Az orosz újságírók, akik ott is vannak Belaruszban, meg nem is

Szerző: Illés Gergő
2020.09.02. 19:19

Már maga Lukasenka is hálálkodik az orosz állami médiából Belaruszba importált újságírókért, de a RT még mindig tagadja, hogy az embereik besegítettek a belarusz közmédiának, miután annak több száz dolgozója sztrájkba kezdett. Hogyan lehet tehát, hogy az oroszok – egyelőre a médiában – ott is vannak Belaruszban, meg nem is?

Az orosz újságírók, akik ott is vannak Belaruszban, meg nem is

Miután Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök augusztus 9-én a hivatalos adatok alapján megnyerte az elcsalt belarusz elnökválasztást, az országban óriási kormányellenes tüntetéshullám indult: eleinte a hatóságok a tüntetéseket megpróbálták vérbe fojtani, később már nem próbáltak erőszakosan fellépni a tömeg ellen, és így volt, hogy több százezer ellenzéki vonult az utcákra a fehér-vörös-fehér, történelmi belarusz zászlót lobogtatva.

A tüntetéseknél azonban még érdekesebb vetülete volt az elnökválasztás utáni elégedetlenségi hullámnak a szinte minden nagy állami vállalatnál meginduló sztrájkhullám: az üzemekben, gyárakban a munkások tömegével kezdtek munkabeszüntetésbe, de ami még érdekesebb, hogy a rendőri erőszak ellen tiltakozva még a közmédia dolgozói is tömeges sztrájkokba kezdtek.

Üres stúdió

Eleinte a belarusz állami rádiótól mentek haza munka helyett a műsorvezetők, újságírók és technikusok, később őket a tévések is követték, így volt egy időszak, amikor úgy tűnt: földbe áll a Belteleradiokompanyija (BT) nevű állami médiacég. A hatalom egy rögtönzött állománygyűlésen próbálta menteni a helyzetet augusztus 15-én, kevés sikerrel, ugyanis 17-én elindult a sztrájk.

Összesen az állami médiacégtől háromszázan nem vették fel a munkát, közülük már százat el is bocsájtottak

számol be az RBK orosz üzleti napilap az eseményekről.

A tévések sztrájkjának reggelén egy üres stúdiót mutattak csak az állami médiában, később ismétlésekkel töltötték fel a műsoridőt, olyan sokan hiányoztak. Erről az állapotról, valamint a belarusz állami média működéséről belülről az Azonnalinak részletesen is beszélt Olga Szemasko, a közrádió egyik gazdasági műsorának vezetője, aki maga is sztrájkba kezdett a rendőri erőszak láttán.

Az egy-két napos, kínos intermezzo után viszont az állami propagandagépezet már ismét teljes gőzzel üzemelt. Csakhogy a sztrájkba vonuló, és emiatt kirúgott tévések és rádiósok helyét nem belarusz újságírók vették át. Még maga Lukasenka is elismerte augusztus 21-én, hogy megkérte az oroszokat: tudnának-e két-három csoportnyi újságírót adni.

„Ez hat-kilenc újságíró a legfejletteb tévétől. Hadd lássa az ifjúság, hogyan dolgoznak” – mondta.

Ha szépen kértek, segítünk

Ez a legfejlettebb televízió lenne a korábban Russia Todayként ismert RT – vagyis az orosz állami pénzből futó nemzetközi hírcsatorna. A csatorna vezérigazgatója, Margarita Szimonjan maga is aktívan követte a belarusz eseményeket – például a tüntetéshullámot látva már azt írta a Twitterére, hogy itt lenne az ideje, hogy Belaruszban „az udvarias emberek” tegyenek rendet. Udvarias embereknek az orosz popkultúrában a Krímet megszálló, felségjelzés nélküli orosz katonákat nevezik. Később Szimonjan egy közéleti vitaműsorban azt dobta be, hogy a Litvániába menekült ellenzéki elnökjelölt Szvjatlana Cihanouszkaja IQ-ja 82, és ez alig több, mint egy orángutáné.

Maga az RT azonban végig és mind a mai napig tagadja, hogy az újságíróik beültek volna híreket csinálni a belarusz közmédiába. Még Szimonjan is csak arról írt augusztus 19-én, hogy a csatorna dolgozói nem dolgoznak a belarusz tévénél. „De, ha szükséges, készen állunk. Ha udvariasan kérnek.”

MARGARITA SZIMONJAN RT-VEZÉR VLAGYIMIR PUTYINNAL 2015-BEN. FOTÓ: KREML

Oroszok azóta jöttek, azonban az RBK arról ír, valóban nem ültek be híreket csinálni a közmédiához, be sem járnak a Belteleradiokompanyija épületébe dolgozni. A lapnak a belarusz televíziós hírügynökség egyik dolgozója úgy nyilatkozott, az RT-sek maguknak dolgoznak, de kész anyagokat is leadnak a hírügynökségnek.

Mindent maguknak csinálnak, ők kameráznak, szerkesztenek és vágnak, a hírügynökség így már csak a kész anyagot kapja kézhez, ami lemegy a közmédiában.

Csakhogy a belarusz közmédia ennek ellenére egy az egyben, az RT feltüntetése nélkül, saját és exkluzív anyagként eladva vesz át az orosz tévétől anyagokat, mint például ebben az anyagban, ahol a két megszólaló egy az egyben az RT két nappal korábbi anyagából lett átemelve.

„Sokat jelent ez nekünk” 

Nem csoda, hogy Lukasenka hálás a gyorsan jött orosz segítségért. Egy, az RT-nek adott interjújában nem is győzött köszönetet mondani az orosz újságíródelegációnak. A minimum kétes legitimitással bíró belarusz elnök arról beszélt, hogy a közmédia korábbi dolgozói már előre spekuláltak és kollektívákat formáltak, hogyha majd győz a forradalom és a kormányzati szereplőket eltávolítják, akkor ők ülnek be a helyükre.

„Maguk is tudják, milyen fontosak voltak ebben a nehéz időszakban számunkra.

És az is, amit technikailag mutattak nekünk a szakembereik, újságíróik és tudósítóik, és persze... az önök vezetője (vagyis a már fentebb említett RT-vezér Margarita Szimonjan – a szerk.). Sokat jelent ez nekünk” – fordult az RT újságírója felé.

Az interjút készítő Konsztantyin Pridibajlo erősködött: ők bizony nem a közmédia dolgozóinak helyére érkeztek. „De mi nem cseréltünk le senkit, erre kérem, figyeljen oda!” – szólt vissza az elnöknek az újságíró.

„Tudom, de önök úgy dolgoznak, mint a mi csoportjaink, szóval teljesen képben vagyok ezzel kapcsolatban. Ezért is nagyon hálás vagyok a támogatásukért” – hálálkodott Lukasenka.

Lukasenka nyilatkozata akár kínos beismerése is lehetne annak, hogy végső soron a belarusz állami média anyagait részben orosz újságírók készítik, de az RT inkább eldicsekedett vele. Ahogy az RBK-nak nyilatkozta a csatorna sajtószolgálata: szerintük Lukasenka csak megdicsérte az újságíróikat a jó munkáért.

Az RT: marad. A többi fontos hírügynökség: kitiltva

Persze a történetben az RT újságírója, Pridibajlo személye is érdekes. Az újságírói ugyanis korábban már legalább kétszer – 2014-ben és 2017-ben – maga is dolgozott a Belteleradiokompanyijának. Pridibajlót többen is közvetítőként írják le a belarusz állami médiaholding és az orosz tévé között, de ő maga tagadja, hogy ilyen közeli lenne a viszony a belarusz köztévével.

„Az RT-ből senki nem dolgozik kifejezetten a BT-nek. Ez egy röhejes álhír" – mondta, hozzátéve, hogy az viszont igaz, hogy a belarusz köztévé az ukrán és orosz piacon keres új újságírókat, őt is megkereste pár barátja a BT vezetőségéből, de ő annyit mondott, hogy „nézzék, nem vagyok HR-es”.

„Senki nem ment dolgozni a BT-hez. Én csak az RT-nek dolgozom. A BT-hez is csak azért megyek, hogy – barátságból – teázzak és kávézzak”

– mondta Pridibajlo, akit a rohamrendőrök az elnökválasztás másnapján letartóztattak, de orosz útlevelével könnyen szabadult.

Vagyis az RT elég szabadon és nyíltan dolgozhat Belaruszban, ám ez több más újságnak, nemzetközi hírügynökségnek már nem adatik meg. A hatóságok augusztus végén legalább tizenhét újságíró akkreditációját vonták be és többüket kitoloncolták az országból – köztük voltak a BBC, a Radio Liberty, az AP, az ARD és a Reuters munkatársai is.

BORÍTÓKÉP: Tut.by / Twitter

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek