+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. június 24. szerda, 14:43
A #metoo hatására bevezetett törvény egészen más szemszögből közelít a nemi erőszakhoz, és új bűnelkövetési kategóriát is megfogalmaz. Hamarosan a dánok is megalkothatják a sajátjukat.

2018 nyarán, a #metoo-mozgalom tetőzése után lépett életbe Svédországban az úgynevezett beleegyezési törvény, ami jelentősen átkeretezte a nemi erőszak fogalmát a büntetőjogban.

 

Amikor 2017 nyarán még csak bemutatták a törvény tervezetét, akkor Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök biztos volt benne, hogy meg fog ugrani a nemi erőszak miatt eltéltek száma. Most a dán közmédia tudósítása szerint úgy látszik, igaza lett, ugyanis

 

két év alatt hetvenöt százalékkal több ilyen ítélet született, mint azt megelőzően.

 

A svéd Bűnmegelőzési Tanács (BRÅ) adatai szerint a törvény bevezetése előtti egy évben 190, míg 2019-ben már 333 ítélet született nemi erőszak ügyében.

 

 

Miről is szól a beleegyezési törvény?

 

A 2018-as törvény lényegét úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy a korábbi szabályozásokkal ellentétben nem az erőszakra, hanem az önkéntességre helyezi a hangsúlyt. Tehát például ha valaki nem tanúsít fizikai ellenállást a közösülés során, hanem lefagy és teljesen passzívan, mozdulatlanul tűri, az elkövetőt akkor is eltélhetik.

 

A beleegyezési törvény emellett egy teljesen új kategóriát is bevezetett,

 

a gondatlanságból elkövetett nemi erőszakét. Ez annyit tesz, hogy akkor is eltélhető valaki, ha ő maga nem érezte az esetet nemi erőszaknak.

 

2019-ben viszont mindössze 12 esetben ítéltek el valakit emiatt, ez pedig a Bűnmegelőzési Tanács miatt azért van, mert a bíróságoknak nagyon nehéz használniuk ezt a meghatározást, ezért inkább vagy elengedik vagy szándékos nemi erőszakért télik el a vádlottakat.

 

Ez az új kategória sok vitát váltott ki a törvény életbelépése előtt,

 

egyrészt, mert nagyon nehéz pontosan definiálni, másrészt pedig az is kérdéses, hogy a bíróságoknak egyáltalán tisztjében áll-e megmondani, hogy mi is számít „normális közösülésnek”.

 

Mikael Sjöberg, a bírói kamara elnöke ezt azzal szemléltette, hogy ha három férfi közösül egy nővel, azt a legtöbben nem tartják normálisnak, de ez nem minden helyzetben van így.

 

Dániában is jöhet hasonló törvény

 

Már a svéd beleegyezési törvény 2017-es, első beterjesztésekor elkezdődött a vita a szomszédos Dániában is, hogy ott is bevezessenek-e hasonlót, az Amnesty International pedig már évek óta lobbizik a bevezetés mellett, a svéd példát követve.

 

A szervezet dániai vezetője, Helle Jacobsen szerint

 

nemcsak a nemi erőszak miatt elítéltek számának növelése miatt kéne Dániának egy saját belegyezési törvény, hanem mert a jobb szexuális oktatással együtt prevenciós hatása is lenne, hozzáállás- és kultúraváltást eredményezne.

 

Jelenleg a dán Büntetőtanács nem javasolja, hogy a gondatlanságból elkövetett nemi erőszak kategóriáját bevezessék az országban, viszont az igazságügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy a dán kormány idén ősszel tervez benyújtani egy beleegyezési törvényjavaslatot.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás