+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. szeptember 3. csütörtök, 09:47
A budapestiek ötöde nem tudna gondoskodni gyermekéről, ha a járvány miatt ismét át kellene állni távoktatásra, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Szeptember 1-jén, a tanévkezdés napján a reggel 9 órás iskolakezdésért indított petíciót a Momentum ifjúsági tagozata. Szerintük erre azért van szükség, mert a koncentráció és a teljesítmény tudományosan megalapozottan javul a 9 órás kezdéssel, ráadásul a depresszió és az elhízás kockázatát is csökkentheti az intézkedés. Az ötlet nem új, itthon is sokan felvetették már, hogy a bevett 8 óra helyett kilenckor kéne kezdeni a tanítást az iskolákban.

 

Az Azonnali ki is derítette, hogy bár szinte minden érintett támogatja a csúsztatott iskolakezdést, a legtöbb helyen szeptember elsején mégis 8-kor kezdődött a tanítás,

 

a csúsztatott kezdéssel kapcsolatos döntés ugyanis mindenhol a fenntartók kezében van, akik pár kivételtől eltekintve kifejezetten konzervatívan állnak hozzá az ötlethez.

 

Tízből hét megkérdezett hallott arról a javaslatról, hogy a középiskolások számára ne reggel 8-kor, hanem később, 8:30 vagy 9:00-kor kezdődjön az oktatás, így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen, és talán nagyobb lenne a távolság is az emberek között, ami külön jól jönne a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Mindez a Publicus Intézetnek a Népszava számára készített budapesti reprezentatív közvélemény-kutatásából derül ki, ahogy több más dolog is:

 

+ A válaszadók kétharmada összességében támogathatónak tartja, hogy a középiskolások számára később kezdődjön az oktatás. Tízből nyolc ellenzéki szavazó, illetve a kormánypárti szavazók közül tízből hat egyetért a javaslattal. A válaszadók kétharmada (65 százalék) összességében egyetért a javaslattal. Leginkább a DK és a Momentum (86, ill. 79 százalék) szavazói támogatják a felvetést. 

 

+ Minden második megkérdezett mondta azt, hogy ha digitális oktatásba kényszerülnének ősszel a gyerekek, akkor a család meg tudná oldani háztartáson belül a gyermekfelügyeletet. A 30-44 közöttiek 70 százaléka, a 45-59 közöttiek 63 százaléka, a 60 évnél idősebbeknek meg a 100 százaléka mondta azt, hogy valamilyen módon, de képesek lennének biztosítani a gyermekfelügyeletet, ha digitális oktatásba kényszerülnének a gyerekek ősszel.

 

+ Minden ötödik válaszadó szintén tudna gondoskodni a gyermekekről, de vagy csak a veszélyeztetett korú nagyszülők segítségével, vagy pedig bébiszitterrel, illetve más külső segítséggel.

 

+ Minden ötödik válaszadó azonban nem tudná megoldani azt, hogy vigyázzanak a gyerekre, ha az iskolák átállnának a digitális oktatásra, minden tizedik megkérdezett szerint pedig nincs szükség gyermekfelügyeletre.

 

+ Tízből hét megkérdezett mondta azt, hogy a távoktatás nem biztosít ugyanannyi tudást, mint amennyit az iskolában lehet szerezni, éppen ezért komoly lemaradást okoz. Minden ötödik válaszadó viszont azt mondta, hogy szinte ugyanolyan oktatást biztosít mindkét oktatási forma.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nincs elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

A dél-tiroli autonóm tartományban hosszab ideig maradhatnak az éttermek nyitva, mint Olaszország-szerte, a színházak és mozik pedig eleve nem is fognak bezárni.

Célt értek a hétvégén Nápolyban gyújtogató szélsőbaloldaliak: a régió elnöke módosította az étterem- és bárlátogatás szigorúbbra tervezett szabályait.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

Tovább szigorodnak a járványhelyzet miatti korlátozások.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás