+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. november 22. vasárnap, 11:15
Egy esetleges bosznia-hercegovinai alkotmánymódosítás során erősebb központi kormányzatot, az etnonacionalista szemlélettel való szakítást, az EU-s pénzek feltételekhez kötését szeretné több értelmiségi.

 

A jugoszláv polgárháború (délszláv háború) boszniai szakaszát lezáró békeszerződés minél előbbi revíziójára van szükség, állítja az Oslobođenje lapnak a daytoni béke letárgyalásának 25. évfordulója apropóján megjelent többszerzős véleménycikke. A cikket Daniel S. Hamilton (a Woodrow Wilson Center Globan European program igazgatója), Jasmin Mujanović (politológus és blogger), valamint Majda Ruge (az European Coucil on Foreign Relations politikai thinktank vezető munkatársa) jegyezték. 

 

Érvelésük szerint a békeszerződés amellett, hogy véget vetett a háborúnak, nem tett mást, mint konzerválta az 1995-ös állapotokat, létrehozván az új állam két nagyobb területi egységét: a Boszniai Szerb Köztársaságot és a Boszniai-Hercegovinai Föderációt, amelyekben a helybeli nacionalista elitek uralmát alapozták meg. 

 

A helybeli nacionalista elitek pedig nem a szövetségi kormányzat és Bosznia-Hercegovina fenntartásában és erősítésében érdekeltek, hanem saját hatalmuk bebiztosításában,

 

amelyet a nacionalista kártya kijátszásával látnak biztosítottnak. 

 

A lap arra is figyelmeztet, hogy

 

2020-ban Bosznia és Hercegovina már kevésbé biztonságos, mint tíz évvel korábban.

 

És ha a nyugati hatalmak, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közösen nem dolgoznak ki számukra a daytoni egyezmény újragondolásával egy reformprogramot, úgy Oroszoroszág és Kína nyugat-balkáni pozícióit fognak erősödni a továbbiakban.

 

A daytoni békeszerződés és annak melléklete, az ország alkotmánya módosítható, állítja a lap, ami egyben rá is mutat arra, hogy csak és kizárólag hogyan módosítható Bosznia-Hercegovina alkotmánya: ha van rá nemcsak hazai, hanem nemzetközi akarat is. A nyugatnak (az USA-nak és az EU-nak) is hasznos lenne ezen alkotmány revíziója, ugyanis a trumpi adminisztrációt követő bideni adminisztráció erősítené az amerikai-európai kapcsolatokat: ennek egyik pontja pedig a daytoni alkotmány felülvizsgálatában és modósításában való együttműködés lehetne. 

 

BOSZNIA-HERCEGOVINA KÖZIGAZGATÁSA. FOTÓ: WIKIPEDIA

 

A szerzők szerint a bosznia-hercegovinai állampolgárok partnerek lennének ebben a folyamatban. A civil szféra kidolgozhatna és népszerűsíthetne reformelképzeléseket, a nemzetközi hatalmak pedig katalizálhatnák az átalakulást. A lap szerint ennek első látható jele az egy héttel korábbi önkormányzati választáson mutatkozott meg, ugyanis több helyen – köztük Szarajevóban is – leváltották az etnonacionalista vezetést és az etnonacionalista elvet meghaladó, összállami patrióta jelölteket válaszottak meg. 

 

Milyen sarkalatos pontok mentén kellene átalakítani a bosnyák alkotmányt? 

 

+ A három nemzetiséget leképező közigazgatás drága és fenntarthatatlan, ezt meg kellene szüntetni.

 

+ Az USA-nak és az EU-nak a továbbiakban egyértelműen ki kell jelentenie, hogy a Bosznia-Hercegovinát alkotó államok esetében a területi elszakadás kizárt.

 

Az EUFOR békefenntartóinak oly módon kellene szétoszlania az országban, hogy megakadályozzák a rendőri és paramilitáris erők visszaélését egy esetleges nagy volumenű civil engedetlenség esetén. 

 

A korrupt, etnonacionalista hivatalnokokat, akik akadályoznák a civil mozgalmakat, szankcionálni kell. 

 

Belgrádot és Zágrábot figyelmeztetni kell, hogy tiszteletben kell tartsák Bosznia és Hercegovina szuverenitását. 

 

Moszkvának pedig nyilvánvaló jelzést kell küldeni, hogy hagyjon fel a Boszniai Szerb Köztársaságban működő paramilitáris csoportok finanszírozásával. 

 

Végül a lap szerint

 

az EU által előirányzott 9 milliárd eurós támogatást erősebb feltételekhez kellene kötni.

 

Először is jogállamisági feltételekhez kötnék a támogatások odaítélését, másodsorban pedig az EU-s támogatások felhasználási módját szigorúbban kellene ellenőrizni Boszniában, legalább egy különleges ügyészségi részleg útján. 

 

NYITÓKÉP: A napilap hétvégi címlapja.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás