+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. november 11. szerda, 18:09
Noha vannak bizonyos öltönyösök itthon, akik azzal hencegnek hazai borászoknak, hogy ők borból is a fiatalt szeretik, nincs és nem is lesz soha igazuk. Állítsuk meg és tereljük mederbe az újborlobbi nyomulását!

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Noha a franciák november harmadik csütörtökéig (ez idén november 19-e lesz) várnak a banánízű Beaujolais nouveau-val, a közép-európai kultúrkörben november 11-e az a vízválasztó, amikor már el lehet kezdeni újbort inni, lehetőleg liba mellé. Megünnepelni az évet, örülni a szüret eredményeinek, felkészülni a télre.

 

Az újborok, azaz a szüret évében piacra dobott borok népszerűségének növekedése mint borpiaci tendencia alapvetően nem egy kívánatos dolog.

 

Persze döntsön a piac, meg lehet, konzervatív is lettem etéren, de ahogy azt egykori geisenheimi tanárom, Wolfgang Pfeifer tanította: Typizität kommt mit dem Alter, azaz a bor milyensége a korral jön elő. Ha ezt nem adjuk meg neki, minek csinálunk bort?

 

A borokban háromféle aroma van jelen:

 

1. A primer, azaz az erjesztés során kialakuló aromák, amikor sokszor gyakran a szőlő és más gyümölcsök ízét érezni a borban, ilyen amikor mondjuk egy friss és finom irsai olivért iszik valaki, egy borblogger erre találta ki a Traubisoda Grand Cuvée nevet.

 

2. A szekunder, ezek az erjesztést követően, a borkészítési eljárások által (hordóhasználat, battonage, almasavbontás) létrejövő aromák, ezek lényegében bármelyik borban benne vannak.

 

3. A tercier, ezek a hosszabb távú érleléssel létrejövő aromák, ezek értelemszerűen nem a friss évjáratokban vannak. Aki ezeknek az extrém példáira kíváncsi, fusson egy kört tokaji száraz szamorodnikkal.

 

Az újborokban leginkább csak primer, ritkán szekunder aromák is vannak (a minél gyorsabb erjedéshez alkalmazott borászati technológia miatt ezek is lebutítva csak), éppen ezért igazán borként értékelni nehéz őket, rendes borélményt adni nem képesek – ezért fordul elő, hogy borbloggerek azt írják a jobban sikerült újborokra, hogy már egészen borszerűek. (Igen, már ez is dicséret.) A szekunder és a tercier aromák kifinomultságának mértéke az oka egyes borvidékek, évjáratok, pincészetek mitikussá emelésének, és alapvetően ez az oka a borok minél jobb körülmények (konstans pincehideg) közötti és szerinti érlelésének szükségességének is.

 

Noha vannak bizonyos öltönyösök itthon, akik azzal hencegnek hazai borászoknak, hogy ők borból és nőből is a fiatalt szeretik, ilyen mondatok hallatán nyugodtan beskatulyázhatjuk őket a komolytalan, futottak még arcok közé. Nem baj, hogy nem ittak még tokajit 1999-ből. Nem baj, hogy kimaradtak nekik a húsz-harminc éves rheingaui rieslingek.

 

Előlünk innák csak meg.

 

Az újbor egy kicsit más. Igazából újbort igazán érteni a borszakma tud: képes következtetni belőle az évjáratra, amiből aztán eldönti, hogy a pincében lévő borokkal mi minden történjen még. Mint játék, gondolatkísérlet teljesen rendben van a fogyasztó felé történő kommunikációban is, de aki olyan hülye, mint én 18 évesen, hogy rohantam be a vinotékába megvenni az újborválogatást, mondván mennyire jófejek, hogy olcsón odaadják most azt, ami 2-3 év múlva nagynevű bor lesz, az pont olyan hülye, mint én 18 évesen. Mert egy újbornak köze sincs ahhoz, ami ugyanattól a pincétől 2-3 év múlva nagynevű bor lesz, éspedig pont azon idő miatt, amit elveszünk a bortól azzal, hogy megisszuk.

 

Az újbornak egy jó tulajdonsága van: hogy új.

 

Alig, hogy augusztus közepén/végén leszüretelték a szőlőt, azt lebogyózták, kipréselték, a mustot tisztították, kierjesztették, leszűrték, derítették, bekénezték, kis frissentartó szénsavval látták el, majd palackozták, mindezt nagyjából egy-másfél hónap alatt, hiszen volt olyan újbor, ami már október elején ott figyelt a boltok polcain.

 

Ez azonban súlyos minőségi kompromisszumokkal jár, a borkészítés sötét oldalát kell bevetni már rögtön a bor stabilizálásához is, drasztikusan sokat elvéve ezzel a bor zamatából, illatából. Sajnos a magyar borkultúra hiába hangoztatja magáról, hogy sokat fejlődött, még mindig ott tartunk, hogy azon megy a piaci verseny, hogy ki tudja jobban megnyúzni és megerőszakolni az ezévi szüretből származó friss bort, hogy azt minél előbb, mindenki más előtt forgalomba tudja helyezni, ahelyett, hogy közmegegyezésszerűen megemelnénk november 11-ét egy Nagy Közös Újborpremierrel. Persze hangsúlyosan fakultatív jelleggel.

 

Így az újborok is többet – persze így sem sokat – tudnának pihenni, emiatt egy fokkal talán jobbak is lennének ahelyett, hogy szeptember végén piacra dobnak páran olyan cuccokat, amik már az év végére összeesnek minden téren. (Szegény fogyasztó, aki majd másfél év múlva megveszi egy hiperes leárazáskor, mondjuk kólával vagy sprite-tal felöntve tuti jó lesz neki. De épp ez a hiperes leárazás a friss újborok 2020 szürete utáni megjelenésekor már sújtja azon borokat is, amelyek még mindig a polcon vannak, és semmi bajuk, hovatovább még a csúcsukat se érték el: mivel a piac logikája az, hogy az új kell neki, legyen az bármennyire is rossz, ezek értéktelenné válnak.)

 

Nem beszélve arról, hogy egy nagy közös piacralépés, ill. piacraengedés sokkal inkább hírértékű és kultúrateremtő tudna lenni. A világ legismertebb újborát, a Beaujolais nouveau-t az év november harmadik csütörtökjén minden évben bulik százaival kísérik, és szigorúan éjfél után bonthatják meg számos tévé által élőben közvetített módon, akkor viszont tűzijáték és zene kíséretében össze-vissza locsolják mindenkire, a szüretet megünneplendő. Idén mondjuk nyilván nem így lesz.

 

De hogy földrajzilag ne menjünk ennyire messzire: a stájer borászok a koronavírus-mentes időszakban minden évben egy óriási, még az osztrák köztévé által is élő híradós bejelentkezésekkel kísért társasági eseményt szoktak tartani a Junkernek nevezett újborpremierből Grazban november 11. körülre időzítve: nagyjából 170 borászat, többezer kíváncsi ember, és mindemiatt óriási sajtóvisszhang. 

 

De Magyarországon a hagyomány-, közösség- és kultúrateremtés valamiért még akkor is nehéz, ha bőven lenne mire alapozni azt:

 

hiába született Szent Márton Savariában, a mai Szombathelyen, hiába van nekünk egy 1965-ig Győrszentmártonnak nevezett Pannonhalmánk, hiába készül és egy fogy el a gasztronómiában egy csomó újbor itthon is, még Magyarország egyetlen érdemi vinotékalánca, a Bortársaság se tartja magát a november 11-i rituáléhoz, és már októberben is megjelent náluk a kínálatban egy-egy friss 2020-as. Hogy aztán egyre több jöjjön, leszorítva a polcról olyan borokat, amiknek még bőven ott lehetne a helyük. Hiába, a piaci nyomás.

 

De legalább van mit inni, és a lockdownban lesz is bőven mi miatt.

 

Ismerős a szöveg? Ha nem, az azért van, mert még nem jár neked az Azonnali háromszori hírlevele, a Reggeli fekete! Iratkozz rá fel, és akkor legközelebb már reggel 7-kor képbekerülsz! Vitáznál a szerzővel? Feel free!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás