+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. december 16. szerda, 19:11
Közepesen jelentős miniszterekkel emlékezik meg a Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle történészalapítvány a rendszerváltás utáni első magyar kormányról. A tavalyi bélyegbotrány után idén nincs politikai töltete a bélyegek kiválasztásának Rainer M. János történész szerint.

A magyar kormány 2020-ban a rendszerváltásra emlékezik. Az emlékév keretén belül Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány együttműködése eredményeképpen ünnepi, tíz bélyegből álló sorozat jelent meg, amin az Antall-kormány tagjai szerepelnek.

 

A tavalyi bélyegkollekció körül kisebb botrány kerekedett. Akkor rendszerváltást előkészítő értelmiségiek szerepeltek az emlékbélyegeken, de a Demokratikus Ellenzék két legendás alakja, ifj. Rajk László és Solt Ottilia örököseik tiltakozása miatt nem kerültek fel a bélyegekre. Helyt kapott viszont a jobboldali szélsőségek felé elcsúszott Csurka István is, aki élete vége felé már zsidó világösszeesküvést is vizionált például. A demokratikus ellenzék liberális tagjai közül viszont végül senki nem került fel a 2019-es emlékbélyegekre.

 

Idén Antall József első, koalíciós (MDF-KDNP-FKGP) kormányának elhunyt miniszterei szerepelnek a bélyegeken.

 

A PARLAMENT ALAKULÓ ÜLÉSE: ANTALL JÓZSEF MINSZTERELNÖK KÖZÉPEN, ELŐTTE BALRA GÖNCZ ÁRPÁD KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, MELLETTE SÓLYOM LÁSZLÓ KÉSŐBBI KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK. FOTÓ: FORTEPAN / SZALAY ZOLTÁN.

 

Az első szabadon választott kormány időközben elhunyt tagjai közül kilenc főt mutatnak be: Antall József miniszterelnököt, Balsai István igazságügyi minisztert, Für Lajos honvédelmi minisztert, Gerbovits Jenő tárca nélküli minisztert, Győriványi Sándor munkaügyi minisztert, Horváth Balázs belügyminisztert, Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert, Nagy Ferenc József földművelésügyi minisztert és Rabár Ferenc pénzügyminisztert. A tizedik bélyegen az ülésterem, a borítékon pedig az Országház épülete látható. Az alkalmi bélyegző a szavazat leadásának pillanatát örökíti meg.

 

A Terror Háza Múzeum közleménye szerint az első szabadon választott magyar kormány és miniszterelnöke teljesítményét ma már bátran lehet értékelni, és a legkevesebb, amit el lehet mondani, hogy nem vallottak szégyent: világos értékrenddel, méltósággal és hazaszeretettel vezették az országot, bátrak voltak és határozottak.

 

„Ami sikere volt hazánknak az elmúlt harminc évben, abban mind ott van Antall József kormányának alapító munkája” – fogalmazott Schmidt Mária.

 

Az Azonnali az új emlékbélyegekkel kapcsolatban megkerete Rainer M. Jánost, az államszocialista időszak (leginkább az 1956-os forradalom) és a rendszerváltás történetét kutató történészt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Rainer szerint a miniszterek kiválasztásának milyen emlékezetpolitikai üzenete van – szerinte semleges,

 

nincs politikai töltete a miniszterek kiválasztásának.

 

„Az Antall-kormány közepesen jelentős minisztereinek megörökítését aránytévesztettnek látom. Szegény Rabár Ferenc, ha jól emlékszem, csak pár hónapig volt miniszter, és a taxisblokád után le is mondott” – mondja Rainer

 

A történész viszont „tragikusnak és egyben komikusnak is” tartja, hogy míg az Antall-kormány kevésbé fontos miniszterei kaptak emlékbélyeget, az első köztársasági elnök, Göncz Árpád pedig nem.

 

Antall József kormányának alapító munkája Rainer szerint is fontos, ám szerinte megtévesztő a rendszerváltás utáni időszakot csak a kormány felől szemlélni.

 

„Emlékezetpolitikai üzenete világos: itt az állam számít, ez eddig is nyilvánvaló volt. Ez egy etatista rezsim, ami most van, és államban gondolkozik.”

 

A történész azt mondja: ha már rendszerváltásról beszélünk, akkor nemcsak állami szereplőket, hanem társadalmi szereplőket is illett volna megjeleníteni. Sőt, mivel a rendszerváltásban az állampárt (az MSZMP) reformerei is részt vettek, ezért szerinte nekik is szerepelniük kellene. „Pozsgay Imre például. Akkor sem rokonszenveztem vele, és azóta sem, de fontos résztvevője volt a rendszerváltás folyamatának” – mondja Rainer.

 

 

NYITÓKÉP: Terror Háza Múzeum / Magyar Posta

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

Václav Klaus az egyik legismertebb kritikusa a koronavírus elleni intézkedéseknek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás