+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szűcs Donát
2020. október 30. péntek, 16:56
A jelenlegi válság más mint a többi, a spanyolnátha idején nem volt ekkora gazdasági visszaesés, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése a bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank vezető közgazdászával készített interjút.

A Spiegel interjút készített a Világbank vezető közgazdászával és alelnökével, Carmen Reinharttal. A kubai származású közgazdász még tavasszal egy interjúban azt állította, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság más lesz, mint a korábbiak, és a V-alakú talpraállás valószínűtlen.

 

A német lap újságírói ezúttal arra voltak kíváncsiak, változtak-e a kilátások Reinhart szerint tavasz óta, és jelenlegi tudásunk alapján milyen hatással lehet a világ gazdaságaira a járvány. A közgazdász a jelenlegi válságot teljesen másnak látja az eddigiekhez képest: nemcsak azért, mert itt nem egy gazdasági-pénzügyi sokk taszította recesszióba a világot, hanem azért is, mert a jelenleg tapasztalható gazdasági károk korábbi járványok hatásához sem hasonlíthatók. Reinhart az 1918-as évet és az akkor tetőző spanyolnáthát hozza fel példának – ebben az évben az Egyesült Államok GDP-je 9 százalékkal növekedett, pedig még az első világháború sem ért véget.

 

Nem számíthatunk gyors kilábalásra

 

A közgazdász azt is elmondja, hogy történelmi tapasztalatok alapján átlagosan nyolc évbe telik, mire egy ország kilábal a gazdasági válságból, és az egy főre vetített GDP újra eléri a korábbi szintet – és

 

ahogy a korábbi válságokban, a jelenlegi válság során is arra lehet számítani, hogy a gazdagabb országoknak lesz könnyebb a kilábalás.

 

Az eurozóna jelenlegi adataiban látható V-alakú visszapattanást csak ideiglenes növekedésnek tartja, és szerinte azt érdemes figyelni, hogy az egy főre jutó GDP mikor tér vissza a válságot megelőző szintre.

 

A fejlett országokat egyébként azért tartja előnyösebb helyzetűnek Reinhart, mert ők olcsóbban jutnak hitelhez a tőkepiacokról, ez pedig kulcs a válságból való kilábaláshoz. Szerinte azonban nem csak a szegényebb országok, de a világ államain belül a szegényebb emberek is hátrányosabb helyzetbe kerülnek:

 

a Világbank legfrissebb jelentése szerint az utóbbi 20 évben most először nőtt a globális szegénység.

 

A közgazdász szerint a közeljövőben Zambia, Libanon, Argentína, Ecuador, Venezuela és Suriname jelenthetnek államcsődöt.

 

És hogy mi a megoldás?

 

Reinhart szerint a gyorsabb kilábaláshoz a bankokon keresztül vezet az út. Amelyik állam gyorsan tud lépni a magánadósságok szerkezetének átalakításában, és tud segíteni abban, hogy a bankok a rosszul teljesítő hiteleket minél gyorsabban feltérképezzék és egy részüket el is engedhessék, az jobban jöhet ki a válságból.

 

A bankoknak nyújtott segítség ugyanis helyre tudja állítani a mérlegüket, és a hitelezési kedvüket is, amit a vírus okozta válság erősen megtépázott.

 

A legszegényebb országok megsegítsésére pedig hitelmoratóriumot javasol a közgazdász. Miután a Spiegel újságírói szembesítették azzal, hogyha hitelezési moratóriumot szeretne, akkor miért érvel még több hitel felvétele mellett, Reinhart a koronavírus okozta helyzetet háborúhoz hasonlította:

 

szerinte ilyen helyzetben először azon kell aggódni, hogy megnyerjük a háborút, és csak utána azon, a hiteleket hogyan fizetjük vissza.

 

Kíváncsi vagy, hogy mit jelent az Európai Unióra nézve a közös hitelfelvétel? Korábban szakértőkkel ezt jártuk körbe itt! Ha pedig az érdekel, hogy Magyarországot miként fogja érinteni a járvány miatti gazdasági válság, akkor hallgasd meg podcastunk, a Helyzet ezzel foglalkozó részét itt!​

 

NYITÓKÉP: Carmen Reinhart FORRÁS: Kristalina Georgineva / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás