+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. szeptember 9. szerda, 17:42
Rengeteget tesztelnek, de alig találnak koronavírus-fertőzöttet – a svéd egészségügyi szakemberek szerint ez annak bizonyítéka, hogy a máshol tapasztalthoz képest lazább védekezésüknek őszre lett igazán eredménye.

A hivatalos adatok szerint Svédországban múlt héten rekordmennyiségű, 120 ezer koronavírustesztet végeztek el (ezzel a járvány kezdete óta több mint 1,2 milliónál járnak), ezek közül pedig mindössze 1,3 százalék lett pozitív. Svédország a járvány kezdete óta nem büszkélkedhetett még ilyen jó számokkal: főleg úgy, hogy az év elején a pozitív tesztek aránya a 19 százalékot is elérte – írja az osztrák Kurier napilap.

 

Összehasonlításképp: Magyarországon jelenleg meredeken emelkedik a koronavírusos fertőzések és az aktív esetek száma (aligha függetlenül attól, hogy a korábbiakhoz képest többet is tesztelnek az országban, de a svédekhez képest kevesebb, mint fele a magyar szám: itthon 450 ezernél járunk), de szeptember 8-án még így is csak a tesztek 4,9 százaléka lett pozitív.

 

Nem alakultak át drasztikusan a mindennapok

 

Svédországban az Európában máshol tapasztaltakhoz képest lényegesen lazábban kezelték a koronavírus-járvány jelentette veszélyt. Ahogy az Örebróban élő és a helyi egyetemen tanító, podcastunkban áprilisban megszólaló Capannini-Kelemen Katalin elmondta:

 

„nem zárták be az üzleteket, az iskolák is ugyanúgy működnek. Március közepén az egyetemek és a középiskolák álltak át távoktatásra, mondván, hogy ezeken a helyeken már elég idősek ahhoz a diákok és a hallgatók, hogy a szülőknek ne kelljen otthon maradni velük”.

 

Capannini-Kelemen ezen kívül még az 50 főnél nagyobb rendezvények betiltásáról beszélt. Ennyiből is érzékelhető azonban, hogy Svédországban sokkal kevésbé alakította át a mindennapokat a védekezés.

 

Kérdéses siker

 

Ha célként a minél kevesebb koronavírusos halálesetet tűzte ki az ország, akkor nem feltétlenül nevezhető sikeresnek a svéd különutas járványkezelés: áprilisban például három napon is száznál is többen haltak meg a fertőzésben, és még április elsején, az abban a hónapban legalacsonyabb halálozási számot mutató napon is 53 életet követelt a járvány.

 

A hivatalos adatok szerint Svédországban szerdáig 5842-en vesztették életüket koronavírus-fertőzés miatt. Ez egymillió főre vetítve 578 embert jelent.

 

Az adat pedig lesújtó, ha a környező országok hasonló számait vizsgáljuk: Dániában ugyanez a mutató 108, Finnországban 61, Norvégiában pedig 49.

 

Nem is csoda, hogy Anders Tegnell virológus – akinek a tanácsaira leginkább alapozott a svéd kormány – júniusban a svéd közszolgálati médiának elismerte: sokan haltak meg idő előtt a laza járványkezelés miatt. Akkor ráadásul az egymillió lakosra jutó halálozás még „csak” 443 volt.

 

A rádióinterjúban a szakember azt is elmondta, hogy egy esetleges második hullám esetén szigorúbb korlátozásokat javasolna, valahol „félúton” az addigi svéd és más, szigorúbb modellek között.

 

Az is igaz ugyanakkor, hogy az egymillió főre vetített halálozási arány más országokhoz képest lényegesen jobb Svédországban: Nagy-Britannia (612) és Spanyolország (633) is rosszabb számokat produkált, nem beszélve Olaszországról (4635) – holott ezekben az országokban szigorú kijárási korlátozásokat is bevezettek.

 

Hosszabb távra terveztek, és most van eredménye

 

Ezek az adatok pedig összességében meggyőzőek, és arról tanúskodnak, hogy Svédország jó utat választott a megengedőbb védekezéssel – legalábbis Johan Carlson, a svéd népegészségügyi hivatal (Folkhälsomydigheten) igazgatója szerint.

 

A szakember úgy látja, a svéd járványkezelési irányelveket egyszerűen hosszabb távra tervezték, mint más országok, ezeket pedig idővel a lakosság magáévá tette.

 

Ennek köszönhetően pedig most – amíg a pozitív tesztek száma Spanyolországban vagy Franciaországban ismét emelkedik – addig Svédországban csak a fentebb említett nagyon csekély mennyiségű új koronavírusos esetet regisztrálnak.

 

A betegség egyébként most a többi skandináv országhoz képest is lassabban terjed Svédországban.

 

„A stratégiánk következetes volt és fenntartható. Valószínűleg sokkal kisebb a rizikója a terjedésnek nálunk, mint más országokban”

 

– ezt a Karolinska Intézet epidemiológusa, Jonas Ludvigsson mondta, akit szintén a Kurier idéz. A szakember arra is utalt, hogy a sokat hangoztatott nyájimmunitás kialakulása miatt is lehetnek ennyire kedvezőek a jelenlegi svéd járványügyi adatok.

 

„Azt hiszem, most sokat profitálunk ebből” – fogalmazott Ludvigsson.

 

NYITÓKÉP: Stockholm látképe

FOTÓ: David Mark / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás