+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Varsányi Bence
2020. június 24. szerda, 14:43
A #metoo hatására bevezetett törvény egészen más szemszögből közelít a nemi erőszakhoz, és új bűnelkövetési kategóriát is megfogalmaz. Hamarosan a dánok is megalkothatják a sajátjukat.

2018 nyarán, a #metoo-mozgalom tetőzése után lépett életbe Svédországban az úgynevezett beleegyezési törvény, ami jelentősen átkeretezte a nemi erőszak fogalmát a büntetőjogban.

 

Amikor 2017 nyarán még csak bemutatták a törvény tervezetét, akkor Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök biztos volt benne, hogy meg fog ugrani a nemi erőszak miatt eltéltek száma. Most a dán közmédia tudósítása szerint úgy látszik, igaza lett, ugyanis

 

két év alatt hetvenöt százalékkal több ilyen ítélet született, mint azt megelőzően.

 

A svéd Bűnmegelőzési Tanács (BRÅ) adatai szerint a törvény bevezetése előtti egy évben 190, míg 2019-ben már 333 ítélet született nemi erőszak ügyében.

 

 

Miről is szól a beleegyezési törvény?

 

A 2018-as törvény lényegét úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy a korábbi szabályozásokkal ellentétben nem az erőszakra, hanem az önkéntességre helyezi a hangsúlyt. Tehát például ha valaki nem tanúsít fizikai ellenállást a közösülés során, hanem lefagy és teljesen passzívan, mozdulatlanul tűri, az elkövetőt akkor is eltélhetik.

 

A beleegyezési törvény emellett egy teljesen új kategóriát is bevezetett,

 

a gondatlanságból elkövetett nemi erőszakét. Ez annyit tesz, hogy akkor is eltélhető valaki, ha ő maga nem érezte az esetet nemi erőszaknak.

 

2019-ben viszont mindössze 12 esetben ítéltek el valakit emiatt, ez pedig a Bűnmegelőzési Tanács miatt azért van, mert a bíróságoknak nagyon nehéz használniuk ezt a meghatározást, ezért inkább vagy elengedik vagy szándékos nemi erőszakért télik el a vádlottakat.

 

Ez az új kategória sok vitát váltott ki a törvény életbelépése előtt,

 

egyrészt, mert nagyon nehéz pontosan definiálni, másrészt pedig az is kérdéses, hogy a bíróságoknak egyáltalán tisztjében áll-e megmondani, hogy mi is számít „normális közösülésnek”.

 

Mikael Sjöberg, a bírói kamara elnöke ezt azzal szemléltette, hogy ha három férfi közösül egy nővel, azt a legtöbben nem tartják normálisnak, de ez nem minden helyzetben van így.

 

Dániában is jöhet hasonló törvény

 

Már a svéd beleegyezési törvény 2017-es, első beterjesztésekor elkezdődött a vita a szomszédos Dániában is, hogy ott is bevezessenek-e hasonlót, az Amnesty International pedig már évek óta lobbizik a bevezetés mellett, a svéd példát követve.

 

A szervezet dániai vezetője, Helle Jacobsen szerint

 

nemcsak a nemi erőszak miatt elítéltek számának növelése miatt kéne Dániának egy saját belegyezési törvény, hanem mert a jobb szexuális oktatással együtt prevenciós hatása is lenne, hozzáállás- és kultúraváltást eredményezne.

 

Jelenleg a dán Büntetőtanács nem javasolja, hogy a gondatlanságból elkövetett nemi erőszak kategóriáját bevezessék az országban, viszont az igazságügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy a dán kormány idén ősszel tervez benyújtani egy beleegyezési törvényjavaslatot.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás