+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. augusztus 8. szombat, 16:55
Mind ízlésében, mind szerepfelfogásában a szocializmusban ragadva odaszól nekik: ne kísérletezgessenek már itt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Magyarország egy kicsi és ezért centralizált ország, itt a végső szót arról, hogy egy bor forgalomba kerülhet-e, nem egy adott borvidék vagy egy termelői közösség mondja ki, hanem Budapesten egy központi hivatal. Ezt egy ideje úgy hívják, hogy Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), annak is a borászati és alkoholos italok igazgatósága (eredetileg a kezdőszavakat nagybetűkkel írják, nem tudom, miért, talán mert úgy hivatalosabb) a felelős azért, hogy valaki piacra dobhat-e egy bort.

 

Ők alapvetően azért felelnek, hogy megállapítsák: valóban szőlőeredetű bor van-e a palackban, és hogy amennyiben igen, az iható-e, megfelel-e bizonyos követelményeknek. Értékítélet nélkül, objektív szempontok alapján.

 

A borászok ezt a Nébihet (leánykori nevén OBI-t) vagy rettegték, vagy tisztelték, vagy hülyének nézték és megpróbálták átverni, de abban nagyjából konszenzus volt, hogy amíg nem pofáznak bele abba, hogy ki milyen bort készít, ők se nagyon ugrálnak a vélt vagy valós nébihes furcsaságok miatt (például hogy hogyan tudnak forgalomba kerülni az alsópolcos PET-palackos italcsodák, amelyeknek néha a szőlőeredete is kétséges).

 

Ezt a viszonylagos békét robbantotta most fel a Nébih feljebb említett boros részlegét vezető Mészáros Kálmán egy szakmai lapban, ahol arról beszélt, hogy a ma divatos újhullámos borászati eljárások nem érnek semmit (itt el lehet ezt olvasni, a hivatkozott Borászati Füzetek nevű lap alig pár helyen olvasható, ilyen helyek például a hegyközségi irodák, ahová magyar borász eleve nem jár be szívesen), és ebből a pozícióból aztán

 

elkövette azt, amit már csak az általa vezetett hatóság szakmai komolyanvehetősége miatt sem szabadna neki soha:

 

elkezdett értékítéletet mondani a termelők adóforintjaiból is fenntartott hivatala által lassan és drágán bevizsgálni köteles borok egy részéről.

 

Mészárosnak a narancsborokkal és a pétnattal van baja.

 

A narancsbor egy baromi régi, 4-5000 éves, Grúziából származó borászati eljárás, leegyszerűsítve vörösboros eljárással készítenek fehérbort, azaz hosszasan áztatják és erjesztik héjon a szőlőt. Azért hívják narancsbornak, mert a szőlőhéjból kiáztatott színanyag lassacskán ilyen színűvé festi a bort. Ezek a borok nem annyira gyümölcsösek, sokszor zöldteára hasonlítanak, viszont kétségkívül izgalmasak tudnak lenni, legutóbb pont Trieszt mellett egy helyi szlovén pincénél kóstoltam egy kiváló darabot, ami malvazijából készült, ritka alacsony kénnel.

 

Mészáros szerint azonban ez úgymond döglesztés, mint mondta, a régi rendszerben felmondtak volna azon pincemestereknek, akik nem dolgozzák fel azonnal a beérkező szőlőt. Szerinte a borászat 10 ezer évnél idősebb műfaj, ahol alapigazságok vannak:

 

ezen tízezeréves mészárosi alapigazság eszerint tehát azon reduktív borkészítési technológián alapul, ami úgy az 1970-es években kezdett el bevezetődni a világban.

 

A pétnat pedig valóban nem egy könnyű műfaj, én konkrétan utálom: fogják az erjedő mustot, a murcit, beleteszik egy nyomásálló palackba, és úgy hagyják, hogy majd a fogyasztó bontsa ki magának szépen (részletek itt). Ez a pezsgőféleség szakmailag nagyon izgalmas tud lenni, és nagyon ritkán finom is, de ehhez olyan piac kell, amely ismeri a műfajt, és elvárásai is vannak a termékkel szemben: mondjuk a francia. Itthon a mögötte rejlő üzleti modell tapasztalat és alázat híján, óriási magabiztosság mellett gyakran a fogalmatlan fogyasztó megkopasztása: olcsón (100-120 Ft/kg) felvásárolt szőlőt kierjeszteni, berakni egy kb. 100 forintos nyomásálló palackba, csináltatni rá menő címkét (tervezéssel együtt ez legyen 200 Ft), majd forgalomba hozni darabját 5000-ért.

 

Persze kapitalizmus van, szóval én nem bánom ezt, és ahogy látom, van is rá kereslet a kézműves sörökből kiábrándult budapesti hipszterek körében, ami a szememben rögtön jóvá is teszi a pétnat ízlésterrorját. A pétnat tud olyan lenni, mint egy kétnapos hányás szalagavató után, tud olyan lenni, mint egy savanyúsör, és tud akár olyan is lenni, ami kizökkent és elgondolkodtat: tényleg annyit lehet csak készíteni szőlőből, amiről én eddig tudtam? 

 

Az ízlésrendőrnek állt Mészáros Kálmánnak ezzel az a baja, hogy szerinte a pezsgő az ünnepek itala (itt felhördül minden magyarországi pezsgőgyártó, akik alsó hangon is tízmilliókat költöttek az elmúlt években ennek a képnek a megváltoztatására, és hát igazuk is van, a pezsgő alapvetően a reggelitől vacsoráig nagyjából bármihez jó, a lehető leguniverzálisabban párosítható bortípus), és mivel a pétnat nem úgy készül, mint a legtöbb pezsgő (eleve a pezsgők is többféle módon készülnek), ezért a pétnat nem passzol az ünnepekhez. 

 

Ezzel csak az a baj, hogy Mészárosnak láthatóan fogalma sincs nemcsak a pezsgő-, de a borpiaci mozgásokról se, fogalma sincs arról, hogy a borászok többnyire azért készítenek narancsbort és pétnatot, hogy tanuljanak, fejlődjenek és a fogyasztókat meglepve tőlük visszajelzéseket kapjanak. Mészáros ezt annyival intézi el a cikkben, hogy nem nagyon kéne kísérletezgetni. A szocializmusban volt ez utoljára uralkodó vélemény, de ott sem pont a borászatban, hiszen rengeteg olyan termelő, aki a rendszerváltást követően nagy névvé tudott válni, pont a kis háztáji kísérletezgetéséből nőtte ki magát. Nem beszélve arról, hogy Mészárosnak láthatóan fogalma sincs, hogy

 

miközben a rendszerváltás óta évről évre kevesebb szőlőterületen gazdálkodunk itthon, a narancsboros-pétnatos természetboros termelők több borvidéken is szőlőt telepítenek, elhanyagolt ültetvényeket mentenek meg a pusztulástól.

 

De mit is kell ez őt érdekelje: ő bent ül egy jólfizető állami állásban, nem kockáztat semmit, az nem az a közeg, ahol a kísérletezgetés megtérül.

 

Az élelmiszerbiztonságért, tehát még véletlenül sem bormarketingért vagy eredetvédelemért felelős vezetőnek láthatóan fogalma sincs, hogy a továbbra sem túl vastag itthoni prémium borpiaci szegmensben mi történik, fogalma sincs arról, hogy ma már pont a pétnat-narancsbor-stb. mozgalomnak köszönhetően sima ügy a fogyasztók átjárása a kraftsörök világa és az újhullámos borok között, és így arról sem, hogy ezek a termékek új fogyasztókat, törzsvásárlókat, rajongókat vonzanak be a borok világába.

 

Persze lehet, hogy a szavait lejegyzetelő újságíró sem teljesen értett mindent, lehet, hogy Mészáros sem pont úgy értette a dolgokat, ahogy mondta – de itt akkor is az történt, hogy a magyar borok forgalombahozásáról döntő hivatal vezetője a magyar borászat és annak innovátorai ellen beszélt abban az újságban, ami a szőlészeket-borászokat kötelezően tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsának hivatalos lapja.

 

Az ilyen hülyeségekre fizetjük mi a kötelező hegyközségi tagdíjat?

 

Ezt a cikket már péntek reggel hétkor megkapták a postafiókjukba azok, akik feliratkoztak az Azonnali ingyenes hírlevelére, a  Reggeli feketére. Iratkozz fel te is, hetente háromszor küldjük! Ha Bukovics Martintól olvasnál még az Azonnalin, ide kattints! Ha pedig vitáznál vele, írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali szolidaritást
vállal a Klubrádióval: egyszeri alkalommal, hétfőn a Facebook-oldalunkon mi is élőben közvetítjük Bolgár György betelefonálós műsorát.

Azt is közölte a rendőrség, hogy a minipárt elnökét nem három, csak két óráig tartották bent, miután nem akarta igazolni magát a Gődény-féle tüntetésen.

A Feröer-szigetek lakóit nem különösen izgatja egyelőre a járvány harmadik hulláma.

Civilek is indulhatnak rajta, ha előre nyilatkoznak arról, hogy győzelmük esetén melyik párt frakciójába ülnének be. Aki 2022 áprilisáig betölti a 18. életévét, részt vehet az előválasztáson.

Hetvenöt éve írták alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás