Mégis mi folyik az MSZP-ben a tisztújítás előtt?

Te sem érted, hogy Mesterházy miért nem indul az MSZP szombati tisztújításán? Nem tudod eldönteni, hogy ki lehetetlenített el kit? Segítünk: összefoglaljuk, miért maradt kihívó nélkül Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes a társelnökségért.

„Őszintén nem értem, mi történik az MSZP-ben, de ha érteném is, akkor sem akarnám kommentálni” – így reagált Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke az Azonnali kérdésére, hogy mennyire gondolja legitimnek azt, hogy szombaton végül az MSZP kongresszusa mind Kunhalmi Ágnest, mind Tóth Bertalant kihívó nélkül fogja megválasztani társelnöknek. Ugyanis ellenfeleik, Havas Szófia és Mesterházy Attila végül szeptember 14-én kiestek a versenyből, miután nem sikerült felállítaniuk a jelölti listájukat.

Itt már zavart érezhet az erőben még a hardcore politikafogyasztó is:

Elmerültünk minden elemző és politikatudós rémálmában, a szocialisták kacifántos alapszabályában – amire ugye nyáron még rá is kontrázott a kongresszus, amikor elfogadta például a társelnöki rendszert bevezető módosításokat –, hogy választ kapjunk minden kérdésre.

Hogyan lesz valakiből elnök a szocialistáknál – normális esetben?

Az MSZP tisztújítása már nyáron esedékes lett volna, azonban ezt végül – a koronavírus-járványra hivatkozva – eltolta a párt szeptember 19-re. Most szombaton a 299 küldöttből álló kongresszus meg fogja választani többek között a két társelnököt, a párt alelnökeit, elnökhelyetteseit és elnökségi tagjait, továbbá az MSZP választmányi elnökét is (a választmány szerepe lényegében az, hogy az elnökséggel közösen meghatározza a párt irányvonalát).

A tisztújítás kitűzését követően kezdődött meg a jelölti kampányidőszak – ilyenkor az egyes tisztségekre pályázók bemutatják az MSZP helyi szervezeteinek az elképzeléseiket, és követőket verbuválnak.

Alapesetben a jelöltté váláshoz hivatalosan csak annyi szükséges, hogy az ún. jelölőbizottságban – ami egy tisztújítás előtt kötelezően felállítandó szerv, és ahol az MSZP területi alapon szerveződő küldötteit képviselik a tagok – elnyerje az összes küldött legalább egyharmadát képviselő tagok támogatását. Ezzel validálják mondhatni, hogy a kongresszuson egyáltalán lehessen szavazni a jelöltekről. Tehát míg a jelölőbizottság megadja a zöld lámpát az induláshoz, magán a kongresszuson a küldöttek szavazzák meg, hogy végül kit milyen pozícióban szeretnének látni.

Teszik mindezt egyéni szinten: tehát külön szavaznak a társelnökökről, az alelnökökről, stb. Ily módon

– ilyenkor csökkentik a jelöltek számát, és új szavazást rendelnek el. Az, hogy egy-egy pozíciót több szavazási kör után sikerül csak valakinek betölteni, egyáltalán nem MSZP-specifikus, más pártoknál is hasonló módon zajlik a tisztújítás.

Miért nem lehet most így szavazni?

Ez tehát az az MSZP alapszabályában többséginek nevezett szavazási folyamat, ami bevett gyakorlat volt eddig a szocialista tisztújításoknál, és amivel – elmondása szerint – Mesterházy Attila is számolt. És ezt az egészet kavarta meg teljesen szeptember 9-én az elnökség, amikor eldöntötte, hogy a járványhelyzetre való tekintettel online tisztújítást tart.

Ugyanis – mint azt egy belső MSZP-s forrásunk elmondta – az online formátumnak szükségszerűen együtt kellett járnia a szavazási módszer változásával is. Mint azt korábban Szekeres Imre, a jelölőbizottság elnöke kifejtette, technikailag kivitelezhetetlen egy olyan hosszadalmas választási procedúrát online levezényelni, amiben háromszáz embernek kellene akár több tucat szavazási körben leadnia a szavazatát, arról nem is beszélve – mint azt belső forrásunk hozzátette –, hogy azért

Ráadásul online körülmények között rendkívül megnehezülhetnek az informális politikai egyeztetések és egyezkedések is, hogy például egy-egy jelölt kiesése után az egyes párton belüli erőközpontok ki mögé és milyen feltételekkel soroljanak be.

Ezért döntött végül még szeptember 9-én a jelölőbizottság is arról, hogy a többségi helyett az úgynevezett zárt listás szavazást fogják alkalmazni.

Miről szól a zárt lista?

A név sokat elárul: a jelölteknek egyrészt meg kell nevezniük azokat az embereket, akikkel együtt szeretnék irányítani a pártot (a pártelnöktől az elnökségi tagokig) – ez az a bizonyos lista, amire a szocialisták úton-útfélen felállítandó csapatként hivatkoznak.

A név másik eleme is fontos: zárt ez a lista, tehát a szavazáskor nem lehet változtatni a jelöltek sorrendjén, azaz nem fordulhat elő, hogy valakit csak alelnöknek jelölnek, de annyira népszerű, hogy a küldöttek végül társelnöknek választják.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt egyrészt, hogy

Továbbá praktikus szempontból az is változott, hogy a kongresszusi küldöttek nem az egyes jelöltekre, hanem a jelölti listákra fognak szavazni, így egy füst alatt választják meg a teljes pártvezetést, amit a nyertes listákon szereplő személyek fognak betölteni. A szavazás így lényegesen lerövidül és leegyszerűsödik.

Hol bukott el Mesterházy Attila és Havas Szófia?

Jogilag ez az eljárás teljesen rendben volt: az MSZP alapszabálya évtizedek óta lehetőséget ad erre a fajta szavazásra, ráadásul még a listaállításra is hagyott elég időt a jelölőbizottság, kitolva a határidőt szeptember 14-ig. Az alapszabály szerint ugyanis a tisztújítás előtt öt nappal kell minden, a kongresszus megtartásához szükséges részletet letisztázni, például azt is, hogy kik és milyen pozícióért indulnak a pártban. Tekintve, hogy a tisztújítás szeptember 19-én lesz, a szeptember 14-i határidő még ehhez pont illeszkedett.

– ezt teszi például Mesterházy Attila is. Bár a zárt listás rendszer nem ismeretlen az MSZP-ben, parlamenti választások előtt az országos pártlistán szereplő jelölteket így is választottak már, azonban tisztújításon ezt még nem alkalmazták. Így valóban meglepetésként érhette a jelölteket, hogy nekik most gyorsan össze kéne szedniük, hogy kikkel akarják a pártot vezetni.

Másrészt a zárt listás szavazásnak van egy demokrácia-felfogásbeli vetülete is:

Mesterházy Attila az előbbire hivatkozva döntött úgy, hogy a tiltakozását azzal fejezi ki, hogy nem állít listát – márpedig lista híján ő nem teljesítette az induláshoz szükséges egyik feltételt, így kiesett a versenyből, és Tóth Bertalan kihívó nélkül maradt a férfi társelnöki posztért.

Ráadásul Mesterházy még az ellen is szót emelt, hogy a regnáló pártvezetés – szerinte az ő esélyei rontásának szándékával – végül feloszlatta az elmondása alapján nagy számban őt támogató Pest megyei területi MSZP-szervezetet arra hivatkozva, hogy az a párt alapszabályába és a gazdálkodási szabályzatába ütközően működött. Így végül a kongresszuson a 29 küldöttet adó Pest megyei MSZP sem tudja magát képviseltetni. 

Kunhalmi Ágnes már nem egészen ennek köszönheti, hogy Havas Szófia még névleg sem fogja veszélyeztetni a társelnökké választását. Ugyan Havas is a listaállításon bukott el, azonban Mesterházyval ellentétben – aki meg sem próbált listát állítani – ő egyszerűen csak nem járt sikerrel abban, hogy találjon másik tizennégy embert, aki vele együtt dolgozna. Így végül Havas Szófia sem tudott listát állítani, és egyértelművé vált: szeptember 19-étől az MSZP társelnökeit Kunhalmi Ágnesnek és Tóth Bertalannak hívják majd.

MONTÁZS: Tóth Bertalan, Kunhalmi Ágnes és Mesterházy Attila Facebook-oldala, Havas Szófia esetében Végh Tibor / Wikimedia Commons