Tényleg baloldali párt lett mostanra az MSZP? Elolvastuk az új programot, hogy megtudjuk

2021.04.10. 14:18

A válasz a kérdésre, hogy nem annyira, de a devizahitelezés elszabadulásáért és a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződéséért felelős Gyurcsány-kormányhoz képest valóban történt előrelépés ebbe az irányba. Az MSZP két lépés előre, egy lépés hátra politikájából azért mostanra kirajzolódott egy balközép párthoz közelebb eső profil. Elmagyarázzuk, miért és hogyan.

Tényleg baloldali párt lett mostanra az MSZP? Elolvastuk az új programot, hogy megtudjuk

Szombaton közzétette a Magyar Szocialista Párt 2022-es, előválasztási pártprogramját, amely most a „Kormányváltást!, Korszakváltást! Szabad, igazságos, szolidáris Magyarországot!” címet viseli. Ez lesz tehát azoknak a politikai vállalásoknak az összessége, amelyeket a párt előválasztáson elinduló képviselőjelöltjei egyértelműen elfogadnak és képviselnek majd a többi, Orbánt leváltani kívánó jelölttel való küzdelem során.

A választási program, hiába 2022-es név alatt fut, még az előválasztási pozíciókat sem tükrözi feltétlenül, hiszen valamikor májusban a programpontok pártok közötti összefésülése is meg fog indulni, ebben a folyamatban pedig elvileg mindenki engedni fog valamit.

Ugyanakkor az írás magának az MSZP-nek az induló elvi pozícióit jól jelzi. A párt 2010 után folyamatosan csúszott le ellenzéki éllovas szerepéből immár a sereghajtó-szerepet jelentő, 4-6 százalékos régióba, és egyelőre nem látszik az sem, innen hogyan törhetne ki. Persze ez már nem Gyurcsány Ferenc pártja: az akkori vezetőség vagy nyugdíjba, vagy a DK-ba távozott, Kovács László meg mint kiderült, azóta egy jól felszerelt idősotthonban tengeti napjait. Ez tehát már inkább a válságból eddig kikerülni nem tudó, 2010 utáni politikusgárda projektje.

De milyen céljai lehetnek a szocialistáknak 2021-ben, összesen három bukott országgyűlési, és több sikertelen önkormányzati és EP-választás után, főleg úgy, hogy most a maguk pártprogramjának éppen más ellenzéki ajánlatokkal kell megküzdeniük? Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke március 8-án, az Azonnalinak már fellebbentett részleteket a hitvallásból. Azt mondta például, hogy az MSZP továbbra is pozitívan viszonyul például Horn Gyula örökségéhez, de nem tagadják meg a szerinte a „jóléti rendszerváltást” bevezető Medgyessy Pétert, sőt még Gyurcsány Ferenc jelentőségét sem, noha szerinte neki nem sikerült önálló identitást és büszkeséget adnia a pártnak, és végül szét is szakította azt.

KUNHALMI ÁGNES AZ AZONNALINAK NYILATKOZIK.

Jogállamiság > szociálpolitika

Mi az tehát, amivel most az MSZP éppen ezt az önálló identitást, büszkeséget, önmagában értelmezhetőséget az összefogásban el kívánja érni? És mekkora változást jelent ez a program az eddigi elvi állásfoglalásokhoz képest? Megnéztük.

A bevezető az utolsó, már nem MSZP-s balliberális miniszterelnök Bajnai Gordon saját, 2014-es jelszavát viszi tovább. Ő volt az, aki akkor a Juhász Péter-féle Együttet „a Korszakváltók Pártja” néven képviselte miniszterelnök-jelöltként, legalábbis amíg vissza nem lépett Mesterházy Attila MSZP-s jelölt javára. A mostani MSZP-program viszont úgy fogalmaz: „Most ismét korszakváltásra van szüksége hazánknak, amihez meg kell teremteni a fideszes önkényuralmat leváltó új többséget.”

Mindehhez hozzáteszik: 1989-ben az MSZP a „rendszerváltás kezdeményezői közé tartozott”.

Az elsőre furcsa fordulat – lévén a szocialisták hivatalosan is az 1989-ben magát feloszlató Magyar Szocialista Munkáspárt, tehát az állampárt egyik utódpártja, arra utalhat, hogy a párt saját rendszerváltó szerepét a Pozsgay Imre-féle reformszárnnyal azonosították. Ők és a valamennyire ezt az irányt a privatizáció és a nyugati szövetségekhez való „felzárkózás” gondolatával továbbvivő Horn Gyula továbbra is azok, akiket a szocialisták fontos embereknek tekintenek múltjukban.

A jövőre nézve, miközben a párt első helyen fogalmazza meg, hogy egy NER utáni világban a „jogbiztonság helyreállítása” és a „bíróságok autonómiája” alapvető fontosságú, kimondja azt is, hogy „a feladat azonban túlmutat az önkényuralom felszámolásán. Képviselnünk kell az esélyegyenlőség és a társadalmi szolidaritás XXI. századi törekvéseit, és létre kell hoznunk egy demokratikus, igazságos, szociálisan érzékeny, környezet- és klímatudatos, összetartó Magyarországot.”

Ez sem új jelenség. Miközben 2010-ben és nagyjából 2014-ben is az MSZP kiépülő Orbán-rendszerrel szembeni kritikája elsősorban a túlzott nacionalizmus, jobboldali túlkapások és a jogállam leépítése köré épült (Mesterházy Attila ehhez saját választási programjában lényegében csak a határon túli magyarok jogainak elismerését tette hozzá, sikertelensége óta azonban, mintha ez az elem ismét eltűnt volna), addig éppen 2018 volt ebben fordulópont. A végül a miniszterelnök-jelöltségtől visszalépő, azóta a pártot is elhagyó szegedi polgármester, Botka László volt az első, aki a „Tegyünk igazságot – Fizessenek a gazdagok!” című választási programban konkrét vagyoni újraelosztási gazdaság- és társadalompolitikát hirdetett.

BOTKA LÁSZLÓ 2017 ŐSZÉIG VOLT MINISZTERELNÖK-JELÖLT, EKKOR AZ ÚN. POLITIKAI MAFFIÁRA HIVATKOZVA KÖZÖLTE, LEMOND ERRŐL, UGYANIS ÚGY LÁTJA, AZ ELLENZÉK IGAZÁBÓL NEM IS AKAR VÁLASZTÁST NYERNI. FOTÓ: BOTKA LÁSZLÓ / FB

Az újabb Fidesz-kétharmad és a belső viszályok után a 2018-2019-es, rabszolgatörvény elleni tüntetések, előttük a tüntetéshullámban fontos szerepet játszó ózdi balos szocialista, Komjáthi Imre és a már régebben a párt balszárnyát képviselő Hegyi Gyula alelnökké választása is jelezték, az MSZP Botka leléptetése ellenére is szeretne túllépni a „csak nevében szocialista” jelzőn, és valamiféle új, reformista, szociáldemokrata, szakszervezeteket és munkásokat támogató tartalommal kívánja azt ismét feltölteni.

Ehhez a 2019-es EP-választásokon hozzájött még a klímaválság és a klímavédelem hangsúlyozása, ami sokáig nem kapott azért baloldali párthoz mérhető szerepet. A 2021-es program ennek ellenére tartalmaz olyan meglepő, radikális újdonságot, ami az előző próbálkozásokból egyértelműen hiányzott. A két, hangsúlyos részből álló előválasztási irat első része a jogállamra épül, ennek már első fejezete azzal kezdődik:

„Az Alaptörvény illegitim.”

Ezt a kifejezést eddig főleg radikális Orbán-ellenes utcai csoportocskáktól hallhattuk, és tényleg ez az első alkalom, hogy a NER alapját is elutasító jogi kifejezéssel kezdődik egy ilyen program. Az állítást persze a továbbiakban nemigen magyarázzák el, ahhoz csak annyit fűztek: „A ma hatályos Alaptörvény nem rendelkezik megfelelő legitimációval, és egyoldalú – keresztény-konzervatív – értékrendet tükröz.” Ehhez még hozzátették, mivel a különböző politikai irányultságú választókat képviselő pártok közötti megegyezés ennek az Alaptörvénynek nem is célja, ezért nem is képviselheti Magyarországot, amelyben az is beleértendő tehát, hogy kormányváltás után ennek eltörlése és más alkotmánnyal való helyettesítése is alapcél.

Ehhez a párt főleg egy új, plurális politikai szemléletű (konzervatív-keresztény mellett baloldali, liberális, zöld) alkotmányt javasol, illetve kiszélesítené a népszavazások kiírásának lehetőségét is, hogy az alapkérdésekről így lehessen dönteni.

Már a 2018-as programalkotásnak is fontos eleme volt az „Új Köztársaság” felépítése, sőt, a 2014-es programban ezek a radikális követelések részben hiányoznak is, de annak egyértelmű kimondása, hogy az Alaptörvény sem módosítandó alapdokumentum, hanem egyenesen illegitim, eltörlendő irat, itt szerepel először. Ennek az egyik legfontosabb oka az lehet, hogy ebbe az irányba tolta az ellenzéki közbeszédet az elmúlt hetekben a Momentum „felcsúti peres”, elszámoltatásos, magángép-tiltogatós javaslatcsomagja, amire az MSZP-nek is reagálnia kell majd a minden bizonnyal nyár végéig megsokasodó előválasztási vitákon.

Ezenkívül hosszú részek foglalkoznak még a programban az önkormányzati autonómia kiszélesítésével, adóbevételeik megnövelésével, a rendőrségnek a párt szerint „2010-ben félbemaradt” modernizációjával, a modern honvédség, és felelős titkosszolgálat, valamint közmédia kialakításával, ezeknek nagyobb része nyilván olyan javaslatnak könyvelhető el, amelyek már hosszabb ideje szerepelnek a párt követelései között.

Visszalépés a centrum felé

Ennek az lett az ára, hogy a közjogi helyreállítás mellett ismét második helyre sorolódott a szociális program, sőt, a jelszavak is megváltoztak, a kulcsszó ismét az MSZP 2002 és 2010 közötti kedvenc fordulata, az „esélyegyenlőség” lett.

Ez a nagyjából száz éve, a szüfrazsett-nőjogi (kétségtelenül szociáldemokrata) mozgalom által először használt kifejezés a kortárs politikában viszont egyértelműen a brit „harmadik utas” tehát neoliberális balközép kedvenc kifejezése lett, amit 1997-ben Tony Blair brit miniszterelnök és akkori fő társadalmi ideológusa, a London School of Economicson tanító Anthony Giddens újra bedobták az akkor lejártnak és ódivatúnak tetsző „egyenlőség és kizsákmányolás” fogalmak helyett.

A két kifejezés közötti fő különbség, hogy míg az egyenlőség kollektív társadalmi csoportokat mér össze, addig

az „esélyegyenlőség” fogalmában már megjelenik a liberális gondolat, hogy az egyén felelőssége is fontos szerepet játszik szociális helyzetében.

Éppen ezért kedvelte a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc is a hagyományos balos szociálpolitikát jobboldalról kritizáló kifejezést 2004 és 2008 között.

Maga a program főleg az egészségügyről és oktatásról szól hosszabban (előbbi esetben javasolja a sürgősségi betegellátás és a mentőszolgálat sürgős feltőkésítését is), a javaslatok nagy része azonban itt is a decentralizáció és az oktatás autonómiájának megerősítése köré épül, nagyon kevés szó esik azonban arról, milyen költségvetési forrás átcsoportosításával, új adórendszer bevezetésével támogatná meg mindezt a párt. Míg 2018-ban Botka nagyjából hasonló, jóléti reformokat javasolt, programja már címében is kifejezte ennek fedezetét, a „Fizessenek a gazdagokkal”, és a jelentős vagyonadó ötletével.

Mostanra a balos fordulatból szemmel láthatóan kevesebb maradt az MSZP-nél, három fontosabb ötlet azonban itt is helyet kapott:

+ A lakhatás alapjogként való rögzítése: ez egyértelműen és nagyon jól azonosíthatóan egy egész sikeres városi, baloldali mozgalom, A Város Mindenkié 2013-ban megfogalmazott javaslata. A lakhatási válság, kilakoltatás-sorozat és az Airbnb ügyének vitáktól egyáltalán mentes felmerülése a 2010-es évek végén úgy tűnik, a 2020-as évekre nélkülözhetetlen és mainstream baloldali elemmé tette ezt a követelést.

+ Alapfokú, egységesített érettségi vizsga a szakiskolák és gimnáziumok részére: ezzel a párt a szakképzés és a gimnáziumi képzés közötti, egyre növekvő szakadékot próbálná befoldozni, és a mobilitás ismét főleg nyugaton használt, teljesen egységes, egymással összemérhető vizsgarendszerrel lépne egyet afelé, hogy a közoktatás ismét mobilitási eszköz lehessen.

+ „Alapörökség” a 18 éven aluliaknak: ez egy speciálisan szocialisták által behozott ötlet, eredője valószínűleg a kisebbik, szoros szövetséges és Karácsony Gergelyt is befuttató Párbeszéd alapjövedelem-javaslata. Az MSZP eddig nem megy el, de azért a fiatalok létbizonytalanságát egy számukra, 18 éves korukig az állam által gyűjtögetett „takarékszámlán” ők is ebben a – mérsékelt, klasszikus balközép – irányban enyhítenék. Valami hasonló egyébként most is van, ennek életkezdési támogatás és Start-számla a neve.

Ezenkívül feltűnő még a közmunkabér minimálbéresítése: míg 2010 és 2014 között a szocialisták is teljes mellszélességgel kiálltak a közmunka diszkriminatív jellege és eltörlése mellett, mostanra ezen a téren enyhülés következett be. Nemcsak a Párbeszéd nekünk nyilatkozó romaügyi referense, Berki Sándor nem törölné ezt el, de úgy tűnik, az MSZP is inkább minimálbéresítené a közmunkásfizetést, minthogy átszabja ezt az Orbánék által bevezetett válságkezelő eszközt.

KOMJÁTHI IMRE (B2), AZ MSZP TALÁN LEGINKÁBB RADIKÁLISAN BALOLDALI POLITIKUSA 2022-BEN A CSEPELI VÁLASZTÓKERÜLETBEN INDULNA EL ELLENZÉKI JELÖLTKÉNT. FOTÓ: MSZP

Két lépés előre, egy lépés hátra

Ha az MSZP – akkor választási sikert hozó – 2006-os, avagy a vereséget eredményező 2014-es és alapjaiban más 2018-as programjaival tehát ezt a programot összevetjük, kiderülhet tehát: 2018 jóval tartósabb cezúrának bizonyulhat az MSZP elvi állásfoglalásainak történetében, még akkor is, ha azt látjuk, számos már „baloldali populistának” is nevezhető szocialista követelés, főleg a jelentős vagyonadó szerepe, háttérbe szorul. Maradt viszont az az elképzelés, ami a neoliberális politikán már túllép, hogy a szociálpolitika alapja ne a rászorultsági alapú segélyezés, hanem a minden állampolgárt érintő szociális transzferek kormányozzák az országot, és ezt a nehezebb helyzetűeknek ehhez nyújtott plusz segítség az oktatásban és egészségügyben segítené ki a legalsóbb osztályokat.

Ezek alapvetően még mindig nem kemény balos, hanem a szociáldemokráciát rehabilitáló javaslatok.

Ha azonban ezeket a főleg a középosztályt adóztató, a devizahitel-válságot elmérgesítő, és folyamatosan a „kádárista örökséget” ostorozó, öngondoskodást követelő Gyurcsány-féle, 2006-os, MSZP-retorikához mérjük, akkor 15 év után azért egy határozottan balközép – bár persze jócskán összezsugorodott – párt képe tárul elénk. Ami persze abban a környezetben, ahol még a DK-s Dobrev Klára is szociális ígéretekkel turnézta végig a 2019. májusi EP-választást, nem is nagyon csodálható.

Ugyanakkor látványos az is, hogy a párt jelenleg erős egyéniségű, vezető politikus arccal sem rendelkezik, talán Komjáthi Imrét leszámítva, aki azonban retorikája alapján is balosabb ennél a programnál. A párt elnöke jelenleg Tóth Bertalan, Kunhalmi nekünk mégis inkább Hornt és Medgyessyt emlegette mint az MSZP „örökségéhez” tartozó, fő arcokat. De látványos még, hogy például Mesterházy Attila a határon túli magyarok védelmét rakta hozzá az összképhez (ebből mára két mondat maradt a 31. oldalon), és Botka László lábnyoma is megjelenik, ugyan hátrébb sorolt, de terjedelmes, lakhatási és szociálpolitikai fejezetekben .

Ahhoz azonban, hogy a párt esetleg ismét első vonalbeli versenyzővé válhasson, kellene egy arc is, olyan mint Karácsony Gergely, Jakab Péter vagy éppen Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, aki mindezt megfelelően képviselni is tudná. Mégpedig a párt élére.

NYITÓKÉP: Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök / Magyar Szocialista Párt, FB

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek