+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. április 20. kedd, 18:26
Miután az Európai Bíróság kimondta tavaly októberben, hogy a CEU ellehetetlenítésére hozott magyar törvény ellentétes az uniós joggal, az Országgyűlés most azt kész módosítani. A CEU azonban leszögezte: mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

2017-ben fogadta el a magyar parlament azt a törvényt, amely gyakorlatilag a CEU-ra volt szabva, elvégre nem EU-s külföldi egyetemektől várt el külföldi, „otthoni” kampuszt többek között. (A külföldön szintén kampusszal nem rendelkező, de bajor-svájci-osztrák hátterű Andrássy Egyetemre éppen ezért nem vonatkozott ez.) A CEU végül tudta volna teljesíteni a feltételeket, mert a Bard College révén lett kampusza New York államban, de ez se tudta volna biztosítani a maradását, így

 

a Bécsbe költözés mellett döntött – bár Budapesten is maradtak oktatási és tudományos tevékenységek.

 

Tavaly októberben az Európai Bíróság azonban a lex CEU-t az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította, így a magyar kormánynak azt módosítania kellett. Alapvetően a szabadkereskedelemmel – elvégre az EU tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek – és az EU Alapjogi Chartájában biztosított tudományos szabadsággal érveltek a bírák aktivista módon. Ennek révén lehetett egy amerikai egyetem számára jogorvoslatot biztosítaniuk. A magyar kormány reagált az ítéletre, amennyiben is Semjén Zsolt a felsőoktatási törvény módosítására nyújtott be javaslatot, ami az Európai Gazdasági Térségen kívüli egyetemek magyarországi ténykedését érinti. Ennek értelmében

 

törölnék azt a feltételt, hogy az adott egyetemeknek a másik, nem EGT-tagállam országban is kell kampusszal rendelkezniük.

 

Feltételként tehát az maradna meg, hogy a magyar kormány és az adott állam közötti nemzetközi szerződésben szerepeljen az intézmény, a magyar felsőoktatási intézményekben szerezhető diplomákkal egyenértékű diplomát állítson ki.

 

A CEU persze a Bard College-dzsal közös kampusz révén az előző normaszöveg feltételét is teljesítette volna, de most már – ha fennáll Magyarország és New York állam között ezirányú nemzetközi szerződés – mindenképpen akkreditálhatná magát Magyarországon is.

 

Ezzel azonban a CEU, amely 2020 őszén megkezdte első teljesen bécsi tanévét (jelenleg a Hauptbahnhof melletti ideiglenes kampuszán), nem akar élni, azaz közölték: maradnak Bécsben. Ezt azzal indokolták, hogy szerintük a CEU feltételeit most sem könnyítette meg a kormány, mert annak

 

„nem áll szándékában olyan feltételeket teremteni, amelyek között a CEU-hoz hasonló nemzetközi intézmények szabadon működhetnének”.

 

A CEU közleménye hozzáteszi, hogy „[a] magyar kormány eddig is világossá tette, mire akarja használni a hatalmát”. A CEU emlékeztet rá, hogy miközben őket „elüldözték”, a kommunista Kína állami Fudan-egyeteme kampuszt nyithatna Budapesten. A Fudannak van kampusza Kínában is, és nemzetközi szerződés alapozza meg az elindítását. A CEU azért maradna inkább Ausztriában, mert az egy olyan ország, „ahol tisztelik az akadémiai szabadság alapvető értékeit”. A Fudan-ügyről itt írtunk bővebben.

 

A CEU 2025-től a szecessziós stílusú, egykori Otto Wagner-kórház területét és épületeit kapja meg Bécs városától, ahol – noha nem a belvárosban, hanem egy külső kerületben – kampuszjellegű oktatás tud beindulni. A CEU-nak persze a bécsi oktatáshoz kellett újabb feltételeket is teljesíteni, mert az osztrák rektori konferencia nem fogadta el, hogy csak posztgraduális – azaz mesterszakos és doktori – képzések legyenek, azaz BA-diplomát is lehet már szerezni az egyetemen.

 

FOTÓ: A CEU bécsi épülete. Forrás: CEU.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás