+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2020. augusztus 24. hétfő, 17:30
A CEU-könyvtár egy része Bécsbe költözik, és megy vele sok minden, ami Budapesten jó volt. Az egyetemi oktatás nemsokára újraindul, ezért nézzük is, hogy három év távlatából mit veszít az egyetem elhúzódó költözésével az átlag magyar szavazó!

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A nyár utolsó rendes hetéhez érkeztünk, lassan az utolsó Ignis is visszagurul a BAH-csomópontig az érdi emelkedőn lendületet véve. Szigorúan a bizonytalanság jegyében, de a Budapestre visszatérni készülő egyetemi diákság minden korábbinál jobban várja érkezését azokba a közösségi terekbe, ahol a vitának, a kérdéseknek és az intellektusnak tere van. 

 

A Budapesten tanuló egyetemisták arra térhetnek majd vissza a városba, hogy 35 ezer könyvet elszállítottak Budapest egyik legfontosabb ilyen teréből, a CEU-könyvtárából. Foglalkozzunk tehát Budapest és Bécs közös, sokarcú egyetemével, a politikai jobboldal által annyira megvetett és gyűlölt CEU-val!

 

Négy CEU van

 

– jelentette ki Kósa Lajos az elmúlt évek egyik legabszurdabb, kérdésre adott válasznak álcázott, bürokratizáló eszmefuttatása során. Bár Kósa 2017-es jogászkodása a lex CEU politikai élét volt hivatott elvenni, véletlenül mégis rátapintott valami lényegesre az egyetemmel kapcsolatban: a CEU mint intézmények hálózata valóban egyszerre sok szerepet töltött be a magyar tudományos- és közéletben.

 

Engem 2017 tavaszán-nyarán másodéves, politikatudományt hallgató diákként ért a lex CEU és az azt követő tiltakozáshullám. A nyílt és teljes pályás állami letámadás össztüzében a védekező reflexek fölerősödtek, akkoriban lehetetlen volt ennek az egyetemnek a lényegéről, jelentőségéről beszélni, vitatkozni. Három év után visszatekintve elmondom, miért van tényleg (legalább) négy CEU, és mi köze ennek az egészhez az átlag magyar szavazónak.

 

1. A Soros-egyetem

 

Az első és legismertebb CEU-alteregónak Soros-egyetem a neve. A hely, ahol menstruációbarát kanapét alakítanak ki (nem csak nőknek!), ahol az egykor szebb napokat látott SZDSZ volt miniszterei otthonra lelhetnek, és ahol testnevelésből felmentett, rózsaszín hónaljszőrű hipszterek értelmezhetik újra Marxot. A propagandasajtó által felépített narratíva a szociológia és gender studies tanszékeket vette célkeresztbe, felnagyítva és eltorzítva egy olyan gondolkodásmódot, ami a magyar társadalom legnagyobb része számára legalábbis szokatlan.

 

Az elmélet szerint mindezt Soros György nem csak finanszírozza, hanem egyenesen ő jelöli ki az irányt. A kormánypárti sajtó fiataloknak szánt része a Magyarországon szinte nem létező hiperérzékeny, triggerelhető egyetemi kultúrával szemben határozza meg magát. Ahogy az ELTE gólyatáborában történtek vagy a BTK HÖK listabotránya a 2010-es évek derekán olyan jellemzően megmutatták, a magyar egyetemi közéletet súlyosabb problémák terhelik, mint a cancel culture vagy a hópihe liberalizmus. Ennek ellenére a jobboldali sajtóban felépített Soros-egyetem volt a tökéletes ellenség: furcsán öltözködő, furcsa bőrszínű, furcsa nyelven beszélő emberek közössége, akik elvont dolgokon gondolkodnak.

 

2. A Közép-európai Egyetem

 

A CEU sok magyar hallgatónak viszont valami egészen mást, a megtestesült Közép-Európa-élményt és az itthonmaradás esélyét jelentette. A hallgatók komoly részét román, szlovák, szlovén, cseh és ukrán diákok teszik ki. Ezeknek a diákoknak a nagy része ösztöndíjjal, a tandíj megfizetése nélkül tanul itt.

 

A CEU maradt az utolsó olyan intézmény Magyarországon, ahol a tehetséges, de nem különösebben tehetős magyar diákok azon a színvonalon tanulhattak, mint Nyugat-Európa vagy az USA nagy egyetemein. Nem csak a liberális értelmiség, a Fidesz-szavazó középosztály gyerekei is. Nem gender studiest, közgazdaságtant.

 

A cél a legkiválóbb szakemberek kinevelése volt az akadémiai- és közszféra számára. Nem véletlen, hogy az állami fenntartású magyar egyetemeken hasonló feladatot ellátó, még megtűrt szakkollégiumokkal olyan jó volt az egyetem kapcsolata.

 

A CEU-n tanulás esélye minden, Magyarországon maradni akaró, társadalomtudományok iránt érdeklődő diák esélye volt. Az egyetem minden igyekezete és az ösztöndíjak növelése ellenére az amerikai akkreditációval rendelkező szakok Bécsbe költöztetésével ezt az esélyt veszik el a magyar diákoktól.

 

3. A könyvtár

 

35 ezer könyvet és a könyvtári személyzet egy részét már ezen a nyáron Bécsbe költözteti a CEU. A harmadik CEU a könyvtáron keresztül mutatta meg az arcát a többi magyar egyetem hallgatóinak és magyar kutatók sokaságának. A könyvtár pozíciója és mérete az egyetem campusán belül önmagában azt az üzenetet hordozza, hogy itt valóban a tudás van a középpontban. A felújított Nádor utcai épület több emeletét elfoglaló, 3000 négyzetméteres komplexum elsőre túlméretezettnek tűnhet egy nagyjából 1300 hallgatót befogadó egyetemhez képest.

 

Magyarország legjobban felszerelt és legjobban gondozott társadalomtudományi gyűjteményét kezelő könyvtára azonban más egyetemek hallgatóinak és professzorainak a törzshelyeként is működött. Itt figyeltük meg 2015-16 tájékán rendszeresen feltűnni Lánczi András egykori Századvég-alapítót, amint áttekinti a friss nemzetközi politikatudományi szakirodalmat. Ő most egy állami ajándékból működő, elitképzésre törekvő magánegyetem rektora. Nincs azzal baj, ha valaki külföldön tanul, de „puszta sznobizmusból ne menjen el senki külföldre”, mondta egy háttérbeszélgetésen nemrég.

 

4. Minden magyar CEU-ja

 

A negyedik, és egyben legfontosabb CEU minden magyar, de elsősorban a budapestiek CEU-ja lehetett volna.

 

Ahogy minden, magára valamit is adó világvárosnak vannak rendes éttermei, bazilikái, underground zenei kultúrája, közparkjai és kávézói, olyan helyei, ahol jó enni és lenni,

 

a külföldi hallgatókat vonzó egyetemek is olyan hellyé teszik a várost, ahol ideutazóként is érdemes eltölteni néhány napnál többet.

 

A CEU-hoz hasonló dolgokra a saját közvetlen érdekeltségünktől függetlenül vagyunk büszkék: ahogy okkal gyönyörködhet egy templom thympanonjában az ateista és a minden nap egy hiszekegyet elmondó hívő katolikus, úgy lehetett volna büszke a CEU-ra minden, nem ott tanuló magyar is. Mert nálunk ilyen is van.

 

A CEU most már egyre teljesebbé és véglegesebbé váló Bécsbe költözésével ezt csavarta ki a magyarok kezéből a kormány: egy újabb helyet, egy újabb intézményt, ami miatt jobb ebben a városban, ebben az országban élni azoknak, akik nem itt születtek. Most, hogy az utazási korlátozások miatt alkalmunk van újragondolni Budapest turizmusának lényegét, különösen fájó pont, hogy a Közép-európai Egyetem és a hozzá tartozó szellemi és kulturális erőtér lassan, de biztosan elveszti magyar jellegét. A határok még nyitva, ezt viszik most a 35 ezer könyvvel együtt az M1-esen Bécs felé.

 

Ezt a cikket és még sok mást már reggel hétkor a postaládájukba kapták azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali heti háromszori hírlevelére. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről! Ha Szűcs Donáttól olvasnál több cikket, ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás