+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. augusztus 17. hétfő, 16:24
Pár éven belül egymillió elektromos autót vizionál a lengyel kormány az utakon. De reális-e ez, és van-e rá pénz?

Július végén mutatta be az Electromobility Poland lengyel állami támogatású cég az általa fejlesztett, cseh-lengyel határnál lévő hegységről és azonos nevű folyóról elnevezett Izera elektromos autók két prototípusát a Varsóhoz közeli Sokołówban. Abban a tudósítások egyetértenek, hogy mind a középkategóriás, ötajtós; mind az SUV-prototípus kifejezetten szép, és a technikai paraméterek sem tűnnek rossznak: a 40 vagy 60 kWh-os akkumulátorral felszerelt autókat az ígéret szerint az utcákon is megtalálható gyorstöltőkkel 30 percen belül 80 százalékra lehet feltölteni, és 400 kilométert lehet majd egy töltéssel megtenni.

 

Ezzel pedig az Izerák – ha a Teslával nem is –, de több hagyományos gyártó modelljeivel felveszik a versenyt. A BMW i3-asa például alig tud többet futni 300 kilométernél, a legújabb Nissan Leaf és az Audi e-tron 380 kilométert tud megtenni egy töltéssel, a Mercedes EQC pedig 414-et.

 

Az Izera modelljeivel kapcsolatban azonban bőven maradtak még kérdések. Nem tudni például, mennyibe fognak kerülni a lengyel elektromos autók, hogyan és pontosan kik fogják gyártani, ahogy az akkumulátorok beszállítójának kilétét is homály fedi. Márpedig az első Izerákat már 2023-ban piacra akarják dobni, az addig hátralévő kevesebb mint három év pedig az autógyártásban nagyon rövid időnek számít, így az egyre inkább sürgeti az Electromobility Polandet. 

 

A PiS-nek komoly tervei vannak

 

„Egymillió elektromos autó fog közlekedni a lengyel utakon 2025-ben” – jelentette ki magabiztosan 2016-ban Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki szeretné, ha ezek az autók lengyel gyártósorokon készülnének.

 

„Képesek vagyunk meglovagolni a negyedik ipari forradalom következő hullámát? Eljött a mi időnk!” – mondta magabiztosan a miniszterelnök.
 

Az azóta eltelt négy évben azonban nem sok biztató történt ezen a téren Lengyelországban. Az elektromos mobilitással foglalkozó lengyel szervezet, a PSPA adatai szerint jelenleg 12 ezernél alig több elektromos jármű közlekedik Lengyelországban, és nyilvános töltőállomásokból is mindössze 1194 van szerte az országban. Összehasonlításképp: az elektromos autók piacán úttörőnek számító Németországban a töltőállomások száma átlépte a 27 ezret, de gyakran ezek számát is keveslik.

 

Morawieckiék abban bíznak, az Izera piacra dobása nagyot fordít majd ezen a trenden. 2023-ban 60 ezer eladott autóban reménykednek, az azt követő években pedig fokozatosan 100 ezer fölé emelnék ezt a számot.

 

Ez még álomnak is túl szép

 

„Három év múlva az Izera egy a mainál sokkal telítettebb elektromosautó-piacra fog belépni, amelyen a hagyományos gyártók újabb modellekkel fognak jelentkezni” – mondta a Politicónak a fentebb már említett PSPA piackutató szakértője, Jan Wiśniewski, rávilágítva arra, hogy az Izera megjelenéséhez kitűzött célok elé jelentős akadályok gördülnek. Egy másik lengyel szakértő, Wojciech Drzewiecki szerint emellett az is kérdés, megvalósítható-e egyáltalán az Izerák lengyelországi gyártása ilyen rövid időn belül.

 

„Tagadhatatlanul szépek az Izerák, de nem reális ennyi nehézségen felülemelkedni ennyire rövid idő alatt.

 

Az Electromobility Polandnél azt mondják, 2023-ban el akarják kezdeni a gyártást, holott egy új modell piacra dobása még a tapasztalt autógyártóknak is rendszerint öt-hét évébe telik” – mondta Drzewiecki.

 

AZ IZERA ELEKTROMOS SUV-JE. A DIZÁJN MÁR VERSENYKÉPES FOTÓ: ELEKTROAUTOMOBIL / FACEBOOK

 

Arról nem is beszélve, hogy a gyártókapacitás sem áll jelenleg rendelkezésre Lengyelországban. Márpedig egy megfelelő gyár megépítése is eurómilliárdokba kerülhet: a koronavírus-járvány miatt egyelőre elhalasztott debreceni BMW-gyár építésére is egymilliárd eurót szántak a bajor cégnél. De a lengyeleknek is első kézből lehet tapasztalatuk arról, hogy egy autógyár felhúzása nem olcsó mulatság. A wrześniai Volkswagen-gyár szintén egymilliárd euróba került.

 

Van erre pénze Lengyelországnak?

 

És egyáltalán kell-e, hogy erre pénze legyen? Az Európában sem szokatlan, hogy az egyes államok kisegítik a piacon bajban lévő magáncégeiket – Peter Altmaier német gazdasági miniszter a koronavírus-járvány miatti nehézségekre hivatkozva is erre tett ígéretet nemrégiben –, de éppen Németországban eddig inkább az volt jellemző, hogy a szigorú klímavédelmi követelésekkel maga az állam nem közvetlen támogatással ösztönözte a gyártókat az elektromos autók készítésére. Ennek szakértők szerint az eredménye is megvan: 2021-ben többen is azt várják, hogy jelentősen meg fog nőni a piacra dobott, és így az utakra kerülő elektromos autók száma. 

 

Magyarországon pedig az állam a fogyasztókat akarja ösztönözni a környezettudatosabb vásárlásra. Az idén az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiírt, hatmilliárd forint összértékű támogatási összeget elektromos autók vásárlására pillanatok alatt elkapkodták az érdeklődők.

 

Azonban amit a lengyelek csinálnak – nevezetesen, hogy adófizetői pénzt kockáztatnak egy egyáltalán nem biztos megtérülésű államilag támogatott autós projekten – példátlannak számít.

 

Ezért az is jelentős problémákat okozhat, hogy az elektromos autók versenyképességét garantálni csak iszonyatos pénzekkel lehet. A Morgan Stanley-nél például úgy becsülik, a Teslának 66 milliárd dollárt kell befektetnie 2030-ig, ha Elon Musk szeretné elérni az évente tízmillió eladott autóról szóló álmát. Ugyanígy a Volkswagen is jelentős tervekkel jelentkezett nemrégiben: a wolfsburgi autógyártó 33 milliárd eurót szán az e-mobilitási beruházásaira 2024-ig, amelynek köszönhetően 75 új modellt dobna piacra, és 26 milliót adna el ezekből 2029-ig.

 

Ehhez képest az Electromobility Poland kezdő tőkéje mindössze 16 millió euró,

 

amelyet a lengyel állami energetikai cégek dobtak össze: a PGE, a Tauron, az Energa és az Enea. Ezek a cégek jelenleg azzal is megszenvednek, hogy a szénalapú energiatermelésről fokozatosan környezettudatosabb technológiára álljanak át. Az Izerák fejlesztésének költsége pedig egy lengyel autós szaklap szerint egymilliárd euróra rúg majd.

 

Egyelőre pénz kell

 

„Jelenleg az a legfontosabb, hogy továbbra is finanszírozzák a projektet, hogy megépülhessen az Izera-gyár” – válaszolta a Politico kérdésre az Electromobility Poland igazgatója, Paweł Tomaszek. Az igazgató azt is elmondta, hogy az Izera-gyár várhatóan Sziléziában fog felépülni, egyelőre pedig „az ingatlannal kapcsolatos jogi kérdések tisztázása folyik”.

 

Az Izera egyvalamiben nagyon is úttörő lehet: lesznek ugyan hagyományos szalonok, de Tomaszek szerint az autók eladását elsősorban teljes egészében az interneten szeretnék megoldani.

 

„Szurkolok az Izerának, de egyelőre minden csak papíron létezik, a tervek megvalósítása pedig hihetetlen kihívás.

 

Ugyanakkor Lengyelország buszgyártásban versenyképes. Miért ne történhetne meg ez az elektromos autókkal is?”

 

– tette fel a kérdést a fentebb már idézett Drzewiecki. A szakember szerint egyébként az Izera akkor növelhetné meg esélyeit a sikerre, ha valamilyen jelentős innovációt sikerülne kifejlesztenie. Ilyen lehet például egy áttörés a hidrogén üzemanyagcellás autók fejlesztésében.

 

NYITÓKÉP: Elektroautomobil / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás