+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. november 16. hétfő, 12:20
Habár a szemét eltűnik, és a lakosságnak hasznára is válik az abból nyert energia, az égetés következtében a károsanyag-kibocsátás jelentősen megnő. Nagy-Britanniában most civilek tiltakoznak a kormányzat hulladékpolitikája ellen, de Magyarország is növeli a szemétégetésből nyert energia arányát.

Hétvégén jelent meg cikkünk az újrahasznosítás körül kialakult mítoszról: ebben több szakértőt is idézünk a Politico írása alapján, akik amellett érvelnek, hogy az újrahasznosítás annyira pozitív jelzővé vált, hogy az a többségben elnyomja a szeméttermelés miatti negatív gondolatokat.

 

Így tett például a Zero Waste France nevű környezetvédelmi civil szervezet igazgatója, Flore Berlingen, aki azt mondta: „Az újrahasznosítás üzenete annyira pozitív, hogy sokan már úgy gondolják, az újrahasznosítható szemét igazából nem is hulladék”.

 

Az Azonnalinak megszólaló Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület projektvezetője pedig ezzel összefüggésben amellett érvelt, hogy

 

az emberiségnek a fogyasztás visszafogásával kellene eredményeket elérnie, hiszen így szemétből is kevesebbet termelnénk.

 

Fidrich emellett kiemelte a rohamosan növekvő elektronikai hulladék arányát, és azt mondta, itt is arra kellene koncentrálni, hogy minél ritkábban, minél hosszabb időre vásároljunk ilyen termékeket, amelyek ha elromlanak, inkább a javíttatásuk, mint egy új beszerzése legyen a célunk.

 

A különböző termékeket azonban nem feltétlenül az eredeti céljuknak megfelelően hasznosítjuk újra – ennek is megvannak a hátulütői.

 

Energia szemétből

 

A szemetet több országban, így Nagy-Britanniában is úgy égetik el erre kialakított erőművekben, hogy abból aztán energiát nyernek és a lakossági fogyasztásba is ezt forgatják vissza. Ezzel a szemétkérdés egyik problémáját megoldják, elvégre a kidobott holmik így szó szerint füstté válnak. Utóbbi azonban komoly károkat okoz, jelentős mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe.

 

A The Guardian szerint civil szervezetek most arra hívták fel a brit kormány figyelmét, hogy ha folytatja a szemétégetést támogató politikáját, akkor 2030-ig évente mintegy tízmillió tonnával több szén-dioxid kerül majd a levegőbe.

 

Ez pedig elérhetetlenné tenné a szigetország 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célját is. Boris Johnson kormányát többek között a Greenpeace és az Extinction Rebellion is kritizálja a szemétből nyert energia miatt, és a munkáspárti parlamenti képviselő, Jon Cruddas is beállt a civilek mellé, akik azt követelik, hogy 2035-re Nagy-Britannia hulladékfeldolgozó szektora teljesen karbonsemleges legyen.

 

„Az Egyesült Királyság nem lesz képes teljesíteni a karbonsemlegességi célkitűzéseit a hulladékgazdálkodásba történő kormányzati beavatkozás nélkül.

 

Ha nem lesz változás, akkor főleg az elégetett műanyagoknak köszönhetően 2030-ig évente tízmillió tonnával több szén-dioxid fog a levegőbe kerülni”

 

– emelte ki Rembrandt Koppelaar ökoközgazdász, aki szintén támogatja a civilek követeléseit.

 

Nagy-Britanniában a 2014-es 4,9 millió tonnáról 2017-18-ra 10,8 millió tonnára nőtt a hulladékégetőkben elégetett szemétvolumene, miközben az újrahasznosítási arány megrekedt, és úgy tűnik, az idén év végére kitűzött, 50 százalékban újrahasznosított hulladékarányt nem is fogja elérni az ország.

 

Ennek oka pedig szintén a szemétégetés lehet: egy 2019-ben brit parlamenti képviselőknek is bemutatott tanulmány szerint ugyanis,

 

ahol a hulladék elégetése mellett döntenek, ott jelentősen csökken az újrahasznosítás aránya.

 

Dél-kelet Angliában a szemét nagyjából 30 százalékát égetik el és nyernek belőle energiát, a fővárosban azonban ez az arány 60 százalék. A walesiek környezettudatosabbak a szigetországban, ott ez az arány 25,1 százalék.

 

Mi a helyzet itthon?

 

Úgy tűnik, egyelőre a magyar kormány is nagyon hasonlóan gondolkozik, mint a brit. A 2018-ban kiadott klímastratégiában kifejezetten nagy szerepet szánna a kormány a hulladékégetésből származó energia arányának növelésére.

 

„…a megújuló- és hulladékalapú távhőtermelés részarányának megduplázódása várható: részaránya 2030-ra elérheti a 28 százalékot. Az új szakpolitikai intézkedések végrehajtása eredményeként a változás sokkal jelentősebb lehet:

 

az előrejelzés szerint a távhőigény 2015 és 2030 között 20 százalékkal eshet vissza, a megújuló és hulladék alapú távhőtermelés együttes részaránya pedig elérheti a 60 százalékot”

 

– áll a dokumentumban.

 

NYITÓKÉP: Egy németországi szemétégető munkában FOTÓ: Lukasz Katlewa / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás