valójában nem férnek hozzá a kutatók ezekhez az információkhoz. A mi javaslatunk azt tartalmazza, hogy ezeket az információkat online publikálni kell. Vagyis minden egyes adatot, amely az együttműködő személyek azonosításához járul hozzá, nyilvánossá kell tenni.

 

Továbbá olyan jogszabály-módosításra is szükség van, hogy a kutatók végezhessék a munkájukat. Elég itt utalni arra, hogy voltak már perek:

 

az állambiztonsági múlttal érintettek pereltek kutatókat. Ez elképesztő pofátlanság!

 

Itt a jogszabály-módosítás a legfontosabb, az intézményrendszer utána már csak technikai kérdés lesz.  

 

Disclaimer: mint az impresszumban is jelezzük, az Azonnali többségi tulajdonosa Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. Ez (köztudottan) sem most, sem az Azonnalin megjelenő többi anyag esetén sem befolyásolja, mit írunk és jelentetünk meg.

 

NYITÓKÉP: Keresztes László Lóránt / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás