+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. december 16. szerda, 19:11
Közepesen jelentős miniszterekkel emlékezik meg a Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle történészalapítvány a rendszerváltás utáni első magyar kormányról. A tavalyi bélyegbotrány után idén nincs politikai töltete a bélyegek kiválasztásának Rainer M. János történész szerint.

A magyar kormány 2020-ban a rendszerváltásra emlékezik. Az emlékév keretén belül Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány együttműködése eredményeképpen ünnepi, tíz bélyegből álló sorozat jelent meg, amin az Antall-kormány tagjai szerepelnek.

 

A tavalyi bélyegkollekció körül kisebb botrány kerekedett. Akkor rendszerváltást előkészítő értelmiségiek szerepeltek az emlékbélyegeken, de a Demokratikus Ellenzék két legendás alakja, ifj. Rajk László és Solt Ottilia örököseik tiltakozása miatt nem kerültek fel a bélyegekre. Helyt kapott viszont a jobboldali szélsőségek felé elcsúszott Csurka István is, aki élete vége felé már zsidó világösszeesküvést is vizionált például. A demokratikus ellenzék liberális tagjai közül viszont végül senki nem került fel a 2019-es emlékbélyegekre.

 

Idén Antall József első, koalíciós (MDF-KDNP-FKGP) kormányának elhunyt miniszterei szerepelnek a bélyegeken.

 

A PARLAMENT ALAKULÓ ÜLÉSE: ANTALL JÓZSEF MINSZTERELNÖK KÖZÉPEN, ELŐTTE BALRA GÖNCZ ÁRPÁD KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, MELLETTE SÓLYOM LÁSZLÓ KÉSŐBBI KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK. FOTÓ: FORTEPAN / SZALAY ZOLTÁN.

 

Az első szabadon választott kormány időközben elhunyt tagjai közül kilenc főt mutatnak be: Antall József miniszterelnököt, Balsai István igazságügyi minisztert, Für Lajos honvédelmi minisztert, Gerbovits Jenő tárca nélküli minisztert, Győriványi Sándor munkaügyi minisztert, Horváth Balázs belügyminisztert, Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert, Nagy Ferenc József földművelésügyi minisztert és Rabár Ferenc pénzügyminisztert. A tizedik bélyegen az ülésterem, a borítékon pedig az Országház épülete látható. Az alkalmi bélyegző a szavazat leadásának pillanatát örökíti meg.

 

A Terror Háza Múzeum közleménye szerint az első szabadon választott magyar kormány és miniszterelnöke teljesítményét ma már bátran lehet értékelni, és a legkevesebb, amit el lehet mondani, hogy nem vallottak szégyent: világos értékrenddel, méltósággal és hazaszeretettel vezették az országot, bátrak voltak és határozottak.

 

„Ami sikere volt hazánknak az elmúlt harminc évben, abban mind ott van Antall József kormányának alapító munkája” – fogalmazott Schmidt Mária.

 

Az Azonnali az új emlékbélyegekkel kapcsolatban megkerete Rainer M. Jánost, az államszocialista időszak (leginkább az 1956-os forradalom) és a rendszerváltás történetét kutató történészt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Rainer szerint a miniszterek kiválasztásának milyen emlékezetpolitikai üzenete van – szerinte semleges,

 

nincs politikai töltete a miniszterek kiválasztásának.

 

„Az Antall-kormány közepesen jelentős minisztereinek megörökítését aránytévesztettnek látom. Szegény Rabár Ferenc, ha jól emlékszem, csak pár hónapig volt miniszter, és a taxisblokád után le is mondott” – mondja Rainer

 

A történész viszont „tragikusnak és egyben komikusnak is” tartja, hogy míg az Antall-kormány kevésbé fontos miniszterei kaptak emlékbélyeget, az első köztársasági elnök, Göncz Árpád pedig nem.

 

Antall József kormányának alapító munkája Rainer szerint is fontos, ám szerinte megtévesztő a rendszerváltás utáni időszakot csak a kormány felől szemlélni.

 

„Emlékezetpolitikai üzenete világos: itt az állam számít, ez eddig is nyilvánvaló volt. Ez egy etatista rezsim, ami most van, és államban gondolkozik.”

 

A történész azt mondja: ha már rendszerváltásról beszélünk, akkor nemcsak állami szereplőket, hanem társadalmi szereplőket is illett volna megjeleníteni. Sőt, mivel a rendszerváltásban az állampárt (az MSZMP) reformerei is részt vettek, ezért szerinte nekik is szerepelniük kellene. „Pozsgay Imre például. Akkor sem rokonszenveztem vele, és azóta sem, de fontos résztvevője volt a rendszerváltás folyamatának” – mondja Rainer.

 

 

NYITÓKÉP: Terror Háza Múzeum / Magyar Posta

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Május 10. több román értelmiségi szerint az erdélyi magyarokkal közös, integratív nemzeti ünnep is lehetne. De mi vezetett a Román Királyság megalapításához, és kik a román monarchisták főhősei?

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás