+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 15. szombat, 18:53
Belaruszban az eddig Lukasenka mögött kitartó állami média hétfőtől lelőné az adását, nem véletlen, hogy Lukasenka két emberét is odaküldte rendet tenni. A dolgozók új választásokat és a cenzúra megszüntetését követelik.

Egyre inkább kezd kicsúszni az irányítás Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök kezéből, miután az ország kulcsfontosságú nagyvállalatainak és állami szervezeteinek jelentős része is sztrájkba vonult az elcsalt elnökválasztás és az azt követő rendőri brutalitás hírére.

 

Olyan kulcsvállalatoknál indultak tömeges sztrájkok, mint a Hrodna Azot nitrogénművek, a Belarus traktorokat gyártó MTZ, a teherautókat összeszerelő BelAZ és MAZ, a minszki metró, vagy az állami légitársaság, a Belavia. Azonban a legmeglepőbb talán az, hogy sztrájkhoz hétfőtől csatlakozni akart a hatalmat eddig rendre hűségesen kiszolgáló közmédia több dolgozója is.

 

Natalja Bibikova, a nemzeti tévé hármas csatornájának vezetője azt mondta, hétfőtől teljesen lelőtték volna az adást:

 

„Úgy terveztük, hogy hétfőn csatlakozunk a sztrájkhoz, a tévécsatorna pedig egyszerűen leállna. Hadd menjenek csak helyette régi filmek.”

 

Persze sok százezren továbbra is a Lukasenka mögé lelkesen beálló közmédiából tájékozódnak, amely vagy nem számol be a tüntetésekről, vagy a kormányzati narratívát szajkózza – miszerint a tüntetéseket szervezők külföldiek, akik Majdant akarnak csinálni Minszk utcáin. Épp ezért nehéz lenne alábecsülni a jelentőségét egy köztévés sztrájknak, ezt pedig a vezetés is érezte.

 

A Tut.by független hírportál arról tudósít: már órákkal a sztrájkról szóló hírek felröppenése után Lukasenka két legfontosabb spin doctorát, Natalja Kocsanova parlamenti felsőházi elnököt és Natalja Ejszmont elnöki szóvivőt küldték be a közmédia – Belteleradiokompanyija (BT) – épületébe, hogy tegyék rendbe a dolgokat. Hogy az épületben összetrombitált rögtönzött megbeszélésen miről volt szó, arról keveset tudni: annyi viszont biztos, hogy Kocsanova azzal kezdett, hogy közölte, Lukasenka bizony 80 százalékkal megnyerte a választásokat. Alig, hogy ezt elmondta, a közmédia épületében

 

a nem Lukasenkára szavazók elkezdték felnyújtani a kezüket, kiderült, hogy a teremben ők vannak többségben.

 

 

Egy, az épületet még a megbeszélés alatt elhagyó dolgozó szerint a Beltelekompanyija dolgozói már el is kezdtek megfogalmazni egy levelet, mellyel várhatóan hétfőtől beszállnak az országos sztrájkba. A levél vázlata már napvilágot is látott, ebben a sztrájkoló dolgozók új, nemzetközi megfigyelők által felügyelt választást, a békés tüntetők elleni erőszakos fellépés beszüntetését, a politikai foglyok és a békés tüntetők szabadon bocsájtását követelik.

 

Valamint azt, hogy a közmédiában szűnjön meg a cenzúra, lehessen objektíven beszámolni az eseményekről.

 

 

A sajtónak nyilatkozó közmédiás alkalmazott szerint sok más kollégája panaszkodott arra, hogy a közmédia miért nem mutatja, hogy mi történik az utcákon, miért nem az igazságot mutatják. Erre szerinte Kocsanova válasza az volt, hogy hiszen „a konkurencia is egyoldalúan számol be mindenről”.

 

A közmédia előtt egyébként több száz tüntető gyülekezett,

 

mikor Lukasenka két embere megérkezett, azt ordibálták feléjük, hogy „szégyen!” és „az igazat!”

 

 

 

Ennél sokkal nagyobb, de továbbra is békés tömegtüntetések voltak szombaton az utcákon. Minszkben tízezrek mentek a Puskinszkaja metróállomáshoz, hogy megemlékezzenek a rohamrendőrök által ott meggyilkolt tüntetőre, Alekszandr Tarajkovszkijre.

 

 

 

Óriási ellenzéki tüntetések voltak például Hrodnában is:

 

 

De a bresztieket sem kellett félteni:

 

 

BORÍTÓKÉP: Tüntetők a Puskinszkajánál augusztus 15-én. Fotó: Tut.by / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás