+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. október 7. szerda, 20:44
Így a világ népességének majdnem tíz százaléka lehet kénytelen megélni kevesebb, mint havi húszezer forintból a Világbank előrejelzése szerint.

Lesújtó elemzéssel állt elő a fejletlen országokat pénzügyi eszközökkel felzárkóztatni hivatott Világbank szerdán: 2021 végére

 

a világ népességének 9,4 százaléka, körülbelül 689 millió ember kerülhet mélyszegénységbe, nem kis részben a koronavírus okozta globális gazdasági válságnak köszönhetően.

 

Ugyanis – ahogy az a Világbank jelentésében áll – csak idén 88-115 millió ember kerülhet mélyszegénységbe. Mélyszegénynek az az ember számít a Világbank mérése alapján, aki napi 1,9 dollárnál, átszámítva nettó 579 forintot vagy annál kevesebbet keres. Ez egy hónapban 17 370 forintos keresetnek felel meg.

 

A Világbank előrejelzése szerint az ekkora jövedelemből megélni kénytelenek tömege az idei 88-115 millióról 2021 végére akár 150 millióra is emelkedhet. Amennyiben ez megtörténne, úgy a Föld lakosságának ismét 9,1-9,4 százaléka (689 millió fő körül) mondhatná magát mélyszegénynek, ami megegyezne a 2017-es adatokkal – csak míg 2017-ben a közel-keleti háborúk és válságok számlájára voltak írhatóak a romló adatok, addig most egyértelműen a koronavírus miatti gazdasági válságéra.

 

Mint azt David Malpass, a Világbank elnöke elmondta:

 

„A pandémia és a recesszió a világ lakosságának 1,4 százalékát taszíthatja mélyszegénységbe, ami súlyos visszalépés lenne a fejlődés és a szegénység visszaszorítása terén.”

 

A jelentés szerint – nem meglepő módon – a koronavírus miatt eddig mélyszegénységbe kerültek legnagyobb részét a dél-ázsiai és a szubszaharai régiók adják: az idén szeptemberig már 88 milliónyi új mélyszegénynek a fele származott Dél-Ázsiából, és negyede a Szubszaharából.

 

A Világbank előrejelzése szerint a koronavírus hatására az úgynevezett „közös jóléti növekedés” is stagnálhat. Ezzel a mutatóval mérik, hogy a jövedelmek nagysága tekintetében a világ országainak alsó negyven százaléka hogyan teljesít. A 2012-2017 közötti időszakban évente átlagosan 2,7 százalékkal nőtt az ezekben az országokban élők jövedelme, azonban

 

ezt a növekedést a koronavírus semmivé teheti, így növelve globális szinten a jövedelmi egyenlőtlenségeket és csökkentve a társadalmi mobilitást.

 

A Világbank szerint ahhoz, hogy megállítsuk a globális elszegényedést, az országoknak egymással összefogva kell kontroll alatt tartaniuk a vírust, támogatást nyújtaniuk a háztartásoknak, és a külső hatásoknak jobban ellenálló, rugalmasabb gazdasági rendszereket létrehozniuk.

 

Ahogy David Malpass mondta: „Az országoknak egy másfajta gazdaságra kell felkészülniük a Covid után, lehetővé téve a tőke, a munkaerő, a munkavállalói képességek és az innováció átterelését új vállalkozásokba és szektorokba”.

 

NYITÓKÉP: Pxhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás