+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. november 12. csütörtök, 18:12
Franciaországban Macron elnök kemény támadást intézett a laicizmus, azaz az állam és az egyház szétválasztásának nevében az iszlám ellen. Oktatási minisztere egyenesen „iszlamo-baloldalnak” nevezi azon kutatókat, akik az muzulmánokat érintő elnyomásra mutatnának rá. A kirobbant vita a francia baloldalt is megosztja. A tiltakozók nyílt levelét Erőss Gábor szociológus, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere is aláírta. Megkérdeztük, miért.

A francia oktatási miniszter kötelezné az oktatókat és kutatókat, hogy a republikanizmus értékeivel összhangban tevékenykedjenek. Ha ezt a hírt valamikor 1905 körül olvassuk, rögtön tudhatnánk, hogy egy baloldali javaslatról van szó. Most mégis egy jobboldali miniszter terjeszti be, és a baloldal tiltakozik ellene, köztük ön is. Feladja a francia baloldal a laicizmust, ha azt már nem a katolikusokkal, hanem a muzulmánokkal szemben kell „védeni”?

 

Amikor állam és egyház szétválasztása volt a cél a Forradalom idején, s aztán bő egy évszázadon át, míg végül 1905-ben megszületett az ezt biztosító törvény, akkor egy, az élet minden területét átszövő, a lakosság többségére döntő befolyást gyakorló egyházzal, a reakciós, monarchista francia klérussal szemben kellett megvédeni a demokráciát, a nép hatalmát.

 

Most ennek az ellenkezője történik: egy kisebbség pellengérre állítása, bűnbakképzés, s ennek örvén a demokrácia leépítése.

 

Társadalomkutató vagyok. Franciaországban, Párizs egyik „sokszínű” külvárosában érettségiztem, részben ott jártam egyetemre, idén októberben pedig egy hónapig az egyik párizsi – de valójában szintén „külvárosi” – egyetemen, Créteil-ben tanítottam szociológiát. Beszélem kicsit a külvárosok nyelvét, argóját, a verlan-t is.

 

Épp azért írtam alá kollégáim tiltakozó petícióját, mert egyetértek velük abban, hogy a muzulmán vallást

 

az iszlamizmussal összemosni elfogadhatatlan.

 

Egyetértek velük abban is, hogy egy kisebbség ellen uszítani 2020-ban egészen más, mint a nagyhatalmú klérus világi hatalmát visszanyesni 1905-ben.

 

Végül azért is, mert magát az egyetemi világot is támadás érte a hatalom és az azt támogató jobboldali értelmiségiek részéről. A megbélyegző „islamo-gauchiste” (kb. „iszlamista-balos”) jelzővel illetve őket (minket), a Macron-Castex-kormány lejárató-kampányt indított az egyetemek ellen, az oktatókat az iszlamizmus szellemi partnerének, szálláscsinálójának, a diákokat (az egyik baloldali diákszakszervezetet) pedig konkrétan is iszlamistának titulálva.

 

Értem, hogy most egy kisebbség van a célkeresztben. De a laicizmus számára a lényeg nem az, hogy kisebbség vagy többség, hanem hogy a vallásnak nincs keresnivalója a közéletben. Ezért nem értem, miben más a mai kultúrharc, ami sokszor jobbról fogalmazódik meg az iszlámmal szemben, mint a baloldali antiklerikalizmus, amely 1905-ben győzelemre vitte az egyház és állam szétválasztásának ügyét. Tehát miben más?

 

Abban, hogy ez a mostani nagyrészt nem más, mint píszi rasszizmus.

 

A világnézeti semlegesség nem lehet öncél, nem eredményezheti azt, hogy bárkit elnyomjanak, stigmatizáljanak.

 

A baloldali antiklerikalizmus a kisebbségeket védte a katolikus klérus túlhatalmával szemben, a szélsőjobboldali muzulmánellenesség, melyet az elvileg liberális-centrista Macron-Castex-kormány újabban kezd magáévá tenni, épp ellenkezőleg: egy kisebbséget stigmatizál. Az egyetemek esetében pedig – a már előbb emlegetett jelzők mellett – megjelent az amerikai eszmék importjának vádja, mintha a posztkolonializmus és a multikulturalizmus elmélete hazafiatlan volna, megrontaná az ifjúságot, sőt: a terrorizmust táplálná.

 

A „genderideológia” elleni fideszes támadásokkal való hasonlóság nem a véletlen műve.

 

Az oktatási miniszter mellett azért baloldaliak is kiálltak, például Charles Yves Zarka professzor. Az iszlám kapcsán a baloldal megosztottá vált?

 

Nem cél, hogy egységes legyen a baloldal; a nyilvános vitáknak ez a természetük, és ez így jó. Ettől függetlenül,

 

a Zarka által is aláírt kiáltvány vérfagyasztó kitételeket is tartalmaz,

 

például egy a köztársasági eszmét megsértő szellemi kihágásokat feljelentő új intézmény létrehozására is javaslatot tesz.

 

De ha már a baloldal szóba kerül, ez a vita arról is szól, hogy elismerjük-e a kisebbségeket, a bevándorlók második, harmadik, negyedik generációját sújtó elnyomást mint rendszerszintű rasszizmust (tehát nem előítéletességet, hanem az intézmények – így az iskola – működéséből fakadó diszkriminációs mechanizmusok összességét), de úgy, hogy közben azt is észrevesszük, hogy mindez az elnyomás „hagyományos” formáira, a kizsákmányolásra, az osztályegyenlőtlenségekre erősít rá.

 

A kizsákmányolás és az intézményi rasszizmus kéz a kézben jár.

 

Tehát egy külvárosi fekete fiút triplán sújt a rendszer: mint „afrikait”, mint munkásszülők gyerekét és mint a minderre érzéketlen köztársaságeszme vakságának áldozatát. A baloldaliak többsége, a petíciót aláíró társaim ezt felismerték. S hogy a példámat továbbvigyem: ez a fekete fiú keresztény, de mégis kimarad az iskolából, mégis munkanélküli vagy védtelen, alulfizetett dolgozó lesz. Így talán már világos: mindennek semmi köze a valláshoz.

 

A francia laicizmus modellje sokban a multikulturalizmus ellen is van, elvégre egyetlen közösséget, a francia nemzetet ismer csak el politikailag. A baloldali identitáspolitikai diskurzus ebben valóban nehezen fér meg. Arról van szó, hogy a baloldal a köztársasággal szemben a partikuláris identitásokat kezdi el védeni?

 

Nem, a baloldal mindig is az univerzalizmust képviselte. Ezt épp a franciáktól tanulta a világ, és jó is, hogy ők továbbra is ezt képviselik. De ez a szabadság, egyenlőség, testvériség egyetemessége, nem az elnyomásé.

 

A szabadság a vallás szabadsága is, az identitásválasztás szabadsága is.

 

Az már lehet kérdés, hogy az egyéni szabadságjogokból, egyéni identitásokból mennyire lehet kollektív jogokat származtatni. És itt jön a (vallási, etnikai) közösségalapú elkülönülés baloldali, illetve a szeparatizmus jobboldali, macroni kritikája.

 

De hogy mennyire reflektálatlan, rosszabb esetben álszent ez a kritika, azt jól mutatja, hogy ezen a vegytiszta szekularizmuson, vegytiszta köztársaságiságon már rég túl van Franciaország. Korzikán most választottak meg egy függetlenségpárti, tehát nyíltan szeparatista szenátort, Bretagne-ban divat a breton nyelvet tanulni az állami iskolákban (is), és

 

a szemérmesen „magániskolának” nevezett, valójában jórészt katolikus iskolák tömege működik az országban,

 

állami finanszírozással; több mint kétmillió tanuló jár ezekbe. De persze ők keresztények. Gondoljunk bele, mit mondana a jobboldal, ha muszlim iskolába járnának ilyen tömegek?!

 

Macron elnök a laicizmus őre, vagy egyszerű jobboldali fordulat a részéről a téma felmelegítése?

 

A szekularizmust most politikai bunkósbotként használják, miután a társadalmi problémák megoldására képtelenek.

 

Bár úgy tisztességes, ha megemlítjük, hogy a ZEP-, mostani nevén REP-iskolai programmal már évtizedek óta igyekeznek a külvárosok elhanyagolt iskoláinak elhanyagolt diákjait plusztámogatásban részesíteni. Több-kevesebb sikerrel. Mindeközben Macron az elnöki ciklusát két azóta is emlegetett, az egyenlőtlenségeket növelő lépéssel kezdte: a gazdagok által fizetett vagyonadó eltörlésével és a szegényeknek folyósított lakhatási támogatások csökkentésével.

 

Macron jobboldali fordulata tehát nem most kezdődött,

 

csak eleinte jobboldali-liberális volt, aztán a sárgamellényesek mozgalma rendpárti jobboldalit csinált belőle, most meg már-már Le Pen húrjait pengeti. Végül Macron jobboldali fordulatának része az is, hogy

 

egyre lazul a kapcsolata a valósággal:

 

miközben a társadalomkritikai baloldal elemez és kutat (Felouzis és társai például bizonyították, hogy igenis van etnikai alapú szegregáció a francia iskolákban), ő előítéleteket mozgósít és kinyilatkoztat.

 

MACRON ELNÖK EGYRE INKÁBB A HAGYOMÁNYOS GAULLEISTA JOBBOLDAL MEGÜRESEDETT HELYÉT VENNÉ ÁT. NOHA LAICISTÁNAK TARTJA MAGÁT, EZT NEM A KERESZTÉNYSÉGGEL SZEMBEN FOGALMAZZA MEG, MINT AHOGY AZ ESZME EREDETILEG MEGSZÜLETETT. FOTÓ: MACRON BESZÉDET TART A FRANCIA PÜSPÖKI KAR 2018-AS ÜLÉSÉN / EM, FB

 

A laicizmus kérdése egy nagyon francia vita, elvégre a laicizmus és a republikanizmus más európai országban nem jelenik meg ilyen egyértelműen és radikálisan. Üzen mégis ez a francia vita valamit az európai és a magyar baloldalnak, vagy tényleg egy „lefordíthatatlan” francia ügy az egész?

 

Üzen, persze! Például, hogy

 

a baloldal ne féljen felkarolni az elnyomott kisebbségeket.

 

Ha kiállunk az eddigieknél kicsit határozottabban a romákért, az nem holmi liberalizmusszagú identitáspolitikai tévelygés, hanem a rendszer áldozataiért való kiállás.

 

A köztársasági eszmének pedig az egyetemes, emancipatorikus üzenetét érdemes magunkévá tennünk, ha már a franciák ezt most épp „elengedték”. És talán épp itt van a legfontosabb feladat: felismerni, leírni és megváltoztatni azokat az intézményi működésmódokat (az oktatásügyben, a szociális ellátásban, a gazdaságban), amelyek

 

egy visszaélésszerűen felhasznált ideológia védőszárnyai alá bújva (legyen az a szekularizmus, mint Franciaországban, vagy a „keresztényiség”, mint Magyarországon) újratermelik a társadalmi egyenlőtlenségeket,

 

Bibót „kifordítva”: létrehozzák a rabság nagy köreit.

 

Ha érdekel, hogy Franciaországban és más nyugat-európai országokban miként zajlott és zajlik – például a blaszfémia körül – a „kultúrharc“, itt olvashatod el.

 

NYITÓKÉP: Dr. Eröss Gábor / EG, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

Václav Klaus az egyik legismertebb kritikusa a koronavírus elleni intézkedéseknek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás