+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. november 24. kedd, 09:46
A belügyekért felelős biztos, Ylva Johansson akcióterve a szíriai és iráni orvos bevándorlók képesítésének gyorsabb elismerését akarja elérni.

Még kedden újabb gyúlanyagot szolgáltathat az Európai Bizottság Orbán Viktor migrációellenes és Brüsszelt a bevándorlás miatt ostorozó kommunikációjának.

 

Miközben ugyanis a magyar miniszterelnök a lehető legtöbb politikai témát igyekszik összekötni a migrációval – most éppen a következő hétéves uniós költségvetés és a koronavírus-válságot ellensúlyozó mentőcsomag vétóját az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése miatt, mivel „Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat a hazájába” –, aközben a Bizottság olyan jogszabály-tervezetet fogadhat el, ami a tagállamokba érkező migránsok könnyebb integrációját célozza – írja a Politico Brussels Playbook keddi hírlevele.

 

A javaslat előterjesztője Ylva  belügyekért felelős biztos, aki a Politico hírlevelének úgy nyilatkozott: „Ez nem egy multikulturális, hanem egy integrációt és bevonást célzó terv.” Mint elmondta:

 

ebben nem fog senki találni nyelvi utalásokat a „politikai iszlámra” vagy javasolt intézkedéseket a fejkendőviselésre, tehát nem irányoz elő fejkendőtilalmat sem.

 

Johansson azt is hozzátette: „Nézetem szerint minden nőnek úgy kell öltöznie, ahogy neki tetszik.”

 

A svéd biztos elmondása szerint javaslata négy területre koncentrál: az oktatásra, a foglalkoztatásra, a lakhatásra és az egészségügyre. Mindezekben hat különböző intézkedéscsomaggal segítene az EU-ba érkező bevándorlóknak, amiket Johansson elképzelése szerint az elkövetkező hat évben kéne fokozatosan megvalósítaniuk a tagállamoknak. 

 

Ennek egyik eleméről beszélt részletesebben a biztos a Politiconak: szerinte lehetővé kéne tenni azoknak a jól képzett szíriai vagy iráni orvosok képesítésének gyorsabb ütemű elismerését, akik jelenleg – szakmájuk gyakorlása helyett – például taxit vezetnek.

 

„Arra koncentrálunk, hogy hogyan tudunk segíteni a tagállamoknak abban, hogy jobban és gyorsabban elismerjék (a hozzájuk érkező migránsok – a szerk.) képességeit és képesítését”

 

– mondta Johansson, hozzátéve, hogy a Bizottság arra is javaslatot fog tenni, hogy az Unióba érkező bevándorlók számára – szükség esetén – tanfolyamokat is szervezzenek az esetleges szakmai hátrányokat ledolgozandó.

 

Hasonló rendszer amúgy már működik az EU-ban: ez az úgynevezett kék kártya rendszer, ami a magasan kvalifikált, egyetemet végzett, EU-n kívülről érkező munkaerő Unión belüli, szakmában való elhelyezkedését segíti – igaz, ehhez elég kemény feltételeket kell vállalni, minthogy az ember nem űzheti a foglalkozását vállalkozóként, vagy hogy legalább egyéves munkaszerződést kell tudni felmutatni valamely uniós tagországban. Hogy a svéd biztos javaslata ettől mennyiben különbözne (például hogy azon bevándorlók képesítését ismertetné-e el gyorsabban, akik nem rendelkeznek kék kártyával), egyelőre nem tisztázott.

 

Mindenesetre az előterjesztő szerint javaslata rengeteg konzultáció eredménye, amit többek között egy bevándorlókból álló szakértői csoporttal folytatott le. A belügyi biztos hangsúlyozta azt is, hogy az EU – egyébként mintegy 448 milliós – lakosságának jelenleg 8 százaléka, 54 millió fő nem uniós tagállamban született, tehát a migránsok már az európai társadalom részét képezik.

 

Már csak ezért is lenne szükség arra Johansson szerint, hogy a migránsok integrációjában a tagállamok is tevékenyen részt vegyenek, mert ezt fentről Brüsszelből nem lehet megoldani. „Amit mi csinálni tudunk, hogy támogatást nyújtunk, javaslatokat teszünk, és koordinálni tudunk. És erről szól az akcióterv.”

 

Fontos azonban tudni, hogy a Bizottság egymagában nem tud a Johanssonéhoz hasonló rendeleteket érvénybe léptetni, neki mindössze arra van joga, hogy ilyesfajta jogszabályokat kezdeményezzen. Azokat megvitatni, módosítani és elfogadni az Európai Parlament és a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának feladata. Tehát

 

amennyiben a Bizottság elfogadja a johansson-féle bevándorlókról szóló javaslatot, úgy az még nem lesz kötelező senkire nézve, hanem az európai parlamenti képviselők, majd a tagállami miniszterek asztalára kerül.

 

Továbbá egyelőre azt sem tudni, hogy a tervezet jogi értelemben pontosan mi lesz: rendelet vagy csupán irányelv. Pedig a különbség fontos: az előbbit a tagállamok közvetlenül a hatálybalépés után kötelesek alkalmazni, az utóbbi viszont egy bizonyos határidőig kell csak végrehajtani, tehát kapnak időt a tagállamok, hogy azt a nemzeti jogi környezetbe átültessék.

 

NYITÓKÉP: Raimond Spekking / Wikimedia Commons​

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Nem járathatják le egymást, vitázni fognak egy csomót, és az előválasztás győzteseit támogatják majd 2022-ben.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A román kormánykoalíció viszonya új szintre érkezett. Az USR-PLUS kivár: még nem tudják, felrúgják-e a koalíciót, vagy maradjanak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás