+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. október 9. péntek, 12:04
Nem kis sérelemdíjat is követel a svéd államtól, amiért szerinte jogellenesen lett kitiltva az országból.

Rasmus Paludan, a szélsőjobboldali, iszlámellenes Stram Kurs („Keményvonal”) párt alapítója annyira „súlyosan sértve érezte a személyes integritását” miután augusztus végén két évre kitiltották Svédországból, hogy kemény válaszlépést tervez.

 

A provokatív, sokszor zavargásokat eredményező, Koránt égető performanszairól ismert dán politikust azután tiltották ki Svédországból, hogy elhatározta, Dánia mellett ott is fog akciózni, mert szerinte a svéd migrációs politika veszélyt jelent a szomszédos dánokra is.

 

Augusztus végén viszont, amikor demonstrációt akart szervezni Malmöben,

 

a hatóságok két évre megtiltották a beutazását az országba, mert attól tartottak, hogy bűncselekményt fog elkövetni.

 

A végzettsége szerint jogász Paludan azonban úgy tűnik, nem hagyja annyiban az ügyet: szerinte mivel egyik szülője svéd, ő születésétől fogva svéd állampolgár is, a svéd alaptörvény szerint pedig egyetlen svéd állampolgártól sem tagadhatják meg a beutazást – így tőle sem.

 

Paludan jelenleg a svéd útlevelét próbálja megszerezni, hogy még idén demonstrációkat szervezhessen Svédországban, közben pedig a skandináv médiában turnézik azzal, hogy megsértették a jogait.

 

A Ritzau dán hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy

 

a kitiltásra válaszul „lehet, hogy elégetnek pár száz Koránt”,

 

a Sydsvenskan svéd újságnak pedig azt is elmondta, hogy egymillió koronát (mintegy 34 millió forintot) követel a svéd államtól az őt ért sérelmek miatt.

 

Paludan pártja, a legnagyobb dán szélsőjobboldali párttól, a Dán Néppártól is jobbrább álló Stram Kurs egyébként 1,8 százalékot ért el a 2019-es dán választáson, mindössze 0,2 százalékponttal elmaradva a bejutási küszöbtől.

 

Választási programjuknak két fő pontja volt: az iszlám vallás betiltása, és a dániai muszlimok deportálása.

 

NYITÓKÉP: Rasmus Paludan / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás