Világbank vezető közgazdásza: A gyors talpraállás illúzió

A jelenlegi válság más mint a többi, a spanyolnátha idején nem volt ekkora gazdasági visszaesés, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése a bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank vezető közgazdászával készített interjút.

A Spiegel interjút készített a Világbank vezető közgazdászával és alelnökével, Carmen Reinharttal. A kubai származású közgazdász még tavasszal egy interjúban azt állította, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság más lesz, mint a korábbiak, és a V-alakú talpraállás valószínűtlen.

A német lap újságírói ezúttal arra voltak kíváncsiak, változtak-e a kilátások Reinhart szerint tavasz óta, és jelenlegi tudásunk alapján milyen hatással lehet a világ gazdaságaira a járvány. A közgazdász a jelenlegi válságot teljesen másnak látja az eddigiekhez képest: nemcsak azért, mert itt nem egy gazdasági-pénzügyi sokk taszította recesszióba a világot, hanem azért is, mert a jelenleg tapasztalható gazdasági károk korábbi járványok hatásához sem hasonlíthatók. Reinhart az 1918-as évet és az akkor tetőző spanyolnáthát hozza fel példának – ebben az évben az Egyesült Államok GDP-je 9 százalékkal növekedett, pedig még az első világháború sem ért véget.

Nem számíthatunk gyors kilábalásra

A közgazdász azt is elmondja, hogy történelmi tapasztalatok alapján átlagosan nyolc évbe telik, mire egy ország kilábal a gazdasági válságból, és az egy főre vetített GDP újra eléri a korábbi szintet – és

Az eurozóna jelenlegi adataiban látható V-alakú visszapattanást csak ideiglenes növekedésnek tartja, és szerinte azt érdemes figyelni, hogy az egy főre jutó GDP mikor tér vissza a válságot megelőző szintre.

A fejlett országokat egyébként azért tartja előnyösebb helyzetűnek Reinhart, mert ők olcsóbban jutnak hitelhez a tőkepiacokról, ez pedig kulcs a válságból való kilábaláshoz. Szerinte azonban nem csak a szegényebb országok, de a világ államain belül a szegényebb emberek is hátrányosabb helyzetbe kerülnek:

A közgazdász szerint a közeljövőben Zambia, Libanon, Argentína, Ecuador, Venezuela és Suriname jelenthetnek államcsődöt.

És hogy mi a megoldás?

Reinhart szerint a gyorsabb kilábaláshoz a bankokon keresztül vezet az út. Amelyik állam gyorsan tud lépni a magánadósságok szerkezetének átalakításában, és tud segíteni abban, hogy a bankok a rosszul teljesítő hiteleket minél gyorsabban feltérképezzék és egy részüket el is engedhessék, az jobban jöhet ki a válságból.

A legszegényebb országok megsegítsésére pedig hitelmoratóriumot javasol a közgazdász. Miután a Spiegel újságírói szembesítették azzal, hogyha hitelezési moratóriumot szeretne, akkor miért érvel még több hitel felvétele mellett, Reinhart a koronavírus okozta helyzetet háborúhoz hasonlította:

Kíváncsi vagy, hogy mit jelent az Európai Unióra nézve a közös hitelfelvétel? Korábban szakértőkkel ezt jártuk körbe itt! Ha pedig az érdekel, hogy Magyarországot miként fogja érinteni a járvány miatti gazdasági válság, akkor hallgasd meg podcastunk, a Helyzet ezzel foglalkozó részét itt!​

NYITÓKÉP: Carmen Reinhart FORRÁS: Kristalina Georgineva / FB