+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2020. augusztus 24. hétfő, 17:30
A CEU-könyvtár egy része Bécsbe költözik, és megy vele sok minden, ami Budapesten jó volt. Az egyetemi oktatás nemsokára újraindul, ezért nézzük is, hogy három év távlatából mit veszít az egyetem elhúzódó költözésével az átlag magyar szavazó!

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A nyár utolsó rendes hetéhez érkeztünk, lassan az utolsó Ignis is visszagurul a BAH-csomópontig az érdi emelkedőn lendületet véve. Szigorúan a bizonytalanság jegyében, de a Budapestre visszatérni készülő egyetemi diákság minden korábbinál jobban várja érkezését azokba a közösségi terekbe, ahol a vitának, a kérdéseknek és az intellektusnak tere van. 

 

A Budapesten tanuló egyetemisták arra térhetnek majd vissza a városba, hogy 35 ezer könyvet elszállítottak Budapest egyik legfontosabb ilyen teréből, a CEU-könyvtárából. Foglalkozzunk tehát Budapest és Bécs közös, sokarcú egyetemével, a politikai jobboldal által annyira megvetett és gyűlölt CEU-val!

 

Négy CEU van

 

– jelentette ki Kósa Lajos az elmúlt évek egyik legabszurdabb, kérdésre adott válasznak álcázott, bürokratizáló eszmefuttatása során. Bár Kósa 2017-es jogászkodása a lex CEU politikai élét volt hivatott elvenni, véletlenül mégis rátapintott valami lényegesre az egyetemmel kapcsolatban: a CEU mint intézmények hálózata valóban egyszerre sok szerepet töltött be a magyar tudományos- és közéletben.

 

Engem 2017 tavaszán-nyarán másodéves, politikatudományt hallgató diákként ért a lex CEU és az azt követő tiltakozáshullám. A nyílt és teljes pályás állami letámadás össztüzében a védekező reflexek fölerősödtek, akkoriban lehetetlen volt ennek az egyetemnek a lényegéről, jelentőségéről beszélni, vitatkozni. Három év után visszatekintve elmondom, miért van tényleg (legalább) négy CEU, és mi köze ennek az egészhez az átlag magyar szavazónak.

 

1. A Soros-egyetem

 

Az első és legismertebb CEU-alteregónak Soros-egyetem a neve. A hely, ahol menstruációbarát kanapét alakítanak ki (nem csak nőknek!), ahol az egykor szebb napokat látott SZDSZ volt miniszterei otthonra lelhetnek, és ahol testnevelésből felmentett, rózsaszín hónaljszőrű hipszterek értelmezhetik újra Marxot. A propagandasajtó által felépített narratíva a szociológia és gender studies tanszékeket vette célkeresztbe, felnagyítva és eltorzítva egy olyan gondolkodásmódot, ami a magyar társadalom legnagyobb része számára legalábbis szokatlan.

 

Az elmélet szerint mindezt Soros György nem csak finanszírozza, hanem egyenesen ő jelöli ki az irányt. A kormánypárti sajtó fiataloknak szánt része a Magyarországon szinte nem létező hiperérzékeny, triggerelhető egyetemi kultúrával szemben határozza meg magát. Ahogy az ELTE gólyatáborában történtek vagy a BTK HÖK listabotránya a 2010-es évek derekán olyan jellemzően megmutatták, a magyar egyetemi közéletet súlyosabb problémák terhelik, mint a cancel culture vagy a hópihe liberalizmus. Ennek ellenére a jobboldali sajtóban felépített Soros-egyetem volt a tökéletes ellenség: furcsán öltözködő, furcsa bőrszínű, furcsa nyelven beszélő emberek közössége, akik elvont dolgokon gondolkodnak.

 

2. A Közép-európai Egyetem

 

A CEU sok magyar hallgatónak viszont valami egészen mást, a megtestesült Közép-Európa-élményt és az itthonmaradás esélyét jelentette. A hallgatók komoly részét román, szlovák, szlovén, cseh és ukrán diákok teszik ki. Ezeknek a diákoknak a nagy része ösztöndíjjal, a tandíj megfizetése nélkül tanul itt.

 

A CEU maradt az utolsó olyan intézmény Magyarországon, ahol a tehetséges, de nem különösebben tehetős magyar diákok azon a színvonalon tanulhattak, mint Nyugat-Európa vagy az USA nagy egyetemein. Nem csak a liberális értelmiség, a Fidesz-szavazó középosztály gyerekei is. Nem gender studiest, közgazdaságtant.

 

A cél a legkiválóbb szakemberek kinevelése volt az akadémiai- és közszféra számára. Nem véletlen, hogy az állami fenntartású magyar egyetemeken hasonló feladatot ellátó, még megtűrt szakkollégiumokkal olyan jó volt az egyetem kapcsolata.

 

A CEU-n tanulás esélye minden, Magyarországon maradni akaró, társadalomtudományok iránt érdeklődő diák esélye volt. Az egyetem minden igyekezete és az ösztöndíjak növelése ellenére az amerikai akkreditációval rendelkező szakok Bécsbe költöztetésével ezt az esélyt veszik el a magyar diákoktól.

 

3. A könyvtár

 

35 ezer könyvet és a könyvtári személyzet egy részét már ezen a nyáron Bécsbe költözteti a CEU. A harmadik CEU a könyvtáron keresztül mutatta meg az arcát a többi magyar egyetem hallgatóinak és magyar kutatók sokaságának. A könyvtár pozíciója és mérete az egyetem campusán belül önmagában azt az üzenetet hordozza, hogy itt valóban a tudás van a középpontban. A felújított Nádor utcai épület több emeletét elfoglaló, 3000 négyzetméteres komplexum elsőre túlméretezettnek tűnhet egy nagyjából 1300 hallgatót befogadó egyetemhez képest.

 

Magyarország legjobban felszerelt és legjobban gondozott társadalomtudományi gyűjteményét kezelő könyvtára azonban más egyetemek hallgatóinak és professzorainak a törzshelyeként is működött. Itt figyeltük meg 2015-16 tájékán rendszeresen feltűnni Lánczi András egykori Századvég-alapítót, amint áttekinti a friss nemzetközi politikatudományi szakirodalmat. Ő most egy állami ajándékból működő, elitképzésre törekvő magánegyetem rektora. Nincs azzal baj, ha valaki külföldön tanul, de „puszta sznobizmusból ne menjen el senki külföldre”, mondta egy háttérbeszélgetésen nemrég.

 

4. Minden magyar CEU-ja

 

A negyedik, és egyben legfontosabb CEU minden magyar, de elsősorban a budapestiek CEU-ja lehetett volna.

 

Ahogy minden, magára valamit is adó világvárosnak vannak rendes éttermei, bazilikái, underground zenei kultúrája, közparkjai és kávézói, olyan helyei, ahol jó enni és lenni,

 

a külföldi hallgatókat vonzó egyetemek is olyan hellyé teszik a várost, ahol ideutazóként is érdemes eltölteni néhány napnál többet.

 

A CEU-hoz hasonló dolgokra a saját közvetlen érdekeltségünktől függetlenül vagyunk büszkék: ahogy okkal gyönyörködhet egy templom thympanonjában az ateista és a minden nap egy hiszekegyet elmondó hívő katolikus, úgy lehetett volna büszke a CEU-ra minden, nem ott tanuló magyar is. Mert nálunk ilyen is van.

 

A CEU most már egyre teljesebbé és véglegesebbé váló Bécsbe költözésével ezt csavarta ki a magyarok kezéből a kormány: egy újabb helyet, egy újabb intézményt, ami miatt jobb ebben a városban, ebben az országban élni azoknak, akik nem itt születtek. Most, hogy az utazási korlátozások miatt alkalmunk van újragondolni Budapest turizmusának lényegét, különösen fájó pont, hogy a Közép-európai Egyetem és a hozzá tartozó szellemi és kulturális erőtér lassan, de biztosan elveszti magyar jellegét. A határok még nyitva, ezt viszik most a 35 ezer könyvvel együtt az M1-esen Bécs felé.

 

Ezt a cikket és még sok mást már reggel hétkor a postaládájukba kapták azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali heti háromszori hírlevelére. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről! Ha Szűcs Donáttól olvasnál több cikket, ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Emellett meghosszabbítják az iskolai szünetet is.

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Erre az Európai Gyógyszerügynökség hívta fel a figyelmet, miután látókörébe került több gyanús eset.

Van, aki az EU-s büdzsé blokkolásának abbahagyására, és van, aki bocsánatkérésre vagy az EPP-ből való távozásra szólította fel Deutschékat.

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás