+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2021. január 12. kedd, 13:25
Míg elődje első elnöki útja Moszkvába vezetett, Maia Sandu új moldovai elnök inkább Kijevbe látogatott.

Repülőgép helyett személyautóval indult neki első külfőldi elnöki útjára Maia Sandu, a nemrégiben megválasztott Európa- és Románia-párti moldáv államfő. Sorina Ștefârță, a moldáv elnöki kabinet szóvivője azzal indokolta a személyautóval történő utazást Kisinyovból Kijevbe, mert Maia Sandu szerint

 

az sokkal olcsóbb és biztonságosabb, erre pedig tekintettel kell lenni egy világjárvány közepén.

 

Moldova fővárosából, Kisinyovból kedd reggel egy személygépkocsi indul el, ami Maia Sandut szállítja Ukrajna fővárosába, a kocsit pedig követi egy kisbusz is, ami Maia Sandu és a Moldovai Köztársaság elnöki delegációjának többi tagját is szállítja.

 

A moldáv államelnöki hivatal nem adott tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az delegáció kap-e rendőri kíséretet a határig, csak azt lehet tudni, hogy Sandut többek között Dumitru Socolan külügyi és európai integrációért felelős miniszter, Ruslan Bolbocean moldovai ukrán nagykövet és Vasile Popa, az Államvédelmi Őrszolgálat vezetője is elkíséri kijevi útjára.

 

Maia Sandu államfői minőségben most találkozik először Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnökkel, korábban egyszer már találkoztak, akkor azonban Maia Sandu még miniszterelnöki tisztséget töltött be.

 

A Kisinyovból Kijevbe tartó legrövidebb autóút is 470 kilométer, amit valamivel több mint 6 óra alatt lehet megtenni csak oda,

 

és az út átvezet a Dnyeszter Menti Köztársaságon is, ami hivatalosan Moldovához tartozik, ám Moldovának semmilyen beleszólása nincs a terület politikájába, a terület kvázi az ott állomásozó orosz csapatoknak köszönheti függetlenségét.

 

 

Ukrajnai elnök látogatásán a moldáv államfő nemcsak ukrán kollégájával, hanem Denis Shmygal ukrán miniszterelnökkel is találkozik. A látogatás hivatalos elnöki programja szerint Sandu virágot fog elhelyezni a Holodomor ( holodomornak a Szovjetunió, de főleg a jelenlegi Ukrajna területén 1932-ben és 1933-ban pusztító éhínséget nevezik, amire úgy tekintenek, mint az ukrán nép legnagyobb katasztrófájára. Az éhínség közvetlen halálos áldozatainak számát 3,5 és 7,5 millió közöttire becsülik.) áldozatainak emlékművel előtt is, majd az ukrán államfővel történő megbeszélést követően közösen

 

aláírnak egy ukrán-moldovai bilaterális egyezményt, amivel formálisan megerősítik a kétoldalú politikai kapcsolatokat.

 

A látogatásnak azonban politikailag és szimbolikusan is nagy jelentősége van, hiszen a frissen megválasztott moldovai államfő egy olyan országba teszi meg első hivatalos elnök útját, aminek a területét (Krím-félsziget) megszállta Oroszország. Moldovát gyakran emlegetik úgy, mint azt az országot, ami a nyugati, valamint az orosz érdekek ütközőpontja. Maia Sandu elnökségével várhatóan az ország igyekszik jobban nyitni az Európai Unió irányába, elődje, Igor Dodon ugyanis inkább Oroszország-barát politikát folytatott, megválasztása után 2017-ben első elnöki útja pedig Oroszországba vezetett.

 

Az ukrán-moldovai kapcsolatok akkor romlottak meg igazán, amikor Igor Dodon arra az álláspontra helyezkedett, hogy az oroszok által annektált Krím-félsziget Oroszország területét képezi. Volodimir Zelenszkij az első államfők között volt, aki megválasztása után gratulált Maia Sandunak, ez nem is csoda, hiszen Sandu már novemberben, az elnökválasztási kampánya alatt is kijelentette, hogy a Krím-félszigetre úgy tekint, mint Ukrajna részére.

 

NYITÓKÉP: Maia Sandu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás