+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. november 22. vasárnap, 11:15
Egy esetleges bosznia-hercegovinai alkotmánymódosítás során erősebb központi kormányzatot, az etnonacionalista szemlélettel való szakítást, az EU-s pénzek feltételekhez kötését szeretné több értelmiségi.

 

A jugoszláv polgárháború (délszláv háború) boszniai szakaszát lezáró békeszerződés minél előbbi revíziójára van szükség, állítja az Oslobođenje lapnak a daytoni béke letárgyalásának 25. évfordulója apropóján megjelent többszerzős véleménycikke. A cikket Daniel S. Hamilton (a Woodrow Wilson Center Globan European program igazgatója), Jasmin Mujanović (politológus és blogger), valamint Majda Ruge (az European Coucil on Foreign Relations politikai thinktank vezető munkatársa) jegyezték. 

 

Érvelésük szerint a békeszerződés amellett, hogy véget vetett a háborúnak, nem tett mást, mint konzerválta az 1995-ös állapotokat, létrehozván az új állam két nagyobb területi egységét: a Boszniai Szerb Köztársaságot és a Boszniai-Hercegovinai Föderációt, amelyekben a helybeli nacionalista elitek uralmát alapozták meg. 

 

A helybeli nacionalista elitek pedig nem a szövetségi kormányzat és Bosznia-Hercegovina fenntartásában és erősítésében érdekeltek, hanem saját hatalmuk bebiztosításában,

 

amelyet a nacionalista kártya kijátszásával látnak biztosítottnak. 

 

A lap arra is figyelmeztet, hogy

 

2020-ban Bosznia és Hercegovina már kevésbé biztonságos, mint tíz évvel korábban.

 

És ha a nyugati hatalmak, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közösen nem dolgoznak ki számukra a daytoni egyezmény újragondolásával egy reformprogramot, úgy Oroszoroszág és Kína nyugat-balkáni pozícióit fognak erősödni a továbbiakban.

 

A daytoni békeszerződés és annak melléklete, az ország alkotmánya módosítható, állítja a lap, ami egyben rá is mutat arra, hogy csak és kizárólag hogyan módosítható Bosznia-Hercegovina alkotmánya: ha van rá nemcsak hazai, hanem nemzetközi akarat is. A nyugatnak (az USA-nak és az EU-nak) is hasznos lenne ezen alkotmány revíziója, ugyanis a trumpi adminisztrációt követő bideni adminisztráció erősítené az amerikai-európai kapcsolatokat: ennek egyik pontja pedig a daytoni alkotmány felülvizsgálatában és modósításában való együttműködés lehetne. 

 

BOSZNIA-HERCEGOVINA KÖZIGAZGATÁSA. FOTÓ: WIKIPEDIA

 

A szerzők szerint a bosznia-hercegovinai állampolgárok partnerek lennének ebben a folyamatban. A civil szféra kidolgozhatna és népszerűsíthetne reformelképzeléseket, a nemzetközi hatalmak pedig katalizálhatnák az átalakulást. A lap szerint ennek első látható jele az egy héttel korábbi önkormányzati választáson mutatkozott meg, ugyanis több helyen – köztük Szarajevóban is – leváltották az etnonacionalista vezetést és az etnonacionalista elvet meghaladó, összállami patrióta jelölteket válaszottak meg. 

 

Milyen sarkalatos pontok mentén kellene átalakítani a bosnyák alkotmányt? 

 

+ A három nemzetiséget leképező közigazgatás drága és fenntarthatatlan, ezt meg kellene szüntetni.

 

+ Az USA-nak és az EU-nak a továbbiakban egyértelműen ki kell jelentenie, hogy a Bosznia-Hercegovinát alkotó államok esetében a területi elszakadás kizárt.

 

Az EUFOR békefenntartóinak oly módon kellene szétoszlania az országban, hogy megakadályozzák a rendőri és paramilitáris erők visszaélését egy esetleges nagy volumenű civil engedetlenség esetén. 

 

A korrupt, etnonacionalista hivatalnokokat, akik akadályoznák a civil mozgalmakat, szankcionálni kell. 

 

Belgrádot és Zágrábot figyelmeztetni kell, hogy tiszteletben kell tartsák Bosznia és Hercegovina szuverenitását. 

 

Moszkvának pedig nyilvánvaló jelzést kell küldeni, hogy hagyjon fel a Boszniai Szerb Köztársaságban működő paramilitáris csoportok finanszírozásával. 

 

Végül a lap szerint

 

az EU által előirányzott 9 milliárd eurós támogatást erősebb feltételekhez kellene kötni.

 

Először is jogállamisági feltételekhez kötnék a támogatások odaítélését, másodsorban pedig az EU-s támogatások felhasználási módját szigorúbban kellene ellenőrizni Boszniában, legalább egy különleges ügyészségi részleg útján. 

 

NYITÓKÉP: A napilap hétvégi címlapja.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás