Olajipari lobbipénzek miatt engedélyezhettek új fúrótornyokat az Északi-tengeren Boris Johnsonék

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Olaj- és gáziparban érdekelt magánszemélyek és vállalatok több mint 400 ezer fontot (közel 164 millió forintot) adományoztak az elmúlt egy évben a brit konzervatív pártnak, írja a Guardian.

Mindezt úgy, hogy közben

Az adományozók között volt Amjad Bseisu, az északi-tengeri érdekeltségű kőolajkitermelő cég, az EnQuest vezérigazgatója, aki több mint 10 millió forintnak megfelelő összeggel támogatta a konzervatív pártot. Az adományozók listáján a Balmoral Group Holdings neve is előkerült: az olaj- és gáztechnológiával foglalkozó vállalat 200 ezer fontot (81 millió forintot) adományozott a pártnak. Érkezett egy 155 ezer fontos (63 millió forintos) adomány is az olaj- és gázüzemek leszerelésével foglalkozó Well-Safe Solutions elnökétől is, valamint egy ugyancsak 10 millió forintnak megfelelő summa a gázturbinákat gyártó Centraxtól is.

Mint kiderült, a lobbiösszegeket március végéig folyósították a brit kormánypártnak, az pedig éppen ugyanekkor, március 24-én hozott döntést arról, hogy új földgáz- és kőolajfeltárásokra ad majd engedélyt, az engedélyeket a kormánnyal közös beruházásban, tendereken lehet majd elnyerni.

„Ez egy hatalmas kudarc. Az Egyesült Királyság bolondot fog csinálni magából” – nyilatkozta Mel Evans, a Greenpeace munkatársa a BBC-nek még akkor, amikor március 24-én az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy engedélyt ad újabb északi-tengeri olajtartalékok feltárására. A brit kormány álláspontja szerint az engedélyek megadása része a fosszilis anyagokról való óvatos átállásnak.

Az óvatos átállás jegyében a kormány felajánlotta, hogy egy 16 milliárd fontos (656 milliárd forintos) közös beruházással támogatja az északi-tengeri olaj- és gázipart, hogy meg tudjon őrizni 40 000 munkahelyet. Az olaj- és gázipar pedig megígérte, hogy az évtized végére a felére csökkenti a kibocsátását.

Az újabb északi-tengeri gáz- és olajtartalékok feltárásához ugyan a kormány megígérte, a „klímakompatibilitást” is ellenőrizni fogják a résztvevő társaságok esetében, az nem világos, hogy egy fosszilis energiát kitermelő cég esetében egyáltalán hogyan lehet bármi is eléggé kompatibilis a környezetvédelemmel.

A brit kormány bejelentését máris számos kritika érte, főleg azért, mert

Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy az új engedélyek megadásáról szóló döntés könnyen alááshatja az Egyesült Királyság pozícióját az ENSZ novemberi klímakonferenciáján – tekintve, hogy a konferenciának éppen az Egyesült Királyság lesz a házigazdája.

Sokak szerint a Cop26 néven ismert klímakonferencia az utolsó esély arra, hogy a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban foglaltak betartsa a nemzetközi közösség. Ennek jegyében az Egyesült Királyság által szervezett konferencián szorgalmazni fogják az üvegházhatású gázok drasztikus csökkentését és a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára való áttérést.

A Johnson-kormány április 20-án egyébként arról beszélt, hogy 2035-re az Egyesült Királyság szénhidrogén-kibocsátását 78 százalékkal fogják csökkenteni, főleg megújuló forrásokból származó elektromos árammal, elektromos autókkal, kevés széhidrogént használó fűtési rendszerek kiépítésével, sőt a hús- és tejtermékek visszaszorítását is belengették. A Guardian által feltárt információk azonban kétségbe vonhatják, mindez mennyire lehet komoly terv.

NYITÓKÉP: DrillingContractor.com / Flickr