+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. szeptember 9. szerda, 17:42
Rengeteget tesztelnek, de alig találnak koronavírus-fertőzöttet – a svéd egészségügyi szakemberek szerint ez annak bizonyítéka, hogy a máshol tapasztalthoz képest lazább védekezésüknek őszre lett igazán eredménye.

A hivatalos adatok szerint Svédországban múlt héten rekordmennyiségű, 120 ezer koronavírustesztet végeztek el (ezzel a járvány kezdete óta több mint 1,2 milliónál járnak), ezek közül pedig mindössze 1,3 százalék lett pozitív. Svédország a járvány kezdete óta nem büszkélkedhetett még ilyen jó számokkal: főleg úgy, hogy az év elején a pozitív tesztek aránya a 19 százalékot is elérte – írja az osztrák Kurier napilap.

 

Összehasonlításképp: Magyarországon jelenleg meredeken emelkedik a koronavírusos fertőzések és az aktív esetek száma (aligha függetlenül attól, hogy a korábbiakhoz képest többet is tesztelnek az országban, de a svédekhez képest kevesebb, mint fele a magyar szám: itthon 450 ezernél járunk), de szeptember 8-án még így is csak a tesztek 4,9 százaléka lett pozitív.

 

Nem alakultak át drasztikusan a mindennapok

 

Svédországban az Európában máshol tapasztaltakhoz képest lényegesen lazábban kezelték a koronavírus-járvány jelentette veszélyt. Ahogy az Örebróban élő és a helyi egyetemen tanító, podcastunkban áprilisban megszólaló Capannini-Kelemen Katalin elmondta:

 

„nem zárták be az üzleteket, az iskolák is ugyanúgy működnek. Március közepén az egyetemek és a középiskolák álltak át távoktatásra, mondván, hogy ezeken a helyeken már elég idősek ahhoz a diákok és a hallgatók, hogy a szülőknek ne kelljen otthon maradni velük”.

 

Capannini-Kelemen ezen kívül még az 50 főnél nagyobb rendezvények betiltásáról beszélt. Ennyiből is érzékelhető azonban, hogy Svédországban sokkal kevésbé alakította át a mindennapokat a védekezés.

 

Kérdéses siker

 

Ha célként a minél kevesebb koronavírusos halálesetet tűzte ki az ország, akkor nem feltétlenül nevezhető sikeresnek a svéd különutas járványkezelés: áprilisban például három napon is száznál is többen haltak meg a fertőzésben, és még április elsején, az abban a hónapban legalacsonyabb halálozási számot mutató napon is 53 életet követelt a járvány.

 

A hivatalos adatok szerint Svédországban szerdáig 5842-en vesztették életüket koronavírus-fertőzés miatt. Ez egymillió főre vetítve 578 embert jelent.

 

Az adat pedig lesújtó, ha a környező országok hasonló számait vizsgáljuk: Dániában ugyanez a mutató 108, Finnországban 61, Norvégiában pedig 49.

 

Nem is csoda, hogy Anders Tegnell virológus – akinek a tanácsaira leginkább alapozott a svéd kormány – júniusban a svéd közszolgálati médiának elismerte: sokan haltak meg idő előtt a laza járványkezelés miatt. Akkor ráadásul az egymillió lakosra jutó halálozás még „csak” 443 volt.

 

A rádióinterjúban a szakember azt is elmondta, hogy egy esetleges második hullám esetén szigorúbb korlátozásokat javasolna, valahol „félúton” az addigi svéd és más, szigorúbb modellek között.

 

Az is igaz ugyanakkor, hogy az egymillió főre vetített halálozási arány más országokhoz képest lényegesen jobb Svédországban: Nagy-Britannia (612) és Spanyolország (633) is rosszabb számokat produkált, nem beszélve Olaszországról (4635) – holott ezekben az országokban szigorú kijárási korlátozásokat is bevezettek.

 

Hosszabb távra terveztek, és most van eredménye

 

Ezek az adatok pedig összességében meggyőzőek, és arról tanúskodnak, hogy Svédország jó utat választott a megengedőbb védekezéssel – legalábbis Johan Carlson, a svéd népegészségügyi hivatal (Folkhälsomydigheten) igazgatója szerint.

 

A szakember úgy látja, a svéd járványkezelési irányelveket egyszerűen hosszabb távra tervezték, mint más országok, ezeket pedig idővel a lakosság magáévá tette.

 

Ennek köszönhetően pedig most – amíg a pozitív tesztek száma Spanyolországban vagy Franciaországban ismét emelkedik – addig Svédországban csak a fentebb említett nagyon csekély mennyiségű új koronavírusos esetet regisztrálnak.

 

A betegség egyébként most a többi skandináv országhoz képest is lassabban terjed Svédországban.

 

„A stratégiánk következetes volt és fenntartható. Valószínűleg sokkal kisebb a rizikója a terjedésnek nálunk, mint más országokban”

 

– ezt a Karolinska Intézet epidemiológusa, Jonas Ludvigsson mondta, akit szintén a Kurier idéz. A szakember arra is utalt, hogy a sokat hangoztatott nyájimmunitás kialakulása miatt is lehetnek ennyire kedvezőek a jelenlegi svéd járványügyi adatok.

 

„Azt hiszem, most sokat profitálunk ebből” – fogalmazott Ludvigsson.

 

NYITÓKÉP: Stockholm látképe

FOTÓ: David Mark / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás